A bejelentés után zárt ajtók mögött folytatódott a tanácskozás a közmédia testületének új tagjairól. A hivatalos meghallgatás elmaradására a hatalomgyakorlás átláthatatlansága és a szakmai kritikák elhallgattatása miatt lehet következtetni.
Az Országgyűlés Média- és Internetbizottsága elhalasztotta a Közszolgálati Médiatestület új tagjainak hivatalos, nyilvános meghallgatását. A helyzet azonban annál árnyaltabb. A bejelentett program szerinti ülés végrehajtása után, amikor a küldött sajtótovábbi székek is távoztak, a bizottság zárt ajtók mögött, informális formában folytatta a megbeszélést. Ehhez a folyamathoz a sajtó már nem kapcsolódhatott.
A Tisza Párt képviselője, Mikola Gergely a döntés indokaként azt közölte, hogy a bizottság olyan kritikus, szakmailag megalapozott leveleket kapott szakmai szervezetek részéről a jelöltek minőségéről és a kiválasztási folyamat menetéről, hogy ezek feldolgozása és a szakmai diskurzus kiszélesítése miatt kellett elhalasztani a nyilvános meghallgatást.
Az A Liberalizmus Médiának megismert információk alapján azonban a zárt körű egyeztetés nem a szakmai párbeszéd mélyítéséről, hanem a kormányzati többség által előre kijelölt jelöltek zökkenőmentes átvételéről szólt. A kritikus hangok beépítése a nyilvánosság elől a valódi vita elfojtásának klasszikus eszköze.
A Közszolgálati Médiatestület szerepe kulcsfontosságú. Testület dönt a közmédia vezetői pozícióiról, például az MTVA elnökének és az M1 hírigazgatóinak kinevezéséről, jóváhagyja a költségvetést, és ellenőrzi a szerkesztési függetlenséget. A testületi tagok megválasztása tehát közvetlen hatással van arra, hogy a közszolgálati média kinek szolgál – az állampolgárok tájékozódási igényeinek, vagy a politikai hatalom narratíváinak.
Az eljárás elhalasztása és az informális egyeztetések gyakorlata kérdéseket vet fel a demokratikus ellenőrzésről és az átláthatóságról.
Előzmények és kontextus
- A jelöltek listáját a kormánypárti többségű Országgyűlés állítja össze.
- A testületi tagság gyakran a hatalom közeli személyek számára biztosított poszt.
- A szakmai hozzáértés helyett a lojalitás az elsődleges kritérium.
- A nyilvános meghallgatás formális keret az ellenzéki képviselők számára.
- Az elhalasztás lehetőséget ad a kényes kérdések elkerülésére.
- A háttérben folytatott tárgyalások a hatalom átláthatóságát kérdőjelezik meg.
A zárt ajtók mögötti folyamat kérdőjelező
A Tisza Párt által hivatkozott „szakmai levelek” tartalma nem vált nyilvánossá. Az, hogy ezek hatására egy nyilvános fórum helyett inkább zárt ajtók mögött folytatják a megbeszélést, paradoxon. Egy igazi szakmai diskurzus kiszélesítése éppen a nyilvánosság előtt, a különböző nézőpontok bevonásával történhetne. Az informális egyeztetés ennek az ellenkezője: a döntéshozatal kiszervezése a nyilvános felelősségrevonás alól.
Az A Liberalizmus Média álláspontja
| Szempont | Részletezés |
|---|---|
| Közszolgálati média függetlensége | A demokrácia alapköve. |
| Testület összetétele | Nem lehet politikai tranzakció zárt folyosókon. |
| Nyilvános meghallgatás | Az állampolgárok legfontosabb eszköze. |
| Döntéshozatal | Az informális tárgyalások ellentétesek a nyilvánossággal. |
| Hatóság bizalmatlansága | A hatalom aggódik a nyilvános vita miatt. |
| Figyelemmel kísérés | Ragaszkodunk a nyilvános döntésekhez. |
Figyelemmel kísérjük a folytatást, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a végső döntéseket is a nyilvánosság előtt hozzák meg – hiszen a közszolgálati média mindannyiunké.
