Történelmi csúcson a BUX: NER kiárazódása a tőzsdén

BUX csúcson: NER kiárazódása

A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX, történelmi csúcsot ért el szerdán, amikor először zárt 150 ezer pont felett. Ez a magaslat nem csupán egy számszerű rekord, hanem egy jelentős gazdasági és piaci jelenség tükrének tekinthető. A növekedés hátterében egyértelműen megfigyelhető a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) gazdasági rendszerének gyengülése és kiárazódása a tőkepiacokon, ahogyan a befektetők egyre biztosabban számolnak az új kormányzat piackompatibilisebb gazdaságpolitikájával. A momentum nemzetközi tőzsdei trendekkel is összhangban van, és jelzi, hogy a piaci szereplők bizalma megerősödött a magyar nagyvállalati szektorba.

A BUX jelentősége és története

A BUX index a legnagyobb tőkeértékű és legforgalmasabb hazai részvények teljesítményét méri, így alapvető mutatója a hazai tőkepiac és a nagyvállalati szektor egészségének. Alapvető mozgását négy úgynevezett „blue chip” részvény határozza meg: az OTP Bank, a Mol, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom papírjai. Ez a négy cég adja az index súlyának mintegy 90 százalékát. Az első indexkosár 1991-ben hat részvényből állt, mára ez a szám 18-ra nőtt. A BUX akkor 1000 pontról indult, vagyis azóta értéke százötvenszeresére nőtt. Az említett négy kulcsfontosságú cég már az 1990-es évek közepéig bekerült az indexbe.

A fejlődés dinamikáját jól mutatja, hogy a BUX alig több mint egy éve érte el első alkalommal a 100 ezer pontot. Azóta további 50 százalékos növekedést produkált, ami kiemelkedő teljesítmény a regionális összehasonlításban is. 2020-ban még 46 ezer pont körül állt az index, ám a Covid19-járvány kitörése drámát okozott a piacokon: néhány hét leforgása alatt a BUX értékének harmadát veszítette el. Hosszabb, tartós csökkenést 2022 második felében hozott az ukrajnai háború utáni energiaválság és a globális bizonytalanság. Ezt követően azonban töretlen a növekedés; 2023 eleje óta a BUX értéke közel négyszeresére nőtt.

Az idei év eseményei egyértelműen megjelölték a piaci hangulatot. A választások közeledtével és azt követően gyors ütemben emelkedett az index, majd május végére átmenetileg visszacsúszott a választások előtti rekordszint alá. Június eleje óta azonban újra gyors emelkedési pályára állt, ami a szerdai történelmi csúcsot hozta el. Ez a dinamika egyértelműen összefügg a politikai váltással és a befektetők azon újraértékelődő várakozásaival, hogy a gazdaságpolitika piacbarátabb irányba fordul.

A piac véleménye: a NER kiárazódása

A rekordszint mögött álló piaci logikát Elek Péter, a Generali Investments CEE portfóliómenedzsere is megerősítette. „Az index emelkedési üteme reális, mivel a tőkepiaci trendek nemzetközileg is hasonlóan pozitívan alakulnak, valamint az indexben szereplő cégek legfrissebb jelentései is erős teljesítményről tanúskodtak” – mondta.

Elek hangsúlyozta, hogy a kormányváltásra a részvénypiac lassabban reagált, mint a kötvénypiac, de most már a tőzsdén is tapasztalható a NER gazdasági rendszerének kiárazódása. „A BUX indexben szereplő összes cég ki volt téve az Orbán-kormányok különadóinak, és pozitív jelzés a piacoknak, hogy a Tisza-kormány nem támogatja az ilyen típusú piaci beavatkozásokat” – tette hozzá. A portfóliómenedzser szerint a költségvetési helyzet miatt az új kormány valószínűleg nem törölheti el azonnal a meglévő különadókat, de már az is jelentős piaci pozitívum, hogy ezek idővel csökkenthetők, és újabb hasonló terheket nem fog a kormány a vállalatokra helyezni.

A rekordhoz hozzájárult az is, hogy az OTP Bank, amely az index közel felét kitevő súlyával kulcsfontosságú szereplő, sikeresen belépett a balti piacokra július végén, ami további növekedési potenciált jelez. Ugyanakkor az egykori NER-kedvezményezett cégek, mint a 4iG vagy az MBH Bank – amelyeknek az állami hátszél hiányában romlottak a kilátásaik – nem húzzák le a BUX-ot, mivel súlyuk az indexkosárban elenyésző. Ez is azt mutatja, hogy a piac már nem az állami protekcióra, hanem a valós piaci teljesítményre és versenyképességre fókuszál.

A versenypiac visszatérése

A fejlemények egyértelműen a piaci alapú, versenyző gazdaság irányába mutatnak. Az új kormányzat jelzései arra utalnak, hogy a kiszámítható, piacközpontú gazdaságpolitikát részesíti előnyben a politikai célú, piacot torzító beavatkozásokkal szemben. Ez a hozzáállás kulcsfontosságú a tőkebefektetők számára, akik hosszú távon terveznek. A különadók kivetése az elmúlt években jelentős torzítást okozott a versenyben, mivel a BUX-ban szereplő, gyakran multinacionális vállalatok váratlan, szelektív adóterhek elé kerültek. Ennek lehetséges enyhülése, vagy legalábbis további mélyítésének elkerülése, már önmagában pozitív jelet küld a piacnak.

Ez az irányváltozás összhangban van az Európai Unió piacorientált, verseny-alapú gazdaságpolitikájával is. A stabil és kiszámítható környezet nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi befektetőket is vonzza, ami hosszú távon a gazdaság növekedési potenciálját is megerősítheti. A vállalatok újra a piaci teljesítményük, innovációs képességük és hatékonyságuk alapján fognak versenyezni, nem pedig politikai kapcsolataik erőssége alapján.

Mi várható a jövőben?

A közeli kilátásokra Elek Péter optimistánk nyilatkozott: „Amennyiben a nemzetközi környezet nem romlik, a magyar piac mehet minden további nélkül felfelé”. A Tisza-kormány várhatóan törekedni fog a költségvetési bevételeinek növelésére, de – a portfóliómenedzser véleménye szerint – újabb jelentős terheket a tőzsdei cégekre nem helyez. Ez azt jelenti, hogy a BUX-ban szereplő vállalatok működési környezete stabilabb és kiszámíthatóbb lehet, mint az elmúlt években.

A történelmi csúcs tehát nem csupán egy számtani rekord. A piaci hangulat változásának, a gazdaságpolitikai irányváltás várható következményeinek és a nemzetközi trendeknek a találkozásáról szól. A BUX 150 ezer pont feletti zárása szimbolikus jelentőségű: a magyar tőkepiac jelzi, hogy felkészül a verseny-alapú gazdaság új korszakára, és bizalmat fejez ki a vállalati szektor hosszú távú teljesítményében, amikor az működési környezete kevésbé torzított. A NER kiárazódása a tőzsdén tehát egy pozitív gazdasági fordulat első jele lehet, amely a verseny, a hatékonyság és az innováció újraélesztését ígéri a magyar gazdaságban.

A BUX index jellemzői

• Legnagyobb tőkeértékű hazai részvények
• Alapvető mutatója a hazai tőkepiacnak
• Négy „blue chip” részvény dominálja
• Összesen 18 részvény alkotja
• Induláskor az értéke 1000 pont volt
• Százötvenszeresére nőtt azóta

A BUX teljesítményének alakulása