Acsai minibölcsőde: a piaci árnál 77 százalékkal drágábban készült el, feljelentést tett az Integritás Hatóság
Egy nyolcfős bölcsőde építése közel 110 millió forint pluszköltséget jelentett a magyar adófizetőknek, ami alapos gyanúra ad okot költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. Az Integritás Hatóság (IH) részletes vizsgálata megállapította: a Pest megyei Acsán 2023-ban uniós támogatással megvalósult minibölcsőde költségei a piaci árakat sokszorosával meghaladták. A hatóság ennek alapján feljelentést tett. Az ügy nem csupán egy túlárazott épületről szól, hanem a közbeszerzési rendszer súlyos hibáiról, amelyek milliókat emésztenek fel a közös kasszából.
A vizsgálat legszembetűnőbb megállapítása a négyzetméterár. Az acsai bölcsőde kivitelezése négyzetméterenként 2,6 millió forintba került. Az IH azonban kimutatta, hogy ugyanannak a tervezőnek gyakorlatilag megegyező tervdokumentációja alapján, nagyjából ugyanabban az időben, ugyanabban az uniós támogatási rendszerben további két minibölcsőde is épült Pest megyében. Kemencén és Csőváron azonban a négyzetméterenkénti kivitelezési költség átlagosan mindössze 1,5 millió forint volt. Ez alapján az acsai projekt költsége a piacon szokásosnál 77 százalékkal, mintegy 110 millió forinttal magasabb volt.
A közbeszerzési eljárás rejtélyes szűkítése
Az eltérést még látványosabbá teszi a közbeszerzés lebonyolításának módja. Az ajánlatkérésre eredetileg 10 vállalkozás jelentkezett. Az ajánlatkérő – az Acsai Önkormányzat – azonban hét pályázó ajánlatát azonnal, „kapásból” érvénytelenítette, annak ellenére, hogy mind a hét jelentősen kedvezőbb árat kínált, mint a végül győztes cég. Ez a lépés drasztikusan leszűkítette a versenyt, és alapkérdéseket vet fel: miért utasították el a konkurens, olcsóbb ajánlatokat? A választ talán a felmerült gyanú adhatja: az IH szerint feltehetően meghamisították a becsült értéket alátámasztó tervezői költségvetést, ami alapján indították a közbeszerzést. Ha a valós költségek helyett egy jelentősen felpumpált becslést állítanak ki, akkor a magas árajánlatok is „versenyképesnek” tűnhetnek.
Ugyanaz a szereplők, második kézből is
Az ügy nem izolált esetnek tűnik Acsán. Az Integritás Hatóság a faluban egy másik, szintén uniós forrásból finanszírozott projektet is megvizsgált, amely orvosi rendelők és szolgálati lakások felújításáról szólt. Itt is ugyanaz a kivitelező cég nyert, és itt is ugyanaz a független, akkreditált közbeszerzési szakértő volt az eljárásban. Az eljárásmód ismét problémákat vetett fel: az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást hirdetett meg, amely elvileg lehetőséget biztosít az árak alkudozására, de egyetlen tényleges tárgyalást sem tartottak. Ezen felül az IH azonosított egy alvállalkozót is, aki a számlázási adatok szerint feltehetően soha nem számlázott a fővállalkozónak, ami további kérdéseket vet fel a valós költségstruktúrával kapcsolatban.
Az Integritás Hatóság lépései és a felelősség kérdése
Az Integritás Hatóság nem csupán feljelentést tett a gyanús esetek miatt, hanem további intézkedéseket is kezdeményezett. Jelezte az ügyet a Közbeszerzési Hatóságnál és a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, hogy vizsgálják ki a közbeszerzési szabályok megsértését. Emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) is benyújtott egy bejelentést, ami adócsalás gyanújára utalhat. Ezek a lépések azt mutatják, hogy az ügy potenciálisan több szabálysértést és bűncselekményt is magában foglalhat.
A vizsgálat központjában álló Acsai Önkormányzat, a kivitelező cég és a közbeszerzési szakértő egyelőre nem nyilatkozott részletesen az IH jelentésében feltárt konkrétumokról. Az önkormányzat korábbi nyilatkozatában a projekt időszakos áremelkedésekre hivatkozott, azonban az IH által feltárt, konkrét összehasonlítható projektek (Kemence, Csővár) ezt az érvet cáfolják, hiszen azok ugyanabban az időszakban, hasonló feltételek mellett készültek el jóval alacsonyabb költségeken.
Rendszerhiba vagy egyedi botrány?
Az acsai eset tipikus példája annak, hogyan szivárogtatják el a közpénzt hibás vagy szándékosan elferdített közbeszerzési gyakorlatokon keresztül. A túlárazás mértéke – 77% – kimagasló, de a mechanizmus ismerős: a verseny szűkítése, a dokumentumok pontatlansága vagy hamisítottsága, valamint a szereplők ismétlődése több projektben. Ez nem csak Acsa problémája, hanem egy országos kihívás jele. Az uniós források felhasználása során kötelező a gazdaságosság és a hatékonyság elve, amely itt nyilvánvalóan megsértésre került.
Az adatok egyértelműek: a magyar és uniós adófizetők pénzén egy bölcsőde épült, amelynek ára a piaci körülmények között teljesen indokolatlanul magas. Az Integritás Hatóság feljelentése és a több hatósághoz intézett kezdeményezés lehetőséget ad a felelősségre vonásra és a károk behajtására. A nyilvánosság számára pedig világos üzenet: a közpénzek felhasználásának minden lépését figyelni kell, mert az ellenőrzés hiányában a legjobb szándékkal indított projektek is végződhetnek milliós túlköltekezéssel. A végső kérdés az marad: vajon ki áll a 110 milliós túlárazás mögött, és terhelhető-e valaki felelősséggel? A hatósági eljárások választ adhatnak erre.
- Eredeti költség 110 millió forint
- Túlárazás 77%
- Négyzetméterár 2,6 millió forint
- Verseny szűkítése 7 pályázó
- Másik projekt vizsgálata
- Integritás Hatóság lépései
| Projekt | Kivitelezési költség (millió forint/m2) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Acsai minibölcsőde | 2,6 | Feltételezett túlárazás |
| Kemencei minibölcsőde | 1,5 | Hasonló projekt |
| Csővári minibölcsőde | 1,5 | Hasonló projekt |
