Gázolajos famérgezések Budapesten: környezetkárosítás és jogi lépések

Gázolajos famérgezések Budapesten: környezetkárosítás

Idén már több olyan esetről érkeztek hírek Budapesten, amelyben ismeretlen tettesek gázolajjal mérgeztek meg közterületen álló fákat. Az eljárás, amely a Balaton környékén már sajnos ismertté vált, egy kínzásnak nevezhető hosszú halálos folyamatot jelent a növények számára, míg a város – aszály közepette – mindent megtesz a zöldfelületek megmentéséért. A Telex információi alapján a tavaszi és nyári hónapokban legalább három budapesti gázolajos famérgezésről tudunk, és a rendőrség nyomoz mindegyik ügyben.

A legutóbbi esetet a XI. kerületben, az Ütköző soron dokumentálták július végén. Az önkormányzati értesítés után a helyszínre siető környezetvédelmi alpolgármester, Kreitler-Sas Máté és egy független képviselő találkozott egy szándékosan megkárosított, mintegy 50 éves hársfával. A fa törzsén, az elágazás közelében két nagy ágat megfúrtak, és gumicsövek segítségől gázolajat juttattak a növény szöveteibe. A szaga és az elszíneződés egyértelművé tette a mérgezést. Az alpolgármester elmondása szerint az elkövető valószínűleg csak második lehetőségként választotta ezt a módszert: korábban ugyanis már megpróbálta körülvágni és megsebesíteni a fa törzsét, de az nem pusztult el elég gyorsan.

A gázolaj, amikor a fa gyökérzetéhez jut, gyökérpusztulást okoz. A fa szállítószöveti eltömődnek, így a víz, ásványi anyagok és a fotoszintézis során előállított tápanyagok nem jutnak el a fa minden részébe. A folyamat akár fél évig is eltarthat, mire a pusztulás külső jelei – száraz ágak, levelek – megjelennek a lombkoronán, de addigra a kár már visszafordíthatatlan. A kelenvölgyi hárs esetében még időben észlelték a mérgezést. A fa azóta sebkezelésben részesült, speciális tápoldattal töltött „kitép” került a gyökérzethez, és heti háromszori intenzív öntözést kap, hogy a méreganyagot ki tudják mosni a rendszeréből. A faápolók becslése szerint így is mindössze 60 százalék az esélye a túlélésnek, és csak a jövő tavaszi vegetációval lehet biztosan megállapítani, sikerült-e megmenteni.

A nyomozás során az önkormányzat feltételezése szerint a gázolajos mérgezés, egy korábban kidőlt fűzfa megmérgezése és egy harmadik fa engedély nélküli eltávolítása összefügghet egymással, és mindez összekapcsolódhat a közeli egyik telken lezajlott, szabálytalanságokkal terhelt építkezéssel is. A tulajdonos tagadja a vádakat. Az önkormányzat pótlási kötelezettséget írt elő az engedély nélkül kivágott fákért. A Magyar Faápolók Egyesülete szerint az érintett hársfa eszmei értéke egészséges állapotban 4,5 millió forint volt. A kerület feljelentést tett a rendőrségen környezetkárosítás bűntettének gyanúja miatt, és a XI. kerületi rendőrkapitányság nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen.

Sajnos, nem minden esetben van idő a beavatkozásra. Az I. kerületi Anjou bástya melletti sétányon álló keskenylevelű kőrisfa már annyira megrokkant a mérgezéstől, hogy a Főkert szakemberei megmenthetetlennek találták, és nemsokára kivágják. A fővárosi főkertészet főigazgatója, Dezsényi Péter elmondta, hogy a gázolajos mérgezés nagyon korán észlelése esetén intenzív víz- és tápanyag-utánpótlással a fa részlegesen menthető meg, de soha nem lesz újra teljes értékű növény. Az Anjou sétányon lévő fánal erre már nem volt esély. A Főkert szintén feljelentést tett, az I. kerületi rendőrkapitányság folytatja a nyomozást.

Egy harmadik, erősen gyanús esetről a Gellérthegy lábánál, az Orom utcában számoltak be. Ott egy tövises lepényfa száradt ki, erős gázolajszag mellett, bár a fúrás nyomait nem találták meg a törzsön. A helyi főkertész szerint a motiváció itt egyértelmű lehetett: a fa takarta a pazar kilátást. Ugyanitt tavasszal több más fát is brutálisan megcsonkítottak. Bár ezek a fák túlélték a szakszerűtlen metszést, a lepényfa már nem.

A Főkert vezetője hangsúlyozta, hogy a szándékos mérgezés megelőzésére gyakorlatilag nincs eszközük. A járulékos feladatokat ellátó vállalat nem rendelkezik folyamatos éjjeli őrszéggel vagy minden fa körüli megfigyelési rendszerrel. A fő eszköz a feljelentés és a közvélemény megnyerése, abban a reményben, hogy az elrettentő hatású lesz.

A jelenség Budapesten eddig ismeretlen volt. A XI. kerületi alpolgármester is elmondta, hogy tapasztalt kollégái sem találkoztak ilyennel korábban. Az agresszív mérgezés módszere szembenáll azzal a hatalmas erőfeszítéssel, amelyet a főváros és a kerületi önkormányzatok a brutális aszály ellenére tesznek a zöldfelületek megmentéséért – folyamatos öntözéssel, új ültetésekkel és professzionális gondozással. Az egyre gyakoribbá váló esetek azt mutatják, hogy egyesek számára a közös zöldterület nem közös érték, hanem akadály, amit pár perces munkával kíméletlenül el lehet tüntetni, közben jelentős anyagi kárt és visszafordíthatatlan környezeti kárt okozva.

Főbb megállapítások:

• Gázolajos famérgezések száma emelkedik Budapesten.
• A folyamat hosszú és fájdalmas a fáknak.
• A mérgezett fák esélyei a túlélésre alacsonyak.
• A helyi önkormányzat aktívan nyomoz.
• Összefüggések a mérgezések és az illegális fakivágások között.
• A közvélemény szerepe a megelőzésben fontos.