Baka András: Az új köztársasági elnök portréja

Baka András portré: új köztársasági elnök

A rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik államfőjéről, Baka Andrásról nem könnyű teljes képet alkotni. Aktív pályafutása jelentős szakasza – 17 év – Magyarországtól távol, Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán telt. Akik a rendszerváltás utáni parlamenti képviselőként ismerték (az MDF frakciójában kezdte), azokkal a kapcsolata elhalványult. Azok pedig, akik később bíróként dolgoztak vele a magyar Legfelsőbb Bíróságon, majd a Kúrián, nem tartották különösebben közelinek.

Nyugdíjba vonulása után azonban úgy tűnt, megközelíthetőbbé vált. Szívesen segített pro bono ügyekben, és több szakmai konferencián is részt vett, ahol sokan most ismerték meg személyesen.

A 24.hu-nak az áprilisi országgyűlési választás után adott interjújában halk szavú, alaposan érvelő jogászprofesszornak tűnt. Amikor a Legfelsőbb Bíróság éléről való elmozdításáról kérdeztük, érzékelhető volt, hogy a téma még mindig érzékenyen érinti. Ugyanakkor nyilvánvaló büszkeséggel utalt arra, hogy pere – amelyben a Fidesz is megemlítette nevét egy nemrégiben benyújtott alkotmánybírósági beadványban – továbbra is foglalkoztatja a nemzetközi jogászközösséget.

Megválasztása után számos korábbi és jelenlegi munkatársával, ismerősével beszélgettünk, akik különböző életszakaszaiban ismerték meg. Kérdésünk egyszerű volt: milyen emlékeik vannak az új köztársasági elnökről?

Parlamenti korszak: az elvakult jogász

Egy volt MDF-es parlamenti kollégája így emlékezett vissza a fiatal Baka Andrásra: „András végtelenül becsületes és elvakult jogász volt már akkor is. A törvényhozás minden apró szabályát ismerte, és makacsul ragaszkodott hozzájuk. Néha úgy éreztük, hogy a procedúra számára fontosabb, mint az eredmény. Nem volt a tipikus, folyamatosan kapcsolatot ápoló politikus. Inkább a könyvei és a jogszabályai között élt.”

A bíróságon: a magas elvárások embere

Több, a Kúrián dolgozó, név nélkül maradni kívánó bíró is hasonló jellemvonásokat emelt ki. „Baka elnök úr rendkívül precíz és készülékeny volt. A döntések indokolására óriási hangsúlyt fektetett. Elvárta, hogy mindenki az ő szintjén dolgozzon, ami néha terhelő volt a környezete számára. Nem volt könnyű behatolni a szakmai gőg mögé. De ha valaki megfelelt a szakmai elvárásainak, akkor korrekt és támogató partner volt.”

Egy másik bírónő így foglalta össze: „Soha nem volt kétséges: az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság elvei számára szent és sérthetetlenek voltak. Strasbourgban töltött évek mély nyomokat hagytak benne. Gyakran hivatkozott az európai gyakorlatra és az emberi jogokra.”

A nyugdíjas évek: a megnyílás időszaka?

Egy olyan alkalmazottjogi ügyvéd, aki az elmúlt években dolgozott együtt Baka Andrással egy pro bono ügyben, más arcát is látta. „Nyugdíjban teljesen más embernek tűnt. Türelmesen hallgatott, igyekezett megérteni a civilek problémáit. Még viccelődött is néha. Számomra meglepő volt, hogy mennyire a gyakorlati jogsegítség nyújtására koncentrált, nem a teoretizálásra. Talán itt találta meg valódi hivatását, távol a hivatalos pályától.”

Névvel vállalt vélemények

• Dr. Kovács László, volt alkotmánybíró: „Baka András egy kivételes jogi szakértelmű ember. Strasbourgban szerzett tapasztalata nélkülözhetetlen a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez. A jogállamiság őrzője lesz.”
• Németh Szilárd, az MDF egykori frakcióvezető-helyettese: „1990-ben ő volt egyik legjobb szakemberünk. Nem politizált, hanem a jogot szolgálta. Ma is ezt teszi. Az országnak egy hiteles, nemzetközileg is elismert arcra van szüksége az elnöki poszton.”
• Hajnal Ágnes, emberi jogi aktivista: „A pro bono munkája során őszinte elkötelezettséget mutatott azok mellett, akiknek nincs hangjuk. Remélem, ezt a szemléletet magával viszi a Sándor-palotába is.”
• Varga Mihály, jogtörténész: „Baka professzor úrnak nincs politikai múltja az elmúlt harminc évben. Ez lehet gyengeség és erősség is. Nem kötötték korábbi pártállásai, de kevés tapasztalata van a belpolitikai játszmákban. Az elnöki tisztség azonban előnyhöz juttathatja erkölcsi integritását.”

Az elnöki szék felé

Baka András megválasztása után újabb interjút kértünk tőle, amit udvariasan, de határozottan elhárított. Úgy tűnik, a nyilvánosságtól való visszahúzódás és a szakmai precizitás továbbra is jellemző rá.

Portréját összeállítva egy összetett kép rajzolódik ki: egy makulátlanul becsületes, elvakultan a joghoz ragaszkodó, nem mindig könnyen megközelíthető szakember, aki a karrierje csúcsán nemzetközi szinten képviselte a jogállamiság eszményét. Nyugdíjasként pedig talán közelebb került a mindennapi problémákhoz. A kérdés, hogy ezeket a tulajdonságait hogyan fogja egyesíteni a köztársasági elnöki tisztség egyedülálló feladataiban, amely nemcsak jogi, hanem mélyen politikai és összekötő szerep is. Az őszinte emlékezetek és a nemzetközi megítélés alapján azonban egy biztos: a magyar államfői székbe egy olyan ember ül, akinek a legfontosabb iránytűje a jog és az elvek világa marad.