A Mi Hazánk Mozgalom feljelentést tesz az idei augusztus 20-i rendezvénysorozat 4 milliárd forintos közbeszerzése ügyében, versenyt korlátozó megállapodás gyanúja miatt. A pártelnök, Toroczkai László vádjai szerint az eljárás előre irányított, „kamu” volt. Az ügy hátterében egy június közepén kezdődött, a G7-hez is eljutott titkos levelezés áll, amely összekapcsolja a nyertes Hardrock Kft., a korábbi szervező Lounge-csoportot és a Tisza Párt egykori rendezvényigazgatóját.
A dokumentumok alapján a későbbi nyertes cég hetekkel a hivatalos felkérés előtt már információkat gyűjtött a projektről.
A közbeszerzés háttere: Miért volt szükség új eljárásra?
Az idei Szent István-napi rendezvények közbeszerzése meglepetésként érhetett sokakat, hiszen az elmúlt 16 évben a programokat a Lounge-csoport szervezte. A helyzet azonban megváltozott, amikor a Lounge-csoport anyavállalatának, Balásy Gyula vállalatainak a számláit zárolták. Emiatt a cég már nem tudta a szerződéseit időben teljesíteni. Mivel a korábbi megállapodások is érvényüket vesztették, az augusztus 20-i rendezvényekre új szervezőt kellett találni.
Az idő szorítása miatt a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. (NRÜ) nem indíthatott normál közbeszerzési eljárást. Ehelyett egy úgynevezett hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást választott. Ennek a módszernek a lényege, hogy a kiíró közvetlenül, meghívásos alapon kéri fel a vállalatokat az ajánlattételre. Jellemzően három céget szoktak felkérni, ami természetesen szűkíti a versenyt. Az ilyen típusú eljáráshoz a Közbeszerzési Hatóság előzetes jóváhagyása szükséges.
Hivatalosan július 7-én kapták meg a meghívást a kiválasztott három cég, köztük a később nyertes Hardrock Kft. A kérdés azonban az, hogy vajon mi történt e dátum előtt?
A kérdéses levelezés: Információcsere a hivatalos eljárás előtt
A G7-hez eljutott dokumentumok egy június 16-i dátummal kezdődő email-cserét tartalmaznak. A levél írója Zelcsényi Miklós, aki korábban a Tisza Párt rendezvényigazgatójaként dolgozott. A címzett Wolf Dia, a Lounge-csoport ügyvezetője.
Zelcsényi a levelében megköszönte az aznapi személyes találkozót, amelyet Radnai Márk kormánybiztos kérésére szerveztek. A találkozó témája a „2026-évi Tűzijáték és Szent István Napi Ünnepségek előleg kifizetései” volt. Zelcsényi további írásos információkat kért a már kifizetett előlegekről, a kísérőprogramok támogatásáról, valamint arról, hogy mely programrészek tekinthetők „kihagyhatónak”.
Ez a dátum rendkívül fontos. Június 16. egy héttel megelőzte azt, hogy az NRÜ hivatalosan is szerződést bontott volna a Lounge-csoporttal. Vagyis a korábbi szervezővel még érvényes szerződés állt fenn, amikor egy, a későbbi közbeszerzéssel kapcsolatos személy információkat kért tőlük.
De a történetnek van egy másik szál is. Ugyanebben az időszakban, június közepén, a Hardrock Kft. ügyvezetője, Besnyő Dániel is kapcsolatba lépett a Lounge-csoporttal. A G7 információi szerint Besnyő Dániel hetekig tartó levelezésben állt a Lounge-csoportal, amely során információkat kért és kapott az augusztus 20-i rendezvény tervezett költségvetéséről, a korábbi alvállalkozókról és a produkció legfontosabb elemeiről. Ez a kommunikáció szintén a július 7-ei hivatalos felkérés előtt zajlott.
Kulcsszereplők: Kik állnak a levél hátterében?
- Zelcsényi Miklós szerepe különösen érdekes.
- A Tisza Párt egykori rendezvényigazgatójaként nem első alkalommal kerül a nyilvánosság középpontjában.
- a párt hivatalos álláspontja szerint nem a nyomozás miatt lépett hátrébb.
- A Hardrock Kft., a közbeszerzés nyertese eddig viszonylag ismeretlen szereplő volt.
- A Lounge-csoport belső információkkal rendelkezett.
- Aktívan felkészült a pályázatra a Besnyő Dániel.
A vád lényege: Mi az, amire a Mi Hazánk felhívja a figyelmet?
Toroczkai László vádja egyértelmű: szerinte a közbeszerzés „előre irányított, magyarul kamu” volt. A feljelentés legfőbb gyanúja a versenyt korlátozó megállapodás. Ez azt jelentené, hogy a potenciális ajánlattevők – vagy közülük néhányan – még az eljárás előtt megegyeztek abban, ki nyerje meg a tenderet, esetleg milyen feltételekkel.
A június közepi információk cseréje, amely egyrészt egy korábbi pártfunkcionáriust, másrészt a később nyertes cég vezetőjét köti össze a korábbi szervezővel, komoly kérdéseket vet fel:
| Kérdés | Leírás |
|---|---|
| Előny | Ha a Hardrock Kft. már hetekkel a felkérés előtt részletes ismeretekkel rendelkezett a projektről, volt-e előnye a többi meghívott céghez képest? |
| Kapcsolat | Zelcsényi Miklós júniusi információkérése milyen kapcsolatban áll a későbbi, július 7-i közbeszerzéssel? |
| Bizalom | A korábbi szervező információinak továbbadása nem sérti-e az üzleti titok védelmét? |
A jogi keret és a következő lépések
A hirdetmény nélküli eljárás maga is kivételes, amelyet szigorú feltételekhez köt a törvény. Az ilyen módon kivitelezett közbeszerzés átláthatósága és versenyképessége mindig is érzékeny pont. Ha a feltárt információkra épülő gyanú beigazolódik, súlyos jogsértésről lehet szó.
A Mi Hazánk Mozgalom feljelentése azt célozza, hogy a hatóságok vizsgálják ki, volt-e a meghívott vállalatok, esetleg más szereplők között tényleges megállapodás a verseny korlátozására. Emellett kérdéses lehet az információcsere jogszerűsége is.
A történet két fontos politikai üzenetet is hordoz. Egyrészt Toroczkai szerint ez bizonyítja, hogy a Fidesz-korszak „urambátyám” rendszere nem változott. Másrészt a Tisza Pártot is érinti, hiszen egy korábbi magas beosztású pártfunkcionáriusa került a botrány középpontjába.
Az ügy további fejleménye, valamint a hatósági vizsgálat kimenetele mutatja majd meg, hogy a június 16-i levél csupán egy véletlen egybeesés, vagy valóban egy előre megírt forgatókönyv első vázlata volt egy 4 milliárd forintos közbeszerzésnél.
Az írás a G7 által közzétett információkra, valamint a nyilvánosan elérhető közbeszerzési szabályokra épül. A cikkben említett szereplőket lehetőség szerint megkerestük véleményezés céljából. A cikk frissül, amennyiben visszajelzést kapunk.
