Káosz a közmédia jelöltállításában: Tisza visszatáncol

Az újjászületést ígérő közmédia kulcsszereplőinek kiválasztása káosszba fulladt. A megújuló közszolgálati médiától a minőségi, független hírszolgáltatásra vágyó közönség egyik legfontosabb garanciája az lenne, hogy az annak működését irányító testületek szakmailag kiváló és politikailag független személyekkel teljenek meg. Azonban ezeknek a testületeknek a kiválasztási folyamata, amelynek már a nyilvánosság előtt kellene lezajlania, jelenleg láthatóan megrekedt, átláthatatlanná vált, és az ellenőrzési mechanizmusok kifogásolták. A közpénzből működő intézmény alapvető demokratikus kontrollja így kérdésessé válik.

A kulcsfontosságú testület és a megakadt folyamatok

A közszolgálati média működésének szempontjából döntő jelentőségű a Független Közmédia Testület (FKT). Ennek kilencfős testületébe a kormánypárt és az ellenzéki pártok egyaránt három-három tagot delegálhatnak négy évre. A fennmaradó három helyre médiaszakmai szervezetek ajánlhatnak, majd a Közszolgálati Tanács (KT) választ személyeket. Ez utóbbi elméletileg 18, jelenleg 15 tagú testület, a Fidesz által 2011-ben létrehozott szervezet, melynek feladata a közmédia szakmai működésének biztosítása és a pártpolitikai vonalak feletti állás.

Az elmúlt napokban éppen a közszolgálati szakmai szervezetek által javasolt, majd a Közszolgálati Tanács által kiválasztott három személyről született döntés váltott ki éles kritikát. A választás folyamata alapvetően két lépcsőből állt: a médiaszakmai szervezetek javasoltak személyeket, majd a Közszolgálati Tanács meghallgatta és titkos szavazással döntött arról, kiket terjeszt fel a végleges jóváhagyásért felelős Országgyűlési Művelődési Bizottsághoz. A Tanács végül Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós szociológus és Kollár Árpád író-költő személyében szavazott bizalmat.

Médiaszervezetek kifogásolják a folyamatot

A kiválasztás eredménye és maga a folyamat azonban számos médiaszakmai szervezet részéről azonnali és egyértelmű kifogás tárgyává vált. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is felháborodásának adott hangot, jelezve, hogy a választási mechanizmus és az eredmény nem felel meg a független, pártok felett álló közszolgálati média szakmai alapelveinek. A kritika lényege, hogy a végső döntést meghozó Közszolgálati Tanács összetétele és mandátuma politikai delegáláson alapul, így a szakmai szervezetek által javasolt független jelöltek végleges kiválasztását is politikai szűrőn kellett átjutniuk. Ez sérti a közszolgálatiság egyik alapvető elvét, miszerint a szakmai kiválóság és a tartalmi függetlenség legyen az elsődleges szempont, nem pedig politikai megfelelés.

A kifogások olyan mértékűek voltak, hogy a Tisza párt – amelynek kulcsszerepe van a jelenlegi folyamatban, hiszen ő delegálhatja a FKT-be az ellenzéki oldal három tagját – visszalépett az addigi pozíciójától. A párt jelezte, hogy újra kell értékelnie a jelölési stratégiáját a mediaszervezetek kritikája után. Ennek eredményeképpen a szerdára tervezett, az Országgyűlési Művelődési Bizottság által lebonyolítandó jelöltmeghallgatások sem tudtak időben, zökkenőmentesen megkezdődni. Kedd estig sem vált nyilvánossá, hogy a Tisza párt végül kiket is tervez a testületi posztokra jelölni, ami a folyamat akadályaira és belső bizonytalanságaira utal.

Az átláthatóság hiánya és a nyilvánossági információszolgáltatás problémái

A káoszt csak fokozza, hogy a teljes folyamatról kevés, széttagolt és nehezen követhető információ jut el a nyilvánossághoz. A közmédia ügyeivel foglalkozó hirado.hu oldalon kedd napján is csak annyi volt olvasható, hogy „tart az online hírszolgáltatás átfogó vizsgálata”. Az újrainduló közszolgálati média belső folyamatairól, döntési mechanizmusairól, a kulcspozíciók betöltésének idővonaláról és a szakmai viták tartalmáról semmilyen átfogó, rendszeres tájékoztatás nem történik. Ez aggodalomra ad okot, hiszen egy közpénzből működő, demokratikus ellenőrzés alatt álló intézmény működésének teljes nyilvánosságra és átláthatóságra kellene törekednie.

A helyzet paradox: miközben az M1 televízió és a Kossuth Rádió újrakalibrált hírszolgáltatása augusztus 20. óta üdítően függetlenebb és szakmailag magasabb színvonalú, mint a korábbi évtized propagandaévtizede, az intézmény irányítását szolgáló testületek kinevezésének politikai háttere továbbra is homályos, bonyolult és vitatott marad. A megújulást ígérő közmédia így lelkiismeret-furdalás nélkül nem tekintheti magát teljesen függetlennek, amíg a legfelsőbb vezető- és felügyeleti testületek összetételét pártpolitikai megállapodások és vitatott szakmai választások határozzák meg.

A dokumentumok és az eljárás nyilvánossága

A cikk alapjául szolgáló információk a közmédia és a Közszolgálati Tanács nyilvános közleményeiből, valamint a médiaszakmai szervezetek nyilatkozataiból származnak. A vitát kiváltó döntés – a Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád jelöléséről szóló Közszolgálati Tanács határozat – a testület nyilvános ülésén született. A jelölő médiaszervezetek (köztük a MÚOSZ) által benyújtott nyilvános kritikák és petíciók egyértelműen dokumentálják a szakmai közösség elégedetlenségét a folyamattal kapcsolatban.

A közmédia hivatalos kommunikációját a hirado.hu oldalon lehet nyomon követni. A Tisza párt visszalépéséről és az ellenzéki jelöltek bizonytalanságáról szóló információk a párt sajtóközleményeiből és a politikai napisajtó tudósításaiból származnak. A hiányzó átláthatóság és a nehezen hozzáférhető információk maguk is a vizsgálat tárgyát képezik, mivel a közpénzből működő intézmények nyilvánossági és elszámoltathatósági kötelezettségei nem teljesülnek megfelelő mértékben.

Következtetések: A függetlenség még mindig csak ígéret

A közszolgálati média augusztusi újjászületése ígéretes kezdet volt, de a színfalak mögött zajló, kulcsszereplőket érintő kiválasztási folyamatok káosza azt mutatja, hogy a valódi, mind szakmailag, mind politikailag megkérdőjelezhetetlen függetlenség még nem valósult meg. A viták a Közszolgálati Tanács döntése körül és a Tisza párt váratlan visszalépése egyértelműen jelzik, hogy az új közmédia irányítási modellje még mindig építési fázisban van, és számos ellentmondást, kétséget hordoz magában.

A közönség joggal várhatja el, hogy a közpénzből működő, mindenki számára elérhető hírszolgáltatás irányító testületei szakmailag legmegfelelőbb, leginkább a közszolgálati értékeket képviselő személyekből álljanak, és kinevezésük folyamata teljesen átlátható, nyilvános és minden politikai befolyástól mentes legyen. A jelenlegi káosz azt sugallja, hogy ehhez az ideálishoz még jóval közelebb kellene jutni. A megújuló közmédia hitelessége és a közvélemény általi elfogadottsága végül annak mértékén fog múlni, hogy képes-e túllépni nemcsak a tartalmak, hanem a vezetési struktúrák korábbi, politikai játszmákkal terhelt gyakorlatán is. Eddig a történet alapján ez a kihívás még mindig a legnagyobb.

Főbb pontok

• A kiválasztás folyamata átláthatatlan.
• A médiaszervezetek kritikát fogalmaztak meg.
• A Tisza párt visszalépett.
• A jelöltek kiválasztása politikai nyomás alatt áll.
• Az átláthatóság hiányzik a közmédia folyamataiból.
• A függetlenség még mindig nem biztosított.

Jelölt adatok