A Budapesti Értéktőzsde mértékadó indexe, a BUX, történelmi rekordot döntött, amikor augusztus közepén átlépte a 150 ezer pontos határt. Ez a mérföldkő nem csak egy szám, hanem a hazai tőzsde 35 éves fejlődésének és a hazai cégek versenyképességének egyértelmű jele. Aki 1991-ben, az index indulásakor a legfontosabb részvényekbe fektetett, ma 150-szeresét láthatja a befektetett összegének, ami egy átlagosan évi 15,1%-os hozamot jelent. Az elmúlt bő egy évben a növekedés üteme különösen látványos volt: a 100 ezer pontot 2024 júliusában lépte túl a BUX, azóta pedig további 50%-kal emelkedett.
Ez a dinamikus fejlődés több tényező eredménye. Eddig elsősorban a benne szereplő vállalatok, mint az OTP Bank, a MOL, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom, erős üzleti eredményei hajtották a növekedést. Ezek a vállalatok együtt több mint 90%-át adják az index súlyának, tehát sorsuk szorosan összefonódik a BUX sorsával. A mostani rekord azonban már tükrözi a piacon egy másik fontos változást is: a politikai kockázatok újbóli értékelődését. A tavalyi kormányváltás óta a befektetők egyre inkább számolnak azzal, hogy Magyarország gazdasági politikája és intézményei közelebb kerülhetnek az Európai Unió normáihoz. Ennek egyik jele a „kockázati felár” csökkenése, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi befektetők kevésbé tartanak váratlan politikai döntésektől vagy a jogállamiság problémáitól, és emiatt alacsonyabb kamatot kérnek a befektetésükért. Egy stabilabb, kiszámíthatóbb üzleti környezet vonzóbbá teszi az országot a tőkepiac számára.
A BÉT közleménye is rámutatott, hogy az index 35 évéből 25-ben pozitív hozamot ért el, ami hosszú távon kiemelkedő befektetési lehetőséget biztosított. A tőzsde mérete 2015 óta a négyszeresére nőtt, 40 új vállalat jelenik meg a piacon, és a magyar háztartások részvényállománya is ötszörösére gyarapodott. Ez utóbbi különösen fontos trend: egyre több magyar polgár ismeri fel, hogy a megtakarításának egy része a tőkepiacon hosszú távon jobb hozamot érhet el, mint a hagyományos bankbetétek.
Mit jelent ez a magas szint a befektetők számára?
- A hosszú táv kulcsfontosságú. A BUX története pontosan azt mutatja, hogy a tőzsdén a hosszú táv a barátunk. Az évi 15%-os átlagos hozam látványos, de ez rengeteg ingadozást, visszaesést és pánikot is tartalmazott az évek során. Aki rövid távra, „gyors pénzt” keres, az nagyon kockázatos terepre lép. A hosszú távú befektető számára viszont a tőzsde maradéktalanul bizonyította, hogy a gazdaság növekedésének és a vállalatok nyereségének elsődleges haszonélvezője lehet.
- A diverzifikáció szükséges. A BUX egyik fő gyengesége a nagy koncentráció. A négy legnagyobb cég diktálja az irányt. Ez azt jelenti, hogy aki csak a BUX-ba fektet, az gyakorlatilag csak négy vállalat sorsára teszi fel a vagyonát. Bölcs befektetői stratégia a diverzifikáció, vagyis a kockázat szétosztása.
- A lehetőségek túlmutatnak az indexen. A BUX rekordja a teljes hazai tőkepiac egyik legsikeresebb darabjának története. A valódi befektetési lehetőségek azonban sokkal szélesebbek.
- Az alapokra figyelni kell. Minden befektetés alapja, hogy megértjük, mibe fektetünk. A BUX rekordja mögött állnak a vállalatok valós üzleti eredményei, versenyképessége és stratégiai döntései.
- A jövőbeli teljesítmény a politika tükrében is fontos. A kormányváltás utáni pozitív hangulat tehát önmagában nem ok a befektetésre, de ha ez hosszabb távon versenyképesebb gazdasági politikához vezet, akkor pozitívan hat a piac alapjaira.
- A nyitott piac jutalma. A magas szint óvatosságra int, de a hosszú távú, diverzifikált és alapokra építő befektető számára a hazai piac továbbra is értékes része lehet a portfóliónak.
Összefoglalva, a BUX történelmi csúcsa egy fontos fejezet a magyar tőkepiac modern történetében. Nemcsak a múlt sikereit ünnepli, hanem a jövő lehetőségeire is rámutat. A legfontosabb tanulság talán az, hogy a tőzsde nem a spekuláció, hanem a vállalkozások részvételének eszköze.
| Cég neve | Súly a BUX-ban | Szektor |
|---|---|---|
| OTP Bank | 25% | Pénzügyi |
| MOL | 20% | Energia |
| Richter Gedeon | 15% | Gyógyszeripar |
| Magyar Telekom | 15% | Telekommunikáció |
| Erste Bank | 10% | Pénzügyi |
| Telekom | 5% | Távközlés |