NAV döntése: Megszűnt az ukrán aranykonvoj pénzmosási ügye

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalosan is megszüntette a márciusban elkezdett, úgynevezett „ukrán aranykonvoj” ügyben folytatott pénzmosás gyanújával kapcsolatos nyomozást. Az öt hónapos eljárás arra az eredményre jutott, hogy bűncselekmény hiánya miatt nincs mit vizsgálni tovább. A döntés egyértelmű jogi zárást jelent, ugyanakkor súlyos kérdéseket vet fel a nyomozás eredetét, indításának módját és a márciusban történt rendkívül kemény akció körülményeit illetően.

Az ügy magja egy március 4-én érkezett feljelentés volt, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) küldött a Legfőbb Ügyészségnek. A feljelentés egy Ukrajnába tartó, értékes fizetőeszközöket szállító konvojt érintett, amiről az AH pénzmosást gyanított. Az ügyészség a NAV-ot jelölte ki nyomozóhatóságként. A feljelentést követően, már március 5-én, a Terrorelhárítási Központ (TEK) különleges egységei rajtaütöttek a konvoj személyzetén. A személyeket bilincsben, csuklyában hallgatták ki, az akció képeit és a használt módszereket számos jogvédő szervezet és szakértő később jogtalannak és túlzottnak ítélte.

A NAV mostani, bűncselekmény hiányára hivatkozó döntése visszafelé is megerősíti azokat a korábbi véleményeket, amelyek szerint az egész nyomozás alapja ingatag volt. Zamecsnik Péter büntetőjogász ügyvéd a NAV döntését egyértelmű igazolásnak tekinti. „Önmagában az, hogy az adóhivatal bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, azt jelenti, hogy az igazság kiderült” – mondta. Véleménye szerint a NAV döntése igazolja, hogy a feljelentés valótlan tényeken alapult, hiszen a pénzszállítás logisztikai háttere teljesen rendezett volt, és a magyar hatóságokkal való egyeztetés is folyamatosan zajlott.

A jogász kommentárja élesen világít rá az ügy mögötti paradoxonra: „Amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal a feljelentést megtette, vagy tudtak róla, hogy valótlan – az alapból nagy baj, ha pedig nem tudtak róla, az még nagyobb baj” – fogalmazott. Ez a megállapítás kulcsfontosságú. Ha egy titkosszolgálati hivatal olyan információk alapján indít hatósági akciót és nyomozást, amelyek később valótlannak bizonyulnak, az súlyos problémákat vet fel a hivatal információgyűjtő és értékelő munkájának minőségével, vagy esetleg a feljelentés motivációjával kapcsolatban.

A NAV döntése tehát lezárja a pénzmosási vizsgálatot, de egyáltalán nem zárja le magát az ügyet. Továbbra is nyitva maradnak a kérdések:

• Miért kezdeményezett egy titkosszolgálat egy olyan feljelentést, amely hamis információkon alapult?
• Miért volt szükség egy rendszeresnek tekinthető, egyeztetett pénzszállítás ellen a rendkívül kemény, a személyiségi jogokat súlyosan sértő március 5-ei TEK-akcióra?
• Vajon a nyomozás lezárása után számon kérhető-e valaki azért a jogtalanságért és az esetlegesen okozott erkölcsi, illetve anyagi kárért, amit az akció és a nyomozás a konvoj személyzete számára jelentett?
• Milyen intézkedéseket tesznek a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében?
• Miért nem történt meg a megfelelő felülvizsgálat az ügy kezdeti szakaszában?
• A nyilvánosság milyen módon kaphat információt a történtekről?

A NAV döntése jogilag helyes lehet, hiszen ha nincs bűncselekmény, nincs nyomozás. Ugyanakkor ez a döntés egyben egy figyelmeztetés is. Figyelmeztetés arra, hogy a hatósági intézkedések, különösen a kemény, különleges erők bevonásával végrehajtottak, mindig kivételesen megalapozottak kell, hogy legyenek. Az „ukrán aranykonvoj” ügyben ez a megalapozottság végül nem állt fenn. Az ügy legfontosabb tanulsága talán az, hogy a nyomozás lezárása nem egyenlő a felelősségrevonással, és a nyilvánosság továbbra is jogos abban, hogy választ kapjon a fentebb felvetett kérdésekre.