A Külügyminisztérium irányítása alatt álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) adatai szerint a kormány 2010 óta mintegy 40 milliárd forintot költött külföldi ingatlanszerzésekre. A 26 megvásárolt ingatlan közül többen is exkluzív, drága városrészekben, luxusépületekben találhatók. A kormányzat eddig nem tudott nyilatkozni arról, hogy felül fogja-e vizsgálni ezt a több tízmilliárdos portfóliót.
Az A Liberalizmus Médiának a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) kikért, közérdekű adatigényléssel megszerzett dokumentumok és listák alapján teljes képet kaphattunk az állam külföldi ingatlanvásárlásairól. Az adatok egyértelművé teszik: 2010 óta a magyar állam hivatalos ingatlanvagyona jelentősen bővült külföldön, és ehhez eddig nagyjából 40 milliárd forint állami, vagyis adófizetői forrás kellett.
Jelenleg 158 épület áll a magyar állam tulajdonában külföldön, amelyekben hivatalos munka, konzuli vagy képviseleti tevékenység folyik. A diplomaták számára biztosított lakhatással kapcsolatos adatok nyilvánosak nem, így a teljes kép ennél lényegesen nagyobb. A lista egyik legszembetűnőbb pontja, hogy Magyarorszaknak Észak-Koreában is van ingatlana, annak ellenére, hogy Budapesten és Phenjanben egyaránt nagykövetség már évek óta nem működik.
Az exkluzivitás mint szempont
A megvásárolt ingatlanok helyszínei és árai alapján egyértelmű, hogy az ingatlanok kiválasztásánál az „exkluzív környezet” szempont lehetett. A legdrágább befektetések a nyugat-európai nagyvárosok legelismertebb negyedeibe történtek.
A brüsszeli „Magyarország Ház” 2019-ben került állami tulajdonba. Az épület az Európai Unió intézményeitől és a belga kormányépületektől mindössze pár percre, az ún. „Európnegyed” szívében, egy elit környéken található. Az ingatlan vételára 3,5 milliárd forint volt.
Ennél is jelentősebb összeg kötődik a londoni „Magyar Ház”-hoz. 2021-ben a magyar állam nagyjából 9,5 milliárd forintot fizetett egy Westminsterben, a brit parlament közelében található épületért. A vásárlást akkori külügyminiszter, Szijjártó Péter azzal indokolta, hogy Londonban korábban „nem volt igazán méltó otthona a magyar kultúrának, a magyar közösségnek, a magyar identitás megőrzésének”.
A londoni vásárlásig a legnagyobb tétel a müncheni főkonzulátus volt, amelyért 2019 augusztusában közel 6 milliárd forintot fizetett az állam. München egyik legdrágább és legkeresettebb városrészében, Bogenhausenből számít.
A dokumentumok tanúsága
Az MNV által szolgáltatott lista és adatok megerősítik, hogy a külföldi ingatlanvásárlások egy folyamatos, több mint egy évtizedes program részei. A 26, 2010 után megvásárolt ingatlan pontos elhelyezkedése és beszerzési éve nyilvánvalóvá teszi a stratégiát: a magyar állami jelenlétet a világ legdrágább fővárosaiban, politikai és pénzügyi központjaiban kívánták megerősíteni exkluzív ingatlanokkal.
Az adatok elemzése során feltettük a kérdést: mennyire indokoltak ezek a beruházások gazdaságilag, és mennyire szolgálják a magyar külpolitika alapvető érdekeit? Vajon a drága exkluzivitás szempontja felülírta a gazdaságosság és a funkcionalitás elvét?
Késlekedő válasz a felülvizsgálatról
Az A Liberalizmus Médiának a témával kapcsolatban felvetett kérdéseire a Külügyminisztérium nem kívánt konkrétumokkal válaszolni. A minisztérium sajtóosztálya ígéretet tett arra, hogy később tájékoztat a külföldi ingatlanportfólió felülvizsgálatának esetleges tervéről. Ez azt sugallja, hogy jelenleg nincs folyamatban vagy konkrét elképzelés arról, hogy a több tízmilliárd forintból felépült ingatlanállományt áttekintenék, gazdaságossági vagy szükségesség alapján értékelnék.
Ez a válasz, vagy inkább a válasz hiánya, további kérdéseket vet fel. Egy ilyen nagyságú állami vagyonkezelés rendszeres és átlátható felülvizsgálata nem lenne-e alapvető követelmény? A 40 milliárd forintnyi adófizetői pénzből vásárolt ingatlanok jelenlegi hasznosítása, fenntartási költségei és hosszú távú értékállósága nyilvános beszámoló tárgya kéne, hogy legyen.
Következtetés
A magyar állam 2010 óta mintegy 40 milliárd forintot fektetett külföldi ingatlanokba, elsősorban nyugat-európai nagyvárosok presztízsnegyedeibe. A brüsszeli, londoni és müncheni példák is azt mutatják, hogy az ingatlanvásárlásoknál az exkluzív elhelyezkedés elsődleges szempont volt, ami magas árakat eredményezett.
Az MNV adatai nyilvánvalóvá teszik a beruházások mértékét, ám a beruházások mögötti gazdasági és stratégiai indokok teljes átláthatósága továbbra is hiányzik. A Külügyminisztériumnak jelenleg nincs készen válasza arra, hogy ezt a jelentős állami vagyonrészt felül fogja-e vizsgálni.
Az A Liberalizmus Médiának továbbra is fontos feladata, hogy figyelemmel kísérje ennek a több tízmilliárdos állami ingatlanportfóliónak a kezelését, és követelje a teljes körű nyilvánosságot és gazdasági indoklást minden egyes beruházás mögött. Az adófizetők pénzét csak akkor lehet felelősen kezelni, ha a döntések hátterében szándékok és számok is napvilágra kerülnek.
Eszter Farkas oknyomozó újságíró
A cikk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által közérdekű adatigénylésre szolgáltatott hivatalos dokumentumokon és listákon alapul.
Fontosabb ingatlanvásárlások
- Brüsszeli „Magyarország Ház” – 3,5 milliárd forint
- Londoni „Magyar Ház” – 9,5 milliárd forint
- Müncheni főkonzulátus – 6 milliárd forint
- Észak-Koreai ingatlan
- Westminsteri ingatlan
- Bogenhausen ingatlan
Ingatlanvásárlások költségei
| Helyszín | Vételár (milliárd forint) | Év |
|---|---|---|
| Brüsszel | 3,5 | 2019 |
| London | 9,5 | 2021 |
| München | 6 | 2019 |
