Bod Péter Ákos: Költségvetési válság
Az elmúlt napok egyik legfontosabb gazdasági hangadója Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök volt, aki nyíltan és kimérten vázolta fel a magyar költségvetés mélyrepülését. Egy interjúban megállapította: ha most valaki „dutyiba” megy, az nem politikai bosszú, hanem a „papírforma” következménye, mert az elmúlt években óriási összegeket költöttek el felhatalmazás nélkül. Ez a kijelentés nemcsak szenzációhajhászás, hanem egy szakértő komoly figyelmeztetése a költségvetési fegyelem teljes felbomlásáról.
A „szuperválság”, amit Orbánék hagytak hátra
Bod Péter Ákos egyértelműen fogalmazott: az előző kormány „szuperválságot” hagyott maga után a költségvetésben. Nem látott még ilyen felelőtlen és jogszerűtlen pénzköltést. Az államháztartás gondjai nem most kezdődtek, évtizedek óta tartanak, de az elmúlt 5-6 évben különösen elmérgesedtek.
Az a helyzet, hogy a 2025-ös költségvetési deficit cél (a GDP 4,5%-a) már az év első felében 80%-ban megvalósult. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány az év első hat hónapjában majdnem elérte azt a hiányt, amit egy egész évre tervezett. Ilyen ütemben haladni fenntarthatatlan.
Az új kormány számára ez óriási kihívást jelent. Ahogy nyitogatják a költségvetési „fiókokat”, úgy bukkannak ki a rejtett tételek, az eldugolt kiadások és a nem várt kötelezettségek. Ezek a kiadások, a Nemzeti Bank jelentős tőkevesztésével együtt, könnyen elérhetik az ezermilliárdos nagyságrendet. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hogyan fog tudni kezdeni ezzel a romokban heverő költségvetéssel.
A piacok figyelik, de a bizalom megmaradt
Van azonban egy pozitív jel is a gazdasági politikában. A volt jegybankelnök szerint a kétharmados parlamenti többség jelentősen csökkentette a politikai kockázatot. A nemzetközi befektetők és hitelminősítők „fejben leírták”, hogy Magyarországon 2026-ig stabil kormányzás várható, ami lehetővé teszi, hogy az országot hosszabb távon is hitelezni lehessen.
Nem várják el, hogy azonnal, 2025-ben radikális korrekciók legyenek, de figyelemmel kísérik, hogy az új kormány milyen lépéseket tesz a költségvetés konszolidálása érdekében. Érdekes módon, míg a költségvetés válságban van, a lakosság hangulata javul. A GKI Gazdaságkutató optimista várakozásokat mér, amilyeneket Bod Péter Ákos korábban még nem látott választások után. Általában a választások előtt szokott felmenni a bizalmi index, majd „másnap, amikor leszedik a plakátokat, visszaesik”. Most fordítva történt: a választás után nőtt a lakosság optimizmusa. Ez a magyar társadalom válságállóságát mutatja, amely a túlélés érdekében óvatosabb és rugalmasabb, mint sok más régióbeli országé.
Az euró és a kiszámíthatóság
Bod Péter Ákos számára az euró bevezetése nem csak technikai kérdés. Az eurózónába való belépéshez szorosan hozzátartozik egy kiszámítható, stabil középtávú költségvetési terv. Legalább addig a dátumig, amíg be nem lépünk, szükség van egy hiteles útra, amely megmutatja, hogyan tervezi az állam megszilárdítani a pénzügyeit. Az ősz izgalmas időszak lehet ebből a szempontból, mert ekkor kezdhet körvonalazódni ez a terv.
Az előző kormány gyakran a külföldre, az Európai Unióra fogta a költségvetési döntéseket. Bod Péter Ákos szerint ez tévedés. Az államháztartás 2006 óta „krízisről krízisre bukdácsol”, és ennek nem az EU az oka. A probléma belső: „Nem az Unió miatt fontos nekem a költségvetés, hanem mint apa, leendő nagyapa, tanár, adófizető. Rakják már egyszer végre rendbe az államháztartást!” – mondta.
A kellemetlen döntések ideje: az ársapkák példája
A volt jegybankelnök egy konkrét példán mutatta be, milyen nehéz, de szükséges döntésekkel kell szembenéznie az új kormánynak: az ársapkákkal kapcsolatban. Az álláspontja egyértelmű: „Minden hatósági ártól meg kell szabadulni. Mikor? Tegnapelőtt.” Tudomásul veszi, hogy az átmeneti kormány egyes intézkedéseket meghosszabbított, hogy ne legyenek „zavaros állapotok” a hatalomátadás idején. Reméli azonban, hogy ezt nem azért tette, hogy ezt a gazdaságilag káros „eszköztárat” megtartsa.
Az ársapkák rövid távon csillapíthatják az inflációt, de hosszú távon torzítják a piacot, csökkentik a kínálatot, és az államkasszát terhelik. Ezeket a torzító intézkedéseket fokozatosan, de biztosan ki kell iktatni. A piaci verseny és az árak szabadsága nélkül nincs egészséges gazdaság. Bod Péter Ákos szavaival élve: „Könnyebb az elején megcsinálni a kellemetlent.”
Mit várhatunk a jövőtől?
A helyzet súlyos, de nem reménytelen. Az új kormány kétharmaddal rendelkezik, ami lehetőséget ad a szükséges, de népszerűtlen reformok megtételére. A nemzetközi piacok türelmesek, de várnak eredményt. A lakosság bizalma megvan. A kérdés az, hogy lesz-e elég bátorság és szakértelem a kormányban ahhoz, hogy a költségvetési „szuperválsággal” szembenézzen, és elkezdje rendbe rakni az évtizedek óta rendezetlen államháztartást.
Az ősz valóban izgalmas időszak lesz. Nemcsak a 2026-os költségvetésről, hanem egy egész új gazdaságpolitikai korszak hajnaláról lesz szó. Vagy a reformok kezdetéről, vagy arról, hogy a lehetőséget kihagytuk. Bod Péter Ákos figyelmeztetése egyértelmű: a papírforma következményei válnak valóvá, és itt az ideje a felelős cselekvésnek.
- Költségvetési válság meghatározása
- Szuperválság következményei
- Politikai bizalom megmaradása
- Az euró bevezetésének hatása
- A kellemetlen döntések sürgőssége
- Jövőbeli reformok lehetősége
| Év | Költségvetési hiány (GDP %) |
|---|---|
| 2023 | 80% |
| 2025 | 4.5% |
| 2026 | Várakozás |
