A magyar felnőttek túlnyomó többsége, mintegy négyötöde, nyitott arra, hogy bizonyos betegségek esetén az orvos felírjon kannabisztartalmú gyógyászati készítményeket. Ez az egyik legfontosabb következtetés egy friss, országos reprezentatív felmérésből. A támogatottság olyan erős, hogy tízből kilenc magyar elfogadná, ha közeli hozzátartozója ilyen gyógyszerrel kapna kezelést. Az eredmények egyértelmű társadalmi nyitottságot mutatnak egy olyan terület iránt, amelyet a magyar jogszabályok még mindig szigorúan korlátoznak. A világnézettől és politikai beállítottságtól függetlenül jelentkező egyetértés azt sugallja, hogy a gyógyítás és az egészségügyi lehetőségek középpontba helyezése képes átívelni a megszokott társadalmi megosztottságokat.
A Medián Központ által végzett kutatás részletes adatai megerősítik ezt a tendenciát. A válaszadók 78 százaléka már hallott orvosi célú kannabiszkészítményekről, ami magas ismeretségi szintre utal. Ennél is jelentősebb, hogy a megkérdezettek 81 százaléka elfogadhatónak tartaná, ha egy orvos felírhatná ezeket a készítményeket. A társadalmi konszenzus egyik legmarkánsabb mutatója, hogy a válaszadók 79 százaléka egyetért a betegek számára biztosított, megfelelően ellenőrzött hozzáférés lehetőségével Magyarországon is. Ez a szám azt jelzi, hogy az emberek nem fekete-fehérként, fegyelmezetlen engedélyezésként képzelik el a dolgot, hanem szigorú orvosi felügyelet és szabályozás keretében, pontosan azoknak a betegeknek, akiknek valóban segíthet.
A támogatás a korcsoportok között egyértelműen megoszlott. A legnagyobb nyitottság a fiatal felnőttek, a 18–29 éves korosztály körében tapasztalható, ahol a válaszadók szinte egyöntetűen, 97 százalékban támogatják az orvosi felírás lehetőségét. Ez a rendkívül magas arány tükrözi a fiatalabb generációk világlátását és információhozatalát. Azonban a kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy szinte alig található olyan társadalmi csoport – legyen szó életkorról, végzettségről vagy településtípusról – amely elutasítaná ezt a gyógyászati lehetőséget. A támogatás széles körű és átfogó, ami azt jelzi, hogy a téma társadalmi megítélése messze túlnőtt a sztereotíp elképzeléseken.
A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület, amely megbízást adott a kutatásra, elnöke, Szelestei Miklós is hangsúlyozza ezt a széles támogatottságot. Véleménye szerint a kérdés világnézettől és pártállástól függetlenül erős társadalmi hátteret élvez. Ez egy olyan megállapítás, amely a közbeszédben ritkán hallható: egy potenciálisan gyógyászati kérdés képes összekovácsolni a társadalom különböző rétegeit az alapvető humanitás és a betegek jobb élete iránti igény közös nevezőjén. Az egyesület célja, hogy a tudományos bizonyítékok és a betegek igénye alapján szakmai párbeszédet indítson a lehetőségek felől.
A felmérés eredményei különösen aktuálisak, ha megnézzük a magyarországi jogi helyzetet. Jelenleg egyetlen CBD-tartalmú gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, amely uniós engedéllyel rendelkezik. A CBD, vagyis a kannabidiol, a kender növény egy nem pszichoaktív hatású összetevője, amelynek gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatásairól számos nemzetközi tanulmány számol be. Ennek a gyógyszernek a jelenléte a hivatalos gyógyszeradatbázisban azonban nem egyenlő a széles körű, orvosi rendelvényre hozzáférhető gyógyászati kannabisz-programmal.
- Krónikus fájdalom
- Sclerosis multiplex
- Kemoterápia következtében fellépő hányinger
- Súlyos epilepszia
- Gyulladásos betegségek
- Feszültségoldás
Sok európai országban, például Németországban, Olaszországban vagy Csehországban, már jól működő, szigorúan szabályozott orvosi kannabisz-programok vannak, ahol krónikus fájdalomban, sclerosis multiplexben, kemoterápia következtében fellépő hányingerben vagy súlyos epilepsziában szenvedő betegek kaphatnak ilyen készítményeket. Magyarországon egy ilyen rendszer hiányában a betegek gyakran nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá alternatív kezelési formákhoz, vagy a tiltott piac felé fordulnak, minden garancia és minőségbiztosítás nélkül.
A kutatás tehát nem csupán egy közvélemény-kutatás eredményeit közli. Egy társadalmi igényt, egy betegek és hozzátartozók által érzett szükségletet tükröz. A közel 80 százalékos támogatottság egyértelmű üzenet a döntéshozóknak: a magyar társadalom kész beszélni a gyógyászati lehetőségek bővítéséről, a tudományos eredmények itthoni alkalmazásáról és a krónikus betegek életminőségének javításáról egy szigorúan szabályozott, biztonságos és orvosi felügyelet alatt álló keretrendszerben. A témát a következő években valószínűleg egyre inkább a középpontba helyezi majd a betegjogi mozgalmak és a haladó szakmai párbeszéd, a társadalmi nyitottság pedig jelentős támaszt adhat ennek a folyamatnak.
