Nyakunkon az újabb hőhullám. A pár napon belül várható 40 fokos kánikula azonban már nem csak kellemetlen, hanem kifejezetten drága jelenség. Az időjárási szélsőségek – mint a mostani hőhullám és az azt kísérő súlyos aszály – egyre kevésbé tekinthetők csak „jó időnek” vagy rossz termés évének. Számszerűsíthető, komoly károkat okozó makrogazdasági kockázattá váltak az egész európai kontinens számára, beleértve Magyarországot is, és a kezelésükre nincsenek gyors, egyik napról a másikról bevethető megoldások.
Az idei nyár Magyarországon a második jelentős hőhullámával fenyeget, Dél-Európában pedig már szinte folyamatos a szélsőséges hőség. De miért számít ez gazdaságilag? Azért, mert közvetlenül és mérhetően csökkenti a gazdasági teljesítményt. A hatások láncolata szinte minden szektorban megjelenik:
- csökken a munkavégzés hatékonysága nyáron
- az infrastruktúra megereszkedik és túlterhelődik
- egyre gyakrabban jelentkezik a víz hiánya
- csökken a mezőgazdasági termelés
- növekvő energiaigény
- logisztikai problémák a folyószállításban
A magyar gazdaság teljesítményére az aszály már most kimutatható negatív hatást gyakorolt. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által csütörtökön közzétett első becslés szerint a második negyedév GDP-növekedése mindössze 0,4 százalék volt. Ebben a visszaesésben kulcsszerepet játszott a rendkívül száraz időjárás miatti, elmaradt agrártermelés. A mezőgazdaság nemcsak egy fontos ágazat, hanem kulcsfontosságú a stabil árak, a feldolgozóipar ellátása és a vidék foglalkoztatottsága szempontjából is. Egy hőhullám tehát közvetlenül és azonnal csökkenti a gazdasági kibocsátást.
| Gazdasági Hatás | Megjelenési Forma |
|---|---|
| Mezőgazdasági termelés csökkenése | Kisebb termés mennyiség |
| Energiaellátás kockázat | Paksi Atomerőmű leállása |
| Logisztikai akadozások | Folyószállítási problémák |
| Munkaerő hatékonyság csökkenése | Alacsonyabb termelékenység |
| Inflációs nyomás | Megnövekedett árak |
| Klímaváltozás már most | Negatív GDP-növekedés |
A probléma nem csak a termelésben áll. A Duna vízszintje annyira visszaesett, hogy egy férfi Budapesttől Vácig biciklivel tudott haladni a kiszáradt mederben. Ez a látványos eset mögött komoly gazdasági logisztikai problémák húzódnak meg. A folyószállítás, amely Európa áruk mozgatásának életfontosságú, olcsó és környezetbarát módja, jelentősen akadozik. A legújabb jelentések szerint a legnagyobb európai folyókon a hajók a szokásos szállítási kapacitás csekély töredékét képesek csak biztonságosan eljuttatni. Ez a termékek árába épül be, lassítja a gyárak és a kereskedelem munkáját, és emeli a végfelhasználó költségeit.
Carsten Brzeski, az ING vezető szakértője helyesen hívta fel a figyelmet arra, hogy az európa-szerte tapasztalható hőhullámok összességében olyan szintű gazdasági károkat okozhatnak, amely a koronavírus-járvány okozta válsághoz hasonlítható. Ez nem túlzás. A klímaváltozás gazdasági hatásai már nem jövőbeli forgatókönyvek, hanem jelenlegi, negyedéves növekedési adatokban megjelenő valóság. A „jó idő” már nem előny, hanem egyre inkább kihívás.
Felek egyértelműen mutatják: az extrém időjárási viszonyok kezelése nem pusztán környezetvédelmi, hanem sürgető gazdaságpolitikai kérdés. A piaci alapú gazdaság szilárd működéséhez stabil, kiszámítható környezetre van szükség. A hőhullámok, aszályok és az általuk okozott infrastrukturális összeomlások ennek a stabilitásnak az ellenségei.
A megoldás nem lehet csupán reakció – azaz légkondicionálók bekapcsolása, vagy vészhelyzet kihirdetése. Proaktív, piacot ösztönző, innovációt támogató megoldásokra van szükség. Erre az országoknak, így Magyarországnak is, együtt kell dolgozniuk az Európai Unió keretein belül. Ez magában foglalja a nagyobb rugalmasságú energiahálózatok kiépítését, a vízgazdálkodás modernizálását, az épített környezet hőtűrőbbé tételét (például zöldfelületek, hűvös burkolatok), valamint olyan szabályozások kialakítását, amelyek elősegítik a víztakarékos és energiatakarékos technológiák gyors bevezetését.
Végső soron a hőhullám gazdasági hatásainak leküzdése nem a természet elleni harc, hanem a gazdaság modernizációjának, versenyképességének és a fogyasztók védelmének kérdése. Egy olyan országban, amely a piaci versenyből akar élni, ahol a vállalkozások nyugodtan fektethetnek, ahol a fogyasztók megbízható szolgáltatásokra számíthatnak, az időjárási szélsőségek elleni védekezés egyre inkább az alapvető infrastruktúra része kell, hogy legyen. A KSH által közzétett 0,4%-os növekedési adat nem csupán egy statisztika – egyúttal világos figyelmeztetés is arra, hogy a klíma már most számvetést kér a gazdasági politikánktól.