Milliárdok határon túli műemlékekre: KEOMA jövője kérdéses

Az Orbán-kormány több tízmilliárd forint közpénzt fordított határon túli, romos állapotú műemléképületek vásárlására, amelyeket egy kormányzati alapítványra bízott. Az új Tisza-kormány megszünteti ezeket az alapítványokat, és a kérdés az, hogy mi lesz a felhalmozott ingatlanvagyonnal – és a mögötte álló pénzügyi átláthatatlansággal.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű, legkevésbé átlátható állami ingatlanbefektetési programja áll előttünk. A dokumentumok alapján az előző kormány több tízmilliárd forintnyi magyar adófizetői pénzt költött külföldi, főként romos állapotú műemléképületek felvásárlására. Ezeket az ingatlanokat a 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványra (KEOMA) írták át. A Tisza-kormány azonban augusztus végével megszünteti az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Így a KEOMA eddig felhalmozott, felújításra váró ingatlanvagyonának sorsa is bizonytalanná válik. A nyilvánosságra került hivatalos lista szerint az alapítvány 41 épületet szerzett meg, amelyek közül öt év alatt mindössze egyet sikerült felújítani. Az alapítvány elszámolóbiztosának szeptemberi jelentése várhatóan több részletet is tisztázhat a közpénzek felhasználásáról.

A dokumentumok szerint: 41 épület, több tízmilliárd forint

A HVG által nyilvánosságra hozott, az alapítvány működésére vonatkozó hivatalos lista egyértelmű képet ad a program léptékéről. A lista szerint a KEOMA összesen negyvenegy határon túli ingatlant vásárolt meg közpénzből. A vásárlások megoszlása országonként a következő:

• 26 romániai ingatlan
• 11 szlovákiai ingatlan
• 2 horvátországi ingatlan
• 1 szlovéniai ingatlan
• 1 szerbiai ingatlan

A dokumentum feltünteti, hogy vannak olyan ingatlanok, amelyek megvásárlása a lista készültekor még folyamatban volt, de mára az adásvétel már megtörtént. A vásárlások pontos összegeiről nyilvános adat jelenleg nem áll rendelkezésre, azonban a külföldi műemlék ingatlanok piaci értéke és a vásárolt objektumok száma alapján a beruházás több tízmilliárd forintos nagyságrendű. A konkrét összegekre szeptemberben, az alapítvány kötelező elszámolóbiztosi jelentésének nyilvánosságra kerülésével számíthatunk.

Egy alapítvány és a vásárlások háttere

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) 2021-ben hozta létre az Orbán-kormány. Az alapítvány alapítói vagyonát – amelyből a későbbi ingatlanvásárlások történtek – a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. cégek vagyona adta. Az alapítvány kuratóriumi elnökének Magyar Leventét, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárát, Szijjártó Péter külügyminiszter helyettesét nevezték ki. A kinevezést követően az alapítvány azonnal megkezdte az ingatlanvásárlásokat.

A alapítvány működésének egyik legfontosabb kérdése a közérdekű feladatellátás. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a HVG-nek azt nyilatkozta, hogy a KEOMA „valójában semmilyen kulturális feladatot nem látott el”. Ez a megállapítás kulcsfontosságú, hiszen az ilyen alapítványok létjogosultságát éppen a közfeladatok ellátása adja.

Felújítás helyett felhalmozás: Egy szálloda öt év alatt

Az ötéves működés legszembetűnőbb eredménye a felújítások hiánya. A HVG információi szerint az alapítvány öt év alatt mindössze egyetlen egy ingatlant sikerült felújítania: a szatmárnémeti Pannónia Szállót. A többi, a listán szereplő 40 épületre – a dokumentum szerint – „se idő, se pénz nem maradt”.

Ez a statisztika komoly kérdéseket vet fel a beruházás gazdasági racionalitásával és a közpénzek célratartó felhasználásával kapcsolatban. A műemléképületek vásárlása után azok állagmegóvása és felújítása elmarad, ami további értékvesztést és kockázatot jelent a magyar állam számára, mint tulajdonos számára. Az ingatlanok jelenlegi romos állapota további, jelentős tőkebefektetést igényelne a megmentésükhöz.

A Tisza-kormány lépései: Az alapítvány megszűnik, a kérdések maradnak

Az új kormány koalíciós megállapodása értelmében augusztus 31-ével megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva). A KEOMA is ide tartozik. A megszüntetés jogi hátterét a kulturális minisztérium szignálta. A gyakorlatban azonban, Tarr Zoltán miniszter nyilatkozata alapján, mivel az alapítvány nem látott el kulturális feladatot, az ingatlanvagyont valószínűleg a Vitézy Dávid által vezetett Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak (KBM) adják át.

Vitézy Dávid miniszter a HVG-hez intézett kérdésre időt kért, és kijelentette, hogy a kormány még nem fogalmazta meg a konkrét terveket a felújításra szoruló épületekkel kapcsolatban. A kulturális tárca ugyanakkor felhívta a figyelmet az örökségvédelmi szempontból fontos épületek megtartásának és fejlesztésének szükségességére.

A mögöttes ügyletek és a nyitott kérdések

A Transtelex korábbi beszámolója egy összefüggést világított meg, amely további kérdéseket vet fel. A hírportál arról írt, hogy a Manevi Zrt. romániai leányvállalata megvette a marosvásárhelyi Concordia Hotelt, és a marosvásárhelyi New York Szállóra is ajánlatot tett. A Manevi Zrt. pedig, mint említettük, az alapítvány alapítója és egyik vagyonszolgáltatója volt. Ez a párhuzamos tevékenység azt sugallja, hogy a határon túli ingatlanpiacon összehangolt stratégiáról lehetett szó, amelyben állami és magánvállalati érdekek keveredhettek. A kérdés az, hogy a KEOMA által végrehajtott vásárlások hogyan kapcsolódnak a Manevi Zrt. leányvállalatának tevékenységéhez, és volt-e közöttük üzleti vagy stratégiai összhang.

A szeptemberi jelentés: Átláthatóság vagy további homály?

A legfontosabb közvetlen következmény szeptemberre várható. Az alapítvány kötelező elszámolóbiztosi jelentése ekkor készül el. Ez a dokumentum potenciálisan tartalmazhatja a legfontosabb válaszokat:

• A vásárlások pontos pénzügyi összegét.
• Az egyes ingatlanok beszerzési árát.
• Az alapítvány működési és felújítási költségeit.
• A pénzügyi és gazdálkodási folyamatok átláthatóságát.
• Jeleket arról, hogy voltak-e szabálytalanságok vagy visszaélések a vásárlási folyamatok során.

A jelentés nyilvánosságra kerülése döntő lesz a teljes történet megértéséhez. Függetlenül attól, hogy a jelentés milyen részleteket tár fel, már most nyilvánvaló, hogy egy hatalmas közpénzű vagyonfelhalmozási program történt átláthatatlan körülmények között, minimális közfeladat-ellátással. Az új kormány ezt az örökséget kapja kézhez, és a döntése – hogy a 41 épületet megmenti, eladja vagy tovább hanyatlásukat nézi – nemcsak pénzügyi, hanem kulturális-politikai jelentőségű is lesz.