Új rendelet: Vadállatok kitiltása a cirkuszokból 2027-től

Magyarország utolsóként az Európai Unióban lépi hatályba a vadon élő állatok cirkusziszerepeltetésének teljes tilalmát. A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet 2027. január 1-jétől megtiltja huszonnégy állatcsoport beszerzését, tartását és bemutatását a porondon. Ez lépést jelent az állatvédelem terén és összhangba hozza az országot az uniós gyakorlattal.

A rendelet, amely a cirkuszok működtetéséről szóló szabályok módosítását tartalmazza, egyértelmű céllal jött létre: az állatok jóllétének védelme és a modern állatvédelmi normák követése. A lényeg egyszerű: 2027 elejétől a cirkuszok számára véget ér az a több mint százéves gyakorlat, amelynek keretében vadállatokat képeztek ki és szerepeltettek szórakoztató előadásokban.

A tiltott listán szereplő huszonnégy család vagy rend magában foglalja a legismertebb cirkuszállatokat. A porondról eltűnnek az elefántok, a macskafélék (köztük az oroszlánok, tigrisek és pumák), a medvék, a fókák és a főemlősök (mint a majmok). A listán találhatók továbbá a zsiráfok, a vízilovak, az orrszarvúk, a kaméleonok és számos ragadozó madár is. A tilalom kiterjed e fajok legfeljebb negyedik generációs hibridjeire is, biztosítva, hogy a szabályozás ne kerülhető meg kerülőúton.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelet nem követel meg azonnali, radikális változást. A 2027. január 1-jei hatálybalépés lehetőséget ad a cirkuszoknak az átállásra. Azok az állatok, amelyeket a hatálybalépés előtt jogszerűen tartottak, nem kerülnek kiutatásra. A cirkuszok tovább tarthatják őket, ám nem szaporíthatják, nem taníthatják be új számokra és természetesen nem mutathatják be a közönségnek. Ez a rendelkezés az állatok jólétére és a vállalkozások gazdasági kilátásaira egyaránt tekintettel van.

Európai összehasonlítás: Magyarország zárja a sort

Ezzel a lépéssel Magyarország befejezi egy európai folyamatot. Az ország az Európai Unió utolsó tagállama, amely betiltja az elefántok, a fókák (úszólábúak), a nagymacskák és a főemlősök cirkuszban történő használatát. Számos nyugat-európai ország, mint például Ausztria, Hollandia, Görögország vagy az Egyesült Királyság már évekkel ezelőtt megtette ezt az állatvédelmi lépést. A tilalmak mögött álló közös indok a tudományos konszenzus, amely szerint a cirkuszi körülmények – a szűk ketrecek, az állandó utazás, a természetes viselkedési minták korlátozása – nem biztosítják ezen komplex, intelligens és társas állatok számára az elfogadható életminőséget.

Az Európai Unió szintjén nincs egységes, minden tagállamra kötelező tilalom, de az Európai Parlament már 2015-ben határozatot fogadott el, amely felhívja a tagállamokat, hogy korlátozzák vagy tiltsák be a vadállatok használatát a cirkuszokban. A magyar döntés tehát nem csupán egy hazai kérdés rendezése, hanem egy európai trendhez való csatlakozás is.

A cirkuszvilág véleménye és a változás jelei

A változásra a hazai cirkuszszektor is felkészült. Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója elismeri, hogy a cirkuszi állatok tartása hosszú ideje társadalmi vita tárgya. Emiatt a budapesti intézményben már régóta nem láthatók olyan hagyományos, vadállatokkal kivitelezett produkciók, mint például a tüzes karikán átugró tigris.

Fekete Péter hangsúlyozza, hogy a cirkuszok évszázados tapasztalattal rendelkeznek az állattartás terén, és a porond lehetőség az állatvédelem oktatására is. Véleménye szerint a cirkusz olyan hely, ahol a gyerekek megtanulhatják a felelős állattartás alapjait. Ez a nézőpont azonban egyre inkább kerül összeütközésbe a közvélekedéssel és a modern etológiai (állatviselkedéstan) kutatások következtéseivel, amelyek a vadállatok szórakoztató célú használatát alapvetően problematikusnak tartják.

A tilalom bevezetése valószínűleg felgyorsítja a hazai cirkuszok átalakulását. A jövőben a hangsúly egyértelműen az emberi képesség, a koreográfia, a zenés és látványelemek ötvözésére, az úgynevezett „újcirkusz” műfajára helyeződik. Ez a változás nem pusztán korlátozás, hanem a művészeti ág megújulásának és a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásnak is tekinthető.

Összegzés

A 2027-ben hatályba lépő tilalom több, mint egy jogszabályi változás. Jelzi a társadalmi értékrend átalakulását az állatokkal szemben, és beilleszti Magyarországot az európai állatvédelmi fősodorba. A döntés egyensúlyt teremt a meglévő cirkuszvállalkozások védelme és az állatjólét előmozdítása között a hároméves átmeneti időszakkal. A porondok látványvilága örökre megváltozik, de ez a változás a tudományos ismeretek, az etikai normák és az európai gyakorlat tükrében egy szükséges és előremutató lépés.

• Elefántok
• Oroszlánok
• Tigerek
• Fókák
• Macskafélék
• Főemlősök