A köztársasági elnök, Baka András kiemelte: a világban kialakult nemzeti képesség nem csupán múltunk őrzője, hanem folyamatosan alakuló teljesítmény is. A Miskolci Egyetemen megrendezett IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megnyitóján hétfőn elhangzott beszéde a nemzeti önismeret jelentőségére fókuszált egy gyorsan változó világban.
Baka András szerint a magyarságkép vizsgálata kulcsfontosságú a nemzeti önreflexióhoz. „Egy nemzet számára fontos, hogy ismerje múltját, értékeit és képes legyen önmagát mások szemén keresztül látni” – mondta. Hangsúlyozta, hogy az, amit a külföldiek gondolnak rólunk és azt, hogy ezt a képet milyen történelmi tapasztalatok vagy kulturális találkozások formálták, mélyebb önmagunk megértéséhez vezethet. A köztársasági elnök szerint ez a kép nem statikus örökség; az alakul folyamatosan, nemcsak a kulturális és tudományos eredményeinken, hanem azon is, ahogyan mint magyarok megjelenünk a világban.
Ezzel az aktív szereppel azonban felelősség is jár. Baka András hozzátette: az a feladat, hogy amit örökül kaptunk, azt ne csak megőrizzük, hanem megértsük, gyarapítsuk és adjuk tovább a következő nemzedékeknek. Ehhez nélkülözhetetlennek tartotta a tudomány szabadságát és a különböző nézőpontok egymás melletti létezését. „A valódi tudományos párbeszéd teret ad a vitának, hiszen a kérdések és az eltérő álláspontok közelebb vihetik az embereket a fontosabb megértéséhez” – mondta. Szerinte a konstruktív kritika, amely gondolkodásra késztet és új perspektívákat nyit, létfontosságú.
A köztársasági elnöki tisztségéből adódóan kiemelte, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, amely diplomáciai eszközökkel a nemzet közös értékeinek megőrzését és gyarapítását szolgálja. Emlékeztetett arra, hogy a tudomány időtávja messze túlnő egy emberöltőn, és minden új felfedezés, megőrzött emlék hozzáad valamit ahhoz az értékgyűjteményhez, amelyet átadunk.
A megnyitón szóhoz jutott Andrea Seidler, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke és Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora is. Az ünnepélyes köszöntők után Monok István, a társaság társelnöke átadta a Lotz János-emlékérmeket. Az elismerést négy, Magyarországon kívül élő kiváló hungarológus kapta: Bányai Éva (Bukarest), Egyed Emese (Kolozsvár), Faragó Kornélia (Újvidék) és Andrea Seidler (Bécs). A díjat azok kapják, akik kiemelkedő kutatói, oktatói és szervezői munkájukkal hozzájárulnak a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy néprajztudomány nemzetközi elismertségéhez és fejlődéséhez.
Az „Önismeret forrásai – a magyarságkép változásai” főtémájú, ötévente megrendezésre kerülő kongresszuson a résztvevők előadásokat, szimpóziumokat és kulturális programokat láthatnak. Az esemény a magyar kultúra és identitás sokrétű megvitatására, önreflexiójára ad lehetőséget, éppen ahogy Baka András elnök is hangsúlyozta: a jövő építéséhez nélkülözhetetlen a múlt és a külvilág tükrében való önmegértés.
- A nemzeti képesség folyamatos alakulása
- A múlt ismeretének jelentősége
- Különböző nézőpontok egymás melletti létezése
- A tudomány szabadsága
- Konstruktív kritika szerepe
- A közös értékek megőrzésének fontossága
| Név | Település | Elismerés |
|---|---|---|
| Bányai Éva | Bukarest | Lotz János-emlékérem |
| Egyed Emese | Kolozsvár | Lotz János-emlékérem |
| Faragó Kornélia | Újvidék | Lotz János-emlékérem |
| Andrea Seidler | Bécs | Lotz János-emlékérem |
