Melléthei-Barna: Új alkotmány és vagyonvisszaszerzési hivatal tervei

Vagyonvisszaszerzési hivatal és új alkotmány: A Tisza párt vezető politikusa nyilatkozott

Melléthei-Barna Márton, a Tisza párt frakcióvezető-helyettese a Magyar Hangnak adott interjújában beszélt az új alkotmány elkészítésének időzítéséről, Baka András köztársasági elnökről, Magyar Péter politikai stílusáról és a vitatott vagyonvisszaszerzési hivatalról. A politikus szerint a közvetlen államfő-választás legkorábban 2027 végén jöhet, és védelmébe vette a korrupcióellenes új intézményt.

Az interjúban Melléthei-Barna Márton kitért arra, hogy még nincs végleges döntés arról, hogy lesz-e közvetlen köztársaságielnök-választás Magyarországon. Véleménye szerint az új alkotmány legkorábban 2027 őszére készülhet el. Ha a közvetlen államfőválasztás mellett döntenek, akkor az első ilyen voksolás leghamarabb 2027 végén jöhetne.

„Ha az a döntés születik, hogy a köztársasági elnököt továbbra is közvetve, a képviselők válasszák meg, nem látom szükségességét Baka András mandátuma megszüntetésének. De, ha az alkotmányozás eredményeként közvetlen elnökválasztás lesz, akkor nyilván ki kell írni a választást, amelyen még senki nem tudja, kik lesznek jelöltek” – mondta a politikus.

Baka Andrásról azt nyilatkozta, hogy a Tisza azért támogatta köztársasági elnöki jelölését, mert olyan személyiséget kerestek, aki képes megtestesíteni a nemzet egységét, és független a mindenkori kormánytól. Melléthei-Barna szerint Baka már beiktatási beszédében is világossá tette, hogy szükség esetén a Tiszával szemben is kész fellépni, ami egy köztársasági elnöktől természetes és kívánatos hozzáállás.

Az interjúban szóba került Magyar Péter politikai stílusa is. Melléthei-Barna szerint a Tisza vezetője az ország kevés valóban profi politikusának egyike, és az eddigi váratlan húzásai többnyire sikeresnek bizonyultak. A Polgár Judit lehetséges köztársasági elnöki jelölése körül kialakult vitát ugyanakkor kommunikációs félreértésnek nevezte.

„Volt egy kommunikációs félreértés is szerintem arról, hogy mit jelent a társadalom bevonása a döntésbe. Péter fellelkesült, mert nagyon különböző hátterű, a közösségünktől teljesen független civilek felvetették, hogy Polgár Judit legyen a köztársasági elnök, és mind a miniszter, mind a vezető politikusok alkalmasnak tartották őt, és Péter erről kommunikált. A társadalom pedig mást képzelt a folyamatról” – magyarázta.

A Tisza politikusa védelmébe vette a korrupciós ügyek feltárására létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalt is. Szerinte az elmúlt 16 évben eltűnt közpénzek felderítéséhez szükség van egy erős, az ügyészségtől elkülönülő intézményre. A hivatal jogköreivel kapcsolatos kritikákat túlzónak tartja.

„Értem, hogy megy az ijesztgetés, az ÁVH-zás, a csengőfrászozás, de ez a hivatal korrupciós ügyekkel foglalkozik majd” – hangsúlyozta Melléthei-Barna, hozzátéve, hogy a szervezetet ugyanazok a jogi korlátok kötik majd, mint más állami hatóságokat.

A társadalmi megosztottságról úgy nyilatkozott, hogy a politikai szembenállás jelentős része mesterségesen gerjesztett. Véleménye szerint a korrupció, az egészségügy és a gyermekvédelem olyan ügyek, amelyekben először kellene társadalmi konszenzust teremteni. Azt is hangsúlyozta, hogy a Tisza és a Fidesz képviselőinek együtt kellene dolgozniuk a fontos közjogi kérdésekben, például az alkotmány vagy a médiatörvény ügyében.

A politikus visszautasította a Fidesz állítását, miszerint az uniós források megszerzéséhez szükséges jogszabályok egy „salátatörvényben” szerepeltek volna különféle, oda nem illő elemekkel. Szerinte a csomag minden pontja az uniós pénzek lehívásához volt szükséges, és nem léteztek a kormánypárt által emlegetett „titkos paktumok”.

Véleményét mondta arról is, hogy túl sok a kétharmados jogszabály, ami egy mindenkori egyszerű parlamenti többséget köt. „Természetesen szükséges az alaptörvényen, alkotmányon kívül más jogszabályok stabilitását kétharmados szabályokkal biztosítani, de megítélésem szerint jelenleg túl sok ilyen jogszabály van” – fogalmazott.