Fideszes szervezetek milliárdos támogatása: Új térkép mutatja, hol folytak az állami pénzek a választások előtt
A Tisza-kormány által múlt kedden közzétett, térképes adatbázis nyilvánosságra hozta a civil szféra állami támogatásainak eddig rejtett szerkezetét. Az adatok alapján 2022 és 2026 között több mint hatszáz olyan civil szervezet kapott közpénzt, amelynek vezető tisztségviselője 2024-ben a Fidesz jelöltjeként indult az önkormányzati választáson. A számok azt a képet erősítik, hogy az elvileg független civil szférának szánt milliárdok jelentős része olyan szervezetekhez áramlott, amelyek szorosan kötődnek a volt kormánypárt helyi politikusaihoz. A Telex legújabb gyűjtése szerint közpénzmilliárdokat kapott az utóbbi években a fideszes polgármesterek és önkormányzati képviselők egyesületeinek széles köre. Ez a pénzügyi összefonódás vet új fényt arra, hogyan használhatóak fel az állami források helyi politikai befolyás megtartására vagy erősítésére.
Az adatbázis mögött: Ki kapta a pénzt?
Az állami adatbázis a Városi Civil Alap (VCA), a Falusi Civil Alap (FCA), a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és más egyedi támogatások nyilvántartása. A nyilvánosságra hozott információk lehetővé teszik azt is, hogy nyomon kövessük a pénzek utolsó filléréig. A korábbi, 24.hu által publikált elemzés már rámutatott, hogy a civil szférának szánt támogatások felét hat, az úgynevezett NER-környezethez köthető alapítvány kapta meg. A mostani térkép és a Telex kutatása viszont tovább mélyíti a képet, feltárva a helyi szintű kapcsolatokat és a közvetlen politikai kötődéseket.
A legnagyobb támogatottak: Politikusok és alapítványaik
- Annus István, Békéssámson polgármestere két szervezete öt év alatt összesen 109,7 millió forint állami támogatásban részesült. A Magyar Sámsonok Alapítványa és a Jövő Nemzedékéért Békéssámsonon egyesület működését finanszírozta ebből a forrásból. Érdemes megjegyezni, hogy az előbbi alapítvány az idei önkormányzati választáson a Fidesz számára több kampányrendezvényt is finanszírozott, ami egyértelműen mutatja az állami támogatások és a pártpolitikai tevékenység összefonódását.
- Lovas Kovácsné Nagy Erika, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője a Jövőnk Közössége Egyesületén keresztül 109 millió forintnyi állami forráshoz jutott.
- Köves Gábor Nándorné, volt kormánypárti önkormányzati képviselő Hatvanból, és Szabó Zsolt, korábbi helyi parlamenti képviselő által alapított Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány az utóbbi öt évben több mint 96 millió forintot kapott. Az RTL Híradó már májusban nyilvánosságra hozta, hogy nem találta a szervezet működésének nyomát a valóságban. Ugyanakkor megállapította, hogy a választási kampány idején Szabó Zsolt személyesen vitte ki a jutalmakat az alapítvány által szervezett rajzpályázat győzteseinek.
Miért probléma ez?
| Pont | Leírás |
|---|---|
| 1 | Pártatlan verseny hiánya: Ha a támogatások döntő része egy politikai párthoz köthető személyek szervezeteihez kerül, az komoly versenyhátrányt jelent az igazán független civilszervezetek számára. |
| 2 | Közérdek és pártérdek keveredése: Az a tény, hogy ezen szervezetek egy része később közvetlenül kampánytevékenységet is finanszíroz, világosan mutatja, hogy az állami pénzek hogyan kerülhetnek át pártpolitikai célokra. |
| 3 | Ellenőrizhetetlenség és átláthatatlanság: A Polgári Hatvanért Alapítvány esete példázza, hogy a támogatások gyakran olyan szervezetekhez kerülnek, amelyek tényleges társadalmi működése kérdéses. |
| 4 | Helyi hatalom konszolidációja: A rendszer arra is használható, hogy a helyi fideszes politikusok anyagi eszközökhöz jussanak, melyekkel befolyásolhatják a közösséget. |
A most nyilvánosságra került adatbázis egy fontos lépés az átláthatóság felé. Azonban az általa feltárt rendszeres és nagymértékű pénzügyi összefonódás komoly aggályokat vet fel a közpénzek pártatlan felhasználását illetően. Nem elég a támogatások listáját közzétett; szükség van arra is, hogy a kapcsolatok feltárásán túl tényleges jogi és gazdasági felelősségre vonást is eredményezzenek azoknál az eseteknél, ahol az állami források célját és szellemét nyilvánvalóan megsértették. A közösségnek joga van tudni, hogy közpénzei kik kezében és milyen célokra szolgálnak – főleg akkor, ha azok választások előtt politikai szereplők zsebébe kerülnek.
