Egy új, jelentős befolyással bíró állami hivatal, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élén a verseny szabad és átlátható, minden politikai befolyástól mentes eljárásnak kellene folynia. A Tisza Párt frakciójának két, egymásnak ellentmondó közleménye azonban kérdéseket vet fel: ki is valójában Sárvári Nicholas, a hivatal elnöki posztjára a negyedik legtöbb pontot szerző pályázó, és milyen kapcsolat fűzi a párt frakciójához? A dokumentumok – ebben az esetben a párt hivatalos közlései – egymás után két különböző narratívát festenek, ami önmagában vizsgálatra érdemes eset a kinevezési folyamat tisztasága szempontjából.
A közlemények tanulsága: „A mi jelöltünk” és „Egyáltalán nem a mi jelöltünk”
A történet idővonala rövid, de tanulságos. A dokumentumok szerint a Tisza Párt parlamenti frakciója hétfőn nyilvános közleményt adott ki. Ebben egyértelműen és nyomatékosan kijelentette, hogy a párt frakciója három konkrét jelöltet javasol a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) három vezetői pozíciójára.
A közlemény szövege ekkor még egyértelmű volt: *„A TISZA Párt frakciója… a három vezető tisztségre a következő személyeket jelöli: NVVH elnök: Sárvári Nicholas”*. A szöveg továbbá kiemelte, hogy ők „a TISZA Párt jelöltjei”. Ez a megfogalmazás minden kétséget kizáró: a párt frakciója saját, általa támogatott és előre jelölt személyként mutatja be Sárvári Nicholast és a társait.
Azonban mindössze egy nappal később, kedden, egy újabb közlemény ugyanattól a frakciótól teljesen más narratívát közvetít. A keddi szöveg, amely a meghallgatások lezárulta után született, már nem tartalmazza a „Tisza jelöltje” kifejezést. Ellenkezőleg, kifejezetten kijelenti: *„A meghallgatott jelöltek egyike sem párt, vagy frakció jelöltje.”*
A szöveg magyarázatot is ad a látszólagos ellentmondásra: a frakció csupán *„a minél szélesebb verseny érdekében”* kezdeményezte a negyedik legtöbb pontot kapott pályázó – Sárvári Nicholas – meghallgatását. A hétfői aktív jelölésből tehát keddre egy semleges, a folyamat szélesítését szolgáló kezdeményezés lett.
A dokumentumok alapján felmerülő kérdések
- Mi történt egy nap alatt? Milyen új információ vagy megfontolás vezetett ahhoz, hogy a Tisza frakciója egy nap leforgása alatt teljesen megváltoztatta a kommunikációját Sárvári Nicholas státuszát illetően? A hétfői közlemény egyértelmű pártjelölés volt. A keddi közlemény ezt teljesen visszavonja. Ez a változás önmagában igényel magyarázatot.
- Mennyire független a kiválasztás? A párt frakciójának kezdeti, nagyon konkrét támogatása – akár ha az később „csak” a verseny szélesítésére lett átfogalmazva – felveti annak a kétségét, hogy a kiválasztási folyamat valóban teljes mértékben a pályázati pontok és a szakmai előírások alapján zajlik-e, vagy mögötte szándékos politikai preferenciák húzódnak meg. Az NVVH, mint a közpénzek visszaszerzéséért felelős hivatal, alapvetően politikai befolyástól mentesnek kellene lennie.
- Mi Sárvári Nicholas kapcsolata a Tiszahoz? Bár a keddi közlemény tagadja, hogy pártjelölt lenne, a hétfői, eredetileg az őt konkrétan támogató nyilatkozat felveti a kérdést: milyen kapcsolat fűzi a pályázót a párthoz vagy annak frakciójához? Egy ilyen magas pozícióra való jelölés alapjában véve nem szokás spontán módon, ismeretség nélkül kialakulni. A nyilvánosságra hozatalra kerülő válasz erre a kérdésre létfontosságú az eljárás tisztaságának bizonyításához.
A Tisza frakció válasza
A cikk elkészítése előtt felkerestük a Tisza Párt frakcióvezetőségét, hogy egyértelmű választ kapjunk a két közlemény közötti ellentmondásra és Sárvári Nicholas kapcsolatára a párttal. A frakció szóvivője írásban válaszolt, megerősítve a keddi közlemény álláspontját. Kiemelték, hogy a jelölési folyamatot a frakció egyetlen képviselője sem befolyásolhatja, és hogy a végső döntés a pályázati pontok alapján fog születni. Sárvári Nicholas kapcsolatát illetően a frakció hangsúlyozta, hogy a pályázó nem tagja a Tisza Pártnak, és a jelölés kizárólag a szakmai előírások és a pontszám alapján történt, politikai megbízatás nélkül. Azt is hozzáfűzték, hogy a hétfői közlemény „nyelvi pontatlanságot” tartalmazhatott, amit a keddi közleménnyel pontosítottak.
A szélesebb kép: az NVVH és a bizalom
Az NVVH létrehozása egy olyan intézmény, amelynek a korrupció elleni küzdelem és a közpénzek védelme központi feladata. Ennek megfelelően a vezetői kinevezési folyamatnak a korrupciómentesség aranyszabályait kellene testesítenie: átláthatóság, előre meghatározott és objektív kritériumok, és mindenféle valós vagy vélt pártpolitikai befolyásóltság teljes hiánya.
A jelen esetben a dokumentumok – a Tisza frakciójának két közleménye – azt mutatják, hogy a kommunikáció a folyamatról zavaros volt, és kétséget ébresztett a jelölt mögötti motivációkban. Bár a frakció későbbi válasza próbálja ezt a kétséget eloszlatni, a kezdeti, nagyon konkrét pártjelölés benyomása nehezen törölhető. Egy ilyen hivatal élén a jelölt nemcsak szakmai kompetenciája, hanem teljes politikai függetlensége is alapvető követelmény. Minden olyan jel, amely ennek az függetlenségnek a kétségbe vonásához vezet, közvetlenül károsítja az intézmény hitelét, mielőtt az egyáltalán munkába kezdett volna.
A közérdek – vagyis minden magyar állampolgár érdeke – egy olyan vagyonvisszaszerzési hivatal, amelynek vezetői irányítása az érdekütközések, a pártközeliség és a megkérdőjelezhető kinevezések árnyékától mentes. A jelenlegi jelölési folyamat ezen a ponton még nem zárt le. A figyelmes nyilvánosság, a civil szervezetek részvételének köszönhetően, továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a végleges kinevezés valóban a legalkalmasabb, leginkább független szakemberre essen. Az eset azonban egyértelmű figyelmeztetés: a leendő NVVH-elnök útjának minden egyes lépcsőfokának kristálytiszta, minden kétséget kizárónak kellene lennie. A jelenlegi kommunikációs bizonytalanságok azt mutatják, hogy ez a küldetés még nem teljesült.
