Egy olyan nyár volt, amelyre Magyarország nem számított. A kánikula mellett a Duna eltartó vízszintje alá süllyedt, és az ország egyetlen atomerőműve, Paks I., komoly veszélybe került. Azt, hogy ez nem vált valósággá, a július végén meghozott, gyors kormányzati döntéseknek tulajdonítják. Egy héttel később, csütörtökön a kormányzati tájékoztató középpontjában újra Paks állt, immár a hosszú távú megoldásokkal.
Szondi Vanda kormányszóvivő indította a csütördöki tájékoztatót, ahol megerősítette, hogy a Duna vízállása továbbra is csökken. Magyar Péter miniszterelnök aznap is Pakson kezdte a napját, jelezve a probléma súlyosságát és a kormányzat fókuszát. A helyszínen Kádár Páldandártábornok, az Országos Védelmi Hivatal elnöke is jelen volt, ami a nemzetbiztonsági dimenzióra utal.
A jövő héten várható a vízszint akkora csökkenése, hogy a paksi erőmű négy blokkjából legalább kettő működéséhez már azonnali beavatkozásra és hosszú távú megoldásra is szükség lesz – tette hozzá Szondi Vanda.
A miniszterelnöki bejelentéstől a tájékoztatóig
Az aktuális intézkedések sorozatát Magyar Péter miniszterelnök jelentette be szerdán. A kormány döntése értelmében azonnal megkezdik egy fenékküszöb építését Paksnál. Ezzel párhuzamosan két, szükség esetén elsüllyeszthető bárkát helyeznek készenlétbe, amelyekkel a Duna helyi vízszintjét lehetne mesterségesen emelni. A cél egyértelmű: elkerülni, hogy a jövőben a folyó alacsony vízszintje miatt ismét leállás-fenyegetés legyen.
A megoldás drága. Magyar Péter szerint a dunai munkálatok értéke hatmilliárd forint, amelyeket kiemelt beruházássá nyilvánítottak az erőmű jövőbeli biztos működésének érdekében.
A csütördöki kormányzati tájékoztató ezekről a tervekről és a jelenlegi helyzetről szólt részletesebben, részt vett benne a miniszterelnök is.
A hátteret kialakító „leállás-napok”
Az intézkedések hátterében egy hete döbbenetes forgatókönyv áll. Július végére a Duna vízgyűjtő területén kialakult aszály és a soha nem látott hőség miatt a folyó vízszintje rekordalacsonyra esett. Ez közvetlen veszélybe sodorta a paksi atomerőmű hűtővíz-ellátását, ami a blokkok biztonságos leállásához vagy leállításához vezethetett volna.
Napokig fenyegetett egy komoly energia-krízishelyzet. A kormány önkéntes fogyasztáskorlátozásra buzdított mind a lakosságot mind a nagyfogyasztó cégeket. A helyzet annyira súlyosnak tűnt, hogy a parlamenti üléseket is elhalasztották, hogy az ország energiája a kritikus infrastruktúra fenntartására összpontosulhasson.
A krízis megoldása mellett azonban politikai változások is zajlottak. A héten a tiszás többségű parlament megválasztotta az új köztársasági elnököt, Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. Baka András a megválasztása utáni első beszédében nyíltan elítélte az Orbán-rezsim hatalomgyakorlását, bírálatával az elmúlt két évtizedet érintve. Úgy fogalmazott, hogy az áprilisi választásokkal „valami rendkívüli történt Magyarországon”, és egyértelműsítette: nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás zajlott le.
Így kerültek egybe a politikai rendszerváltás és az energetikai rendszer krízishelyzete, mindkettő próbára téve az új kormányzat gyors reagálásának és döntéshozatalának képességét. A paksi kérdés az energiafüggetlenség, a nemzetbiztonság és az új kormányzati stílus első nagyszabású tesztjévé vált.
- A Duna vízállása csökken
- Költségek a dunai munkálatokra
- Két bárka készenlétben
- A paksi erőmű biztonságos működése
- Döntések a politikai rendszerben
- Új köztársasági elnök megválasztása
| Intézkedés | Leírás | Költség (forint) |
|---|---|---|
| Fenék küszöb építése | Megkezdik a Paksnál | Hatmilliárd |
| Bárkák készenlétben | Mesterséges vízszint emelés | — |
| Önkéntes fogyasztáskorlátozás | Kormány intézkedése | — |
