Mészárosék kizárása uniós átláthatósági okokból
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) augusztus 10-én úgy döntött, hogy kizárja az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t két, az uniós helyreállítási alapból finanszírozott energiapályázatból. A cég, amely Mészáros Lőrinc üzletember érdekeltségéhez köthető, így szorult ki egy mintegy 62,7 milliárd forintos okosmérő-felszerelési és egy 3,9 milliárd forintos hálózatfejlesztési támogatásból. A hivatalos indoklás szerint a kizárás oka az „átláthatósági követelmények nem teljesítése” volt. Ennek a hirtelen döntésnek, különösen úgy, hogy a pályázatok eredményét már napokkal korábban hivatalosan is közzétették, kezdetben több kérdés és feltételezés övezte. Valóban csak egy technikai hiba történt, vagy politikai okok álltak a háttérben? A válasz bonyolultabb, és egyenes kapcsolatban áll azzal a történettel, hogy miért is jelentek meg ezek a pályázatok: az Európai Unió által jóváhagyott, de az előző kormány által elmaradt magyar helyreállítási terv utolsó pillanatban történő megmentésével.
Az uniós helyreállítási terv módosítása áll a háttérben
Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, először is tisztáznunk kell, miből is finanszírozták ezeket a pályázatokat. A forrás az EU helyreállítási alapja, amelynek keretében Magyarország 2022 végén egy részletes tervet nyújtott be, hogyan kívánja felhasználni az európai támogatásokat. Ennek a tervnek az elfogadása feltételekkel járt: a kifizetésekhez bizonyos uniós előfeltételeket, úgynevezett mérföldköveket kellett teljesíteni.
Az Orbán-kormány alatt azonban a terv végrehajtása rendkívül lassan haladt, olyannyira, hogy tavaly már módosító javaslatot is benyújtottak, hogy megpróbálják megmenteni az elmaradt forrásokat. Ez a javaslat egy átlátszó trükköt tartalmazott: az MFB-nél történő tőkeemelésre tervezték költeni a pénzt, amely így papíron időre „elkölthető” lett volna, a bank pedig később helyezhette volna ki a betett tőkét. Ez a javaslat végül nem került bemutatásra, a VálaszOnline szerint azért, mert túlságosan nyilvánvaló és elnagyolt volt.
Így a májusban hivatalba lépő Tisza-kormánynak – Magyar Péter miniszterelnök vezetésével – mindössze néhány hónapja maradt, hogy egy teljesen új, módosított helyreállítási tervet állítson össze. Ennek célja az volt, hogy az elmaradt, már lehetetlenné vált mérföldkövek helyett újakat vállaljon, ezzel mentve meg a forrásokat. A feladat mértékét mutatja, hogy az eredetileg 10,4 milliárd eurós tervből csupán 2,6 milliárd eurót tudtak átmenteni az újba.
Az új helyreállítási terv több, a pénzmentést szolgáló módszert is tartalmaz, köztük – az előző kormányhoz hasonlóan – az MFB tőkeemelését. Ezen keresztül, az elmaradt fejlesztések miatti lyukak betömésére vállalták azokat a két pályázatot, amelyekből az Opus Titászt kizárták. Az idő azonban rendkívül feszült: az új terv alapján 2026 harmadik negyedévére már alá kell írni a végső kedvezményezettekkel a jogi megállapodásokat. A kormányzati tevékenységre rálátó forrásaink elképesztő munkának nevezték az energiaprogram beillesztését, olyan feszes a menetrend, hogy nem is napokra, hanem félnapokra lebontott ütemterv készült mindenre.
Már évekkel ezelőtt meg kellett volna lépni, amit az új kormány vállal
Azonban a pályázatoknál nem elsősorban a feszes menetrend vagy az MFB átalakítása okozott problémát. A kulcs egy új mérföldkő volt, amelyet az új kormány vállalt a módosított helyreállítási tervben. Ez a mérföldkő kimondja, hogy „az uniós támogatások magyarországi kezeléséért és ellenőrzéséért felelős szerveknek lehetőségük lesz információt gyűjteni a magántőkealapok tényleges tulajdonosairól, valamint ellenőrizni őket”. Vagyis meghatározzák, ki számít tényleges tulajdonosnak, és felvessék őket egy nyilvános listára.
Ez elvileg nem új követelmény. Már a 2011-es államháztartási törvény is előírta az átláthatóságot, és egy, a pénzmosás elleni uniós jogszabályt átültető 2021-es törvény is rögzítette, hogy a zárt körű befektetési alapoknak adatszolgáltatóként kell szerepelniük. Az Orbán-kormányok alatt azonban a magántőkealapok gyakorlatilag megtehették, hogy nem tárták fel végső haszonhúzóikat, így sok esetben átláthatatlan struktúrák váltak a magyar gazdasági élet meghatározó szereplőivé.
Ezt a problémát hivatott orvosolni az a 110 oldalas, uniós előírásokat átültető törvény, amely a helyreállítási terv mérföldköveinek nagy részét hozza gyakorlatba. Ennek értelmében a magántőkealapok 25 százalék feletti tulajdonosai vagy befolyással bírói tényleges tulajdonosnak minősülnek, és be kell mutatniuk a nagyobb befektetői kört.
| Fontos követelmények |
|---|
| 1. Uniós támogatások ellenőrzése |
| 2. Tényleges tulajdonos nyilvántartás |
| 3. Átláthatóság érvényesítése |
| 4. Pénzmosási jogszabályok alkalmazása |
| 5. Tőkeemelés |
| 6. Szigorú határidők |
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel nem csak uniós jogi kötelezettséget tesznek eleget, hanem válaszolnak az előző kormány által évekkel ezelőtt előidézett problémára is. A választási kampányban is ígéretet tettek a magántőkealapok átláthatóvá tételére.
Fontos megjegyezni, hogy a nyilvántartás hiánya miatt már 2023-ban kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság az Orbán-kormány ellen. Az uniós testület éppen azzal vádolta Magyarországot, hogy a pénzmosás elleni irányelv hibás átültetése miatt a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartás nem tartalmazza a magántőkealapok tulajdonosaira vonatkozó információkat. Ez az eljárás jelenleg is tart, és peres fázisba lépve akár uniós támogatásokból levonható pénzbüntetéshez is vezethet.
Szinte napra pontosan akkor kellett volna bejelenteni a végső haszonhúzókat, amikor dönteni a pályázatokról
Az ügy technikai részleteibe ástuk bele magunkat. A cégeknek – az új előírásoknak megfelelően – augusztus 5-ig kellett jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy kik a végső haszonhúzók. Az MFB pedig augusztus 6-án döntött a támogatások odaítéléséről. Ahogy értesültünk, éppen aznap volt az MFB igazgatóságának ülése, ahol szembesültek azzal, hogy a nyertesek egyikénél, az Opus Titász tulajdonosi láncában található Status Energy Magántőkealap vonatkozásában hiányoznak a bejelentett adatok a NAV nyilvántartásából.
A helyzetet megvitatták a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal és külső jogi szakértőkkel, majd augusztus 10-én rendkívüli ülésen döntöttek a kizárásról. A heteken belül lejáró, augusztus végi határidő és a feszes uniós menetrend miatt az MFB nem kockáztathatott. A tagállami kormányok szeptember végéig adhatnak be kifizetési kérelmet az augusztus végéig teljesített mérföldkövekre. Magyarország számára ez egyetlen dobás. Ha ebből bármi lecsúszik, az a rész elveszett. A két energiapályázatot a helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásából finanszírozzák, ami különösen érzékeny veszteség lenne.
Az Opus Titász szerint a bankszámlavezetőnek voltak adatfeltöltési gondjai
Az Opus Titász csütörtöki nyilatkozatában részletesen bemutatta álláspontját. A cég szerint az MFB a NAV központi rendszeréből származó, hiányos adatokra hivatkozott, amikor a Status Energy tulajdonosi hátterének meg nem ismerhetőségét állapította meg.
A cég kijelentése szerint a probléma a számlavezető MBH Bank oldalán keletkezett, amelynek augusztusban többször is gondjai voltak az adatok a nyilvántartó rendszerbe való feltöltésével. Az MBH – a cég állítása szerint – augusztus 6-án, amint a NAV-tól értesült a problémáról, azonnal újra feltöltötte a szükséges dokumentumokat, amelyeket a nyilvántartó szerv elfogadott. Később, augusztus 10-én derült ki, hogy a bank augusztusi adatszolgáltatásaiból több részletező nyomtatványt sem tudtak feldolgozni, ezért a bank hibajavítást eszközölt.
Az Opus Titász hangsúlyozta, hogy a saját honlapján nyilvánosan elérhető minden tényleges tulajdonosi nyilatkozat, beleértve a Status Energy Magántőkealapét is, amely utolsó oldala szerint a magántőkealap tényleges tulajdonosa Mészáros Lőrinc. A cég bízik abban, hogy a hiba orvoslása után helyreáll az eredeti állapot, és megkapják a nekik megítélt pályázati forrásokat. A cég szerdai közleményében jelezte, hogy a döntést jogi útra kívánja terelni.
Vitézy Dávid miniszter a 444 kérdésére megerősítette, hogy legjobb tudomása szerint valóban a szükséges adatoknak a nyilvántartásba történő feltöltése hiányzott. Vitatta azonban, hogy az Opus Titász „nyert” volna; a folyamat csak annyira jutott el, hogy a szakmai vállalások megfelelőeknek ítélték, de hivatalos kötelezettségvállalás még nem történt. Hozzátette, hogy ha a cég vitatja a döntést, az az MFB és a cég közötti vita, amelybe a kormány nem tud és nem is akar beavatkozni.
Mi következik ebből?
Az eset számos fontos kérdést vet fel. Egyrészt rávilágít arra, hogy az új kormány mennyire komolyan veszi az uniós átláthatósági követelményeket, és ha szükséges, akár politikai nehézségek árán is hajlandó betartatni azokat. Másrészt láthatjuk, hogy az előző kormányzás alatt felhalmozódó uniós kötelezettségek és a demokratikus szabályok lazasága milyen bonyolult helyzeteket eredményezhetnek egy olyan kormány számára, amely igyekszik ezeket helyreállítani.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közleménye szerint a minisztérium és a kormány a pályázati konstrukción kívüli eszközökkel is fel fog lépni, hogy az érintett települések ne maradjanak ki az energetikai fejlesztésekből. Ez utalhat a rendes uniós költségvetési forrásokra vagy a hazai forrásokra, amelyek továbbra is állnak rendelkezésre, ha rendeződnek a tulajdonosi háttér körüli kérdések.
Az eset üzenete egyértelmű: az uniós finanszírozás egyre szigorúbb feltételekkel jár, és a transzparencia – különösen a magántőkealapok esetében – nem választható el a támogatásoktól. Az Opus Titász esete egy teszteset lehet arra nézve, hogy a magyar állam szervei hajlandóak-e és képesek-e a korábbi, átláthatatlan gyakorlatokkal szemben állni, akkor is, ha ez nagy neveket érint. A jogi úton folytatódó vita végeredménye pedig további iránymutató lesz mind a hazai üzleti élet, mind az uniós partnerek számára.
