A Közszolgálati Tanács július 29-én zárta le a médiaszakmai szervezetek jelöléseinek értékelését és meghallgatását. A legtöbb szavazatot három jelölt szerezte meg: Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós médiakutató és Kollár Árpád irodalomszervező. Nevüket továbbítják az Országgyűlés Művelödési Bizottságához, amely ezután dönt a kilenctagú Független Közmédia Testület szakmai képviselőiről. A testület a közmédia legfőbb tulajdonosi szerve lesz, ami jelentős hatalommal jár a Magyar Rádió és Televízió, valamint az MTI felett.
Jelöltek meghallgatása és a szavazás menete
A Közszolgálati Tanács augusztus 19-én tartotta meg kibővített ülését a szakmai jelöltek meghallgatására. Az ülésen a tanács tagjai mellett a közmédiában dolgozó szakszervezetek két delegáltja is szavazhatott. A jelölő szervezetek képviselői pedig tanácskozási joggal vehettek részt, de nem szavazhattak. A tanács tagjai végül titkos szavazással döntöttek a jelöltekről.
A Media1 korábbi összesítése szerint eredetileg húsz médiaszakmai szervezet tizenöt embert jelölt. Ezek közül négy jelölést elvetettek, mert nem felelt meg a formai vagy dokumentációs követelményeknek. Így végül tizenegy jelöltet hallgattak meg a tanács előtt.
Akik a legtöbb szavazatot kapták
- Bayer Judit médiajogász, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem habilitált egyetemi docense. Kutatási területei között szerepel a médiajog, a médiaszabadság, a médiapluralizmus, a szólásszabadság és a magánélet védelme. A Médiakutató Alapítvány jelölte.
- Sükösd Miklós szociológus, médiakutató és politológus, a Koppenhágai Egyetem kommunikációs tanszékének docense. Korábban a Közép-európai Egyetem Média- és Kommunikációkutató Központjának tudományos igazgatója volt. Több mint húsz könyvet publikált médiáról és politikáról. Az eDemokrácia Műhely Egyesület és a Független Újságírók Alapítvány jelölte.
- Kollár Árpád költő, műfordító, kritikus és irodalomszervező. Korábban a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt. A Tiszatáj Alapítvány jelölte.
A Közszolgálati Tanács a jelöltek neveit az Országgyűlés Művelődési Bizottságához továbbítja. Ez azonban még nem jelenti automatikusan, hogy ők lesznek a Független Közmédia Testület tagjai.
Mi következik most?
A Művelődési Bizottság nyilvános ülésen hallgatja meg a szakmai és a parlamenti frakciók által jelölt személyeket. A szakmai szervezetek három jelöltje mellett a kormánypárti frakciók három, az ellenzéki pártok pedig szintén három jelöltet állíthatnak.
A bizottság ezután javaslatot tesz az Országgyűlésnek a testület kilenc tagjáról és elnökéről. Végül az Országgyűlés választja meg őket. A szavazás várhatóan augusztus 31-én lesz. Ha az Országgyűlés elfogadja a bizottság javaslatát, akkor a három szakmai jelölt tagja lehet a Független Közmédia Testületnek.
Mi a feladata a Független Közmédia Testületnek?
A testület a korábbi Közszolgálati Közalapítvány helyébe lépő, kilenctagú tulajdonosi testület lesz. Fontos megkülönböztetni a Közszolgálati Tanácstól, amely egy tizennyolctagú társadalmi felügyeleti szerv.
| Feladat | Leírás |
|---|---|
| Tulajdonosi jogok gyakorlása | A Magyar Rádió és Televízió, valamint az önállóvá váló MTI felett. |
| Vezérigazgató megválasztása | A közmédiacég vezetőinek megválasztása. |
| Éves tervek és költségvetés jóváhagyása | A közmédia éves terveinek és költségvetésének jóváhagyása. |
| Stratégiai döntések | Dönthet a közmédia stratégiai kérdéseiről. |
| Testület összetétele | A médiatörvény előírása szerint állítják össze. |
| Különböző jelölők | Kormánypártok, ellenzéki pártok és médiaszakmai szervezetek. |
Közszolgálati Tanács szerepe
A Közszolgálati Tanács a közmédia társadalmi felügyeletét látja el. Tagjait különböző társadalmi és szakmai szervezetek delegálják. A tanács értékeli a közmédia vezetőinek éves beszámolóit, és kezdeményezheti valamely vezérigazgató felmentését is. A tanácsnak azonban nincs közvetlen tulajdonosi joga a közmédiával szemben, mint amilyen a Független Közmédia Testületnek lesz.
Miért fontos ez?
A Független Közmédia Testület megalakulása jelentős változást hoz a magyar közmédia vezetésében. Az új testület tagjainak személye nagyban meghatározza majd a közszolgálati média jövőjét és függetlenségét. A jelöltek tapasztalata, szakmai háttere és elképzelései alapján lehet következtetni arra, hogy milyen irányba mozdulhat el a magyar közmédia a következő időszakban.
Az Országgyűlési döntésre augusztus végéig várni kell, amely után kiderül, kik lesznek a közmédia legfőbb döntéshozói a következő években.
