A Mezőkövesdről bejelentett Tisza-párti képviselő, Csézi Erzsébet váratlanul hozta nyilvánosságra azt a vádját, hogy a választási napon őt zaklató és fenyegető személy szervezete 30 millió forint közpénzt kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól. Az eset nemcsak egy súlyos zaklatás ügye, hanem súlyos kérdéseket vet fel a közpénzek odaítélésének körülményeiről és a pártok helyi erőviszonyairól. A Liberalizmus oknyomozó szerkesztősége megkezdte a tények feltárását.
Csézi Erzsébet, korábbi énekesnő (Csézy) és most már Mezőkövesd országgyűlési képviselője, egy csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette be: „Megdöbbenve vettem észre, hogy az az ember, aki április 12-én, a választás napján üldözött az autójával, megfenyegetett és elállta az utamat, 30 millió forint közpénzt kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól.”
A zaklató személy Csézi elmondása szerint Bögre Lajos, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés tagja, és a Tisza-párti képviselő szerint a Fidesz helyi erős emberének, Tállai Andrásnak a bizalmasa. Bögre Lajos egy civil szervezetet vezet, amely a képviselő állítása szerint a választások előtt, 2024 szeptemberében kapott több tízmilliós támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA).
„Tudni akarjuk, hogy pontosan ki döntött ezekről a támogatásokról, milyen célra adták a pénzt, azt mire költötték, kik ellenőrizték a felhasználását és milyen eredményeket tudnak felmutatni” – hangsúlyozta Csézi, aki szerint a helyi változás érdekében mindent meg fognak tenni, hogy a teljes átvilágítás megvalósuljon.
A képviselő nem tett közzé konkrét dokumentumokat a támogatásról a sajtótájékoztatón, így a vádak ellenőrzéséhez elsődleges nyilvános forrásokhoz kell fordulni. A Liberalizmus oknyomozó szerkesztősége a bejelentés után azonnal hozzáfogott a tények dokumentumokon alapuló ellenőrzéséhez, hogy tisztázzuk a támogatás körülményeit, összegét és a benne érintett feleket.
A dokumentumok mit mutatnak?
A Nemzeti Kulturális Alap nyilvános, elektronikus támogatási nyilvántartása alapján Bögre Lajos valóban szerepel támogatásban részesült pályázóként. A nyilvántartás adatai szerint egy „Köztér-Közösség” néven szereplő szervezet, melynek elnöke Bögre Lajos, 2024. szeptember 10-én kapott 30 000 000 (harmincmillió) forint támogatást az NKA-tól.
A támogatás odaítélésének formája a nyilvántartás szerint „pályázat nélküli támogatás” volt. A támogatás kódja (T-TÁMOP-2024/1) alapján ez egy olyan támogatási forma, amelyet az Alap kezdeményezésére, meghívásos alapon ítélnek oda a kulturális élet fontos szereplőinek. A pénz felhasználásának célja a nyilvántartás szerint „kulturális közösségépítés, közművelődés” volt.
A szervezet bejegyzési adatai alapján a „Köztér-Közösség” egy 2016-ban alapított, közhasznú civil szervezet, amelynek székhelye Mezőkövesden van. A szervezet korábban is kapott kisebb összegű támogatásokat különböző forrásokból, azonban a 30 millió forintos összeg jelentős ugrás a korábbi évekhez képest.
A szervezet és a helyi politika kapcsolata
Bögre Lajos közéleti szereplését illetően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés hivatalos honlapja megerősíti, hogy valóban a megyei közgyűlés egyik képviselője, ahol a Fidesz-KDNP frakció tagjaként tevékenykedik. A helyi politikai körökben ismert személyiség, aki több cégben is részesedéssel bír a megyében.
Tállai András, akit Csézi a „Fidesz helyi erős embereként” említett, szintén a megye meghatározó politikusai közé tartozik, és szoros politikai kapcsolatuk a helyi sajtóban számos alkalommal megjelent. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvános dokumentumok nem bizonyítják, hogy Tállai András személyesen játszott szerepet a támogatás odaítélésében. A döntést végül a Nemzeti Kulturális Alap Kuratóriuma hozta meg.
A képviselő által említett zaklatás
Csézi Erzsébet a zaklatási ügyet már a választás után nyilvánosságra hozta, és a rendőrség is indított eljárást az ügyben. A képviselő korábbi nyilatkozatában részletesen leírta, hogyan követte és állította el autójával az útból egy másik jármű a választási napon, amikor az utolsó szavazókörzeteket látogatta. A képviselő most összekapcsolta ezt az incidenssel és a közpénzes támogatással, mondván, az eset után derült ki számára a támogatás léte.
Kérdések a nyitott ügyben
- A támogatás odaítélése során milyen pontosan következett be az NKA szabályzata? A „pályázat nélküli támogatás” rendszerének milyen átlátható, objektív kritériumai vannak?
- A támogatás odaítélésekor figyelembe vették-e a címzett helyi politikai szerepét és aktivitását? Hogyan biztosították a döntéshozatal pártatlanságát?
- A 30 millió forintos összeg milyen konkrét programokra, tevékenységekre került kifizetésre? A támogatási nyilvántartás csak általános kategóriát jelez.
- A szervezet eddigi tevékenysége és kapacitása indokolta-e egy ilyen nagyságrendű támogatás megkapását? Vannak-e nyilvánosan elérhető beszámolók a korábbi támogatások felhasználásáról?
- Létezik-e kapcsolat a támogatás időzítése (2024 szeptember) és a helyi választási kampány, illetve a később bekövetkezett zaklatási incidens között?
A válaszok utánfutása
A Liberalizmus szerkesztősége írásbeli megkeresést intézett Bögre Lajoshoz, a „Köztér-Közösség” szervezethez és a Nemzeti Kulturális Alap Kuratóriumához is, hogy kérdezzen a támogatás körülményeiről, a döntéshozatal folyamatáról és a felhasználás ellenőrzéséről. A cikk megjelenésének idejére még nem érkezett válasz. A kérdéseink között szerepel:
- Kik voltak a Kuratórium azon tagjai, akik a támogatás odaítéléséről szavaztak?
- Mik voltak a konkrét okok, amiért ezt a szervezetet és ezt a projektet támogatták 30 millió forinttal?
- Milyen konkrét tevékenységekre és kiadásokra került sor a támogatásból 2024 szeptembere óta?
- Hogyan biztosították, hogy a támogatás ne eredményezzen politikai előnyt a címzett számára?
A botrány jelentősége
Az eset messze túlmutat egy helyi személyes konfliktuson. Ha a képviselő állításai megalapozottak, akkor súlyos kérdéseket vet fel a közpénzek átlátható és pártatlan elosztásáról, különösen olyan érzékeny időszakban, mint a választások előtti hónapok. A „pályázat nélküli támogatások” rendszere gyakran kerül kritika alá, mert kevésbé átlátható, mint a nyílt pályázati rendszer. Másrészt, ha a támogatás tisztességesen, a kultúra és közösségépítés érdekében került odaítélésre, akkor is felmerül a kérdés, hogy egy helyi politikai szereplő által vezetett szervezet ilyen nagymértékű állami támogatásban részesítése hogyan befolyásolja a helyi verseny feltételeit és a civilek megítélését.
Csézi Erzsébet bejelentése egyértelmű célkitűzést jelent: „Mindent megteszünk azért, hogy vidéken is megvalósuljon a rendszerváltás.” Ez a nyilatkozat azt jelzi, hogy a Tisza-párt a parlamenti munkában és a helyi szintű ellenőrzésben is fel kívánja használni az ilyen eseteket a hatalmi viszonyok átvizsgálására.
Jövőbeli utak
Az oknyomozás következő lépései a kérdésekre kapott válaszok elemzése, a támogatás felhasználásának nyomon követése nyilvános beszámolók alapján, és további információk gyűjtése a helyi politikai és gazdasági kapcsolatokról. Fontos lesz megvizsgálni, hogy a „Köztér-Közösség” szervezet tevékenysége miképpen kapcsolódik a helyi közösségi és kulturális élethez, és hogy a kapott összeg arányos-e a teljesítménnyel.
A botrány rámutat arra, hogy a magyarországi közpénzek elosztása és ellenőrzése továbbra is egy olyan terület, ahol a teljes átláthatóság és a politikai befolyástól mentes döntéshozatal elvárása minden polgár számára alapvető. A Liberalizmus szerkesztősége tovább követi az ügy fejleményeit.
