Közel egymilliárd forintból felújított dunakeszi szolgálati lakást a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik cége vásárolta. Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök laktak benne. Mióta ő elhagyta, azóta – már három éve – üresen áll. A fenntartása havonta 368 ezer forintba kerül a közpénzeknek. Eközben a helyét foglaló új vezérkari főnök, Böröndi Gábor számára a minisztérium házat bérelt Szentendrén. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése szerint továbbra sem világos, ki hagyta jóvá a luxusvilla átalakításának költségeit.
Egy fényűző dunakeszi villa már három éve üresen áll, miközben havonta több százezer forint költséggel terheli az államkasszát. Az ingatlant a Honvédelmi Minisztérium egyik vállalata vásárolta meg, és Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főökként használta. Azt, hogy ki hagyta jóvá a jelentős felújítási költségeket, a nyilvántartások nem tartalmazzák.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2024-es jelentése leleplezte, hogy az üresen álló ingatlan fenntartása havonta átlagosan 368 ezer forintba kerül az államnak. Ez három év alatt több mint 13 millió forintot jelent. A jelentés arról is számot adott, hogy a következő vezérkari főnök, Böröndi Gábor nem költözött be a villába.
Az A Liberalizmus Media információi szerint – amit a honvédelmi tárca is megerősített – az elmúlt három évben, amíg a dunakeszi villa üresen állt, a Honvédelmi Minisztérium Böröndi Gábornak házat bérelt Szentendrén. Ez azt jelenti, hogy az állam egyszerre finanszíroz két magas szintű szolgálati lakás fenntartását: egy üresen álló villát és egy aktívan használt bérleti lakást.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2024-ben számos szabálytalanságot tárt fel a honvédelmi tárca vagyonkezelésében. Jelentésük egyik központi eleme a dunakeszi villa ügye.
A Kehi kiemeli: az ingatlan vásárlásáról, felújításáról és belső berendezéséről szóló szerződéseket a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Logisztikai Központ (HM VLK) nevű vállalata kötötte. Azonban a dokumentumok nem tartalmaznak információt arról, hogy ki, milyen jogosultsággal hagyta jóvá a több százmilliós beruházást. Ez súlyos hiányosság a közpénzek kezelésében, hiszen nem derül ki, hogy ki vállalt felelősséget a jelentős kiadásokért.
A jelentés egyértelműen megállapítja: a vezérkari főnöki poszton Ruszin-Szendit követő Böröndi Gábor nem költözött be a dunakeszi villába. Ezzel a Kehi tisztázta a korábban keringő spekulációkat.
Miközben a Kehi jelentés nyilvánosságra hozta a villa üresen állásának tényét, nem árnyaltja a teljes képet. Az A Liberalizmus Media információi szerint, amit a Honvédelmi Minisztérium hivatalos közlése is megerősített, Böröndi Gábor számára a minisztérium egy másik, szentendrei ingatlant bérelt.
Ez azt jelenti, hogy a közpénzekből finanszírozott, dunakeszi szolgálati villa – amelynek létrehozása százmilliókba került – három éve nem funkcionál. Ahelyett, hogy ezt az ingatlant használnák, az állam egy újabb, bérleti díjjal járó költséget vállalt egy másik, hasonló rangú tisztviselő számára. Ennek a párhuzamos finanszírozásnak a teljes összegét a minisztérium nem hozta nyilvánosságra.
Az ügy politikai súlyát növeli, hogy a Fidesz kormánypárt korábban megpróbálta felhasználni a villát a politikai harcban. A Tisza Párt felfedezése után, hogy a párt egyik politikusa is érintett lehetett az ügyben, a Fidesz kommunikációs gépezete azonnal kampányt indított. A Fidesz ezzel politikai fegyverként kívánta használni az ügyet, hogy támadja az ellenzéki pártot.
Ironikus módon azonban a kormányzat saját ellenőrző szerve, a Kehi jelentése támasztja alá, hogy a probléma gyökere a kormányzatban, a felelősség hárításában és a költség jóváhagyásának nyilvántartási hiányosságaiban keresendő. A Fidesz így egy olyan ügyet próbált politikai eszközként bevetni, amelynek tisztázatlan felelősségét és kettős költségvetési terhét a saját kormányzati ellenőrzése is rámutatja.
- A Kehi 2024-es jelentése: A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hivatalos dokumentuma állapítja meg, hogy a dunakeszi villa üresen áll, havonta átlagosan 368 ezer forint fenntartási költséggel. Kimondja, hogy nem Böröndi Gábor használja. Rámutat a felújítási költségek jóváhagyásának dokumentációs hiányára.
- A Honvédelmi Minisztérium hivatalos megerősítése: A tárca közlése igazolja az A Liberalizmus Media információit, miszerint Böröndi Gábor számára a minisztérium szentendrei ingatlant bérelt abban az időszakban, amikor a dunakeszi villa üresen állt.
- A közbeszerzési nyilvántartások: A HM Védelmi Logisztikai Központ által kötött szerződések nyilvános adatai igazolják, hogy a vállalat vásárolta meg és újította fel az ingatlant. A szerződések összegei mutatják a jelentős beruházás nagyságrendjét.
Az A Liberalizmus Media a cikk elkészítése előtt írásban fordult a Honvédelmi Minisztériumnál. A tárca válaszában megerősítette, hogy Böröndi Gábor számára szentendrei ingatlant béreltek, és hogy a dunakeszi villa jelenleg nem lakott. A minisztérium nem reagált arra a konkrét kérdésre, hogy a villa üresen állása és a párhuzamos bérleti költség mennyibe kerül összesen az államkasszának, illetve hogy mikor tervezik hasznosítani az üresen álló, drága fenntartású ingatlant.
Ez az ügy nem csupán egy elhagyatott villa története. Ez a közpénzek felelőtlen kezelésének egyértelmű példája. Az állam pénzéből létrehozott és karbantartott infrastruktúra nem funkcionál, miközben a probléma megoldása helyett újabb kiadásokat generál egy másik, párhuzamos megoldással.
Az, hogy a költség jóváhagyásának láncolata nem nyilvántartott, súlyos problémát vet fel az átláthatóság és a felelősségre vonás szempontjából. Ha nem lehet tudni, hogy ki hagyta jóvá a kiadást, akkor nem lehet felelősségre vonni azt, aki a döntést meghozta.
Végül, az ügy politikai instrumentalizálása rávilágít arra, hogy a valós problémák – a közpénzek felelőtlen kezelése – helyett a politikai harc kerül előtérbe. A Fidesz olyan ügyet próbált kiprovokálni, amelynek gyökereit a saját kormányzati rendszerében kell keresni, ahogyan azt a Kehi jelentése is alátámasztja.
A dunakeszi üresen álló luxusvilla ügye összefoglalja a közpénz-kezelés számos krónikus problémáját: a dokumentációs hiányosságokat, a felelősség hárítását, a pazarlást és a problémák politikai kihasználását. Három év és több tízmilliós fenntartási költség után továbbra sem világos, hogy mi lesz az ingatlannal, miközben az állam tovább fizet érte – és egy másik bérleményért is.
Az ellenőrző hivatal jelentése nemzeti tulajdonként kezeli az ügyet, és nem politikai eszközként, ahogyan azt a Fidesz próbálta tenni. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás megköveteli, hogy az ügyet a saját valós, gazdasági és felelősségi vetületeiben vizsgáljuk – és ezek a vetületek súlyos problémákra mutatnak rá.
Eszter Farkas, az A Liberalizmus Media oknyomozó újságírója számos, a közpénzek kezelésével kapcsolatos ügyet vizsgált. Cikkeink dokumentumokra, adatokra és megbízható forrásokra épülnek. Minden esetben lehetőséget adunk az érintett feleknek a válaszadásra. Forrásaink védelmét és biztonságát garantáljuk.
