A könyörtelen száműzött visszatér? A Vagyonvisszaszerző Hivatal új elnökének kiválasztása politikai csatatérré változott
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága csütörtökön dönt, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (VVH) három elnökjelöltje közül – Ligeti Miklós, Unger Anna és Sárvári Nicholas – ki kapja a szakmai bizottság támogatását. A Parlament pénteki szavazása pedig meghatározza, hogy ki lesz az a személy, aki a következő öt évben az ország egyik legérzékenyebb, legtitkosabb anyagokkal dolgozó, közel 50 milliárd forintos vagyonnal bíró szervét irányítja. A meghallgatás azonban nem csupán szakmai vitáról szólt. Az asztalra kerültek olyan ügyek, mint a lélegeztetőgép-biznisz, a letelepedési kötvények, vagy az MNB alapkezelő cégének átértékelése, amelyek mély politikai réseket és komoly kérdőjeleket vetettek fel a jelöltek múltjával, függetlenségével kapcsolatban.
A meghallgatás pillanatképei: ügyek, amelyek nem múlnak el
A bizottsági ülésen mindhárom jelölt – Ligeti Miklós, Unger Anna és Sárvári Nicholas – szembesült korábbi döntéseikkel, szerepükkel kapcsolatos kínos kérdésekkel. Az ügyek, amelyekről vita folyt, nem csupán történelmi jelentőségűek, hanem a mai napig hatással vannak a közpénzekre és az igazságszolgáltatás hitelére.
Ligeti Miklós, aki jelenleg az Országos Bűnügyi Nyomozó Iroda (ORBÍ) volt főigazgató-helyetteseként a VVH főigazgató-helyettese, az MNB-ügyben játszott szerepéről kérdezősködött. Emlékeztették a 2020-ban lezárt ügyre, amikor a Magyar Nemzeti Bank alapkezelő leányvállalatát, az Optima Befektetési Alapkezelőt 50 millió euróért értékesítette egy magánbefektetői csoportnak, majd az államnak kellett visszavásárolnia. Ligeti azt hangsúlyozta, az ügyben nem vett részt, és a nyomozás elől sem menekült, noha egy, az üggyel kapcsolatos büntetőeljárást még a nyomozás szakaszában megszüntettek.
Unger Anna, aki jelenleg az Európai Ügyészség (EPPO) magyarországi irodájának vezetője, szembesült azzal, hogy 2014 és 2018 között, mint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nyomozó főügyésze, részt vett a letelepedési kötvények ügyében folytatott nyomozásban. Unger hangsúlyozta, hogy az ügyészség független volt és minden jogorvoslati lehetőséget kihasználtak, de az eljárásoknak politikai döntések vetettek véget. Kiemelte, a VVH-elnökként folytatná az ügyben lezáratlan kutatást.
Sárvári Nicholas, a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi Igazságszolgáltatási Igazgatóságának volt vezetője, a COVID idején felrobbant lélegeztetőgép-ügyben kapta a kérdést. Ő volt az, aki 2020-ban – még a Legfőbb Ügyészség munkatársaként – nyilvánosan bírálta a kormányt, amiért a vészhelyzeti jogrendben történő vásárlások miatt nem lehetett nyomozni a drága, de sokszor használhatatlan lélegeztetőgépek beszerzése után. Sárvári a meghallgatáson elmondta: azóta sem változott a véleménye, és úgy gondolja, a vészhelyzet nem szabad, hogy az átláthatatlanság zálogává váljon.
A VVH: egy hatalmas, de árnyékban maradó szerv
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nem csupán egy elnevezés. A szervezet feladata az állam vagyonának védelme, a korrupciós vagy más bűncselekményekből származó javak visszaszerzése. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügyészség, a NAV vagy a rendőrség nyomozásai során lefoglalt, elkobzott vagy egyébként az államhoz került értékeket – ingatlanokat, műalkotásokat, pénzeszközöket – kezeli. Vagyonkezelőként működik, de emellett jelentős szerepe van a nemzetközi együttműködésben a vagyonvisszaszerzés területén.
A Hivatal közel 50 milliárd forint értékű vagyonnal rendelkezik, működése nagy részben titkos, és az elnököt az Országgyűlés választja öt évre. Ez a pozíció hatalmas befolyást és felelősséget jelent. Az elnök dönt arról, hogy a lefoglalt luxusingatlanokon mi történik, hogyan kerülnek értékesítésre a visszaszerzett műkincsek, és milyen stratégiát folytat az ország a korrupciós javak nemzetközi visszaszerzése érdekében.
Az elnökké választás mögötti kérdések
| Kérdés | Leírás |
|---|---|
| Politikai elkötelezettség vs. szakmai függetlenség | A VVH elnökét az Országgyűlés választja, ami önmagában politikai folyamat. |
| A múlt ügyei | A jelöltek részt vettek vagy érintettek politikai döntések által lezárt ügyekben. |
| Az átláthatatlanság kérdése | Hogyan tudja garantálni az új elnök, hogy a hatalom nem válik öncélúvá? |
Sárvári Nicholas a meghallgatáson éppen ezt a bizalmi kérdést emelte ki: „A VVH-elnöknek az a feladata, hogy az emberekben bizalmat keltsen. Azt kell gondolniuk: igen, az az ingatlan, amit lefoglaltak, azt valóban korrupt úton szerezték, és most az állam kezeli, és azt az állam a közjó érdekében fogja felhasználni.”
Mit várhatunk a csütörtöki döntéstől és a pénteki szavazástól?
Az Igazságügyi Bizottság csütörtöki ajánlása döntő fontosságú lesz. A jelöltek szakmai felkészültsége, a múltbeli döntéseik, valamint a bizottság tagjainak politikai preferenciái együtt formálják majd a javaslatot. Azonban a végső szó a teljes Országgyűlésé lesz pénteken.
A választás nem csupán egy személy kiválasztása. Jelentése ennél sokkal szélesebb körű. A döntés arról szól, hogy az ország milyen úton kíván haladni a korrupció elleni harcban és a közvagyon védelmében.
A VVH új elnökének személye tehát nem csupán egy hivatalnoki pozíció betöltését jelenti. Egy irányváltás, egy próbakő, egy jelzés lesz arról, hogy kié a valódi hatalom a közvagyon felett – a törvény és a független szakmaé, vagy más érdekeké.
