A kormány nem költözik a zuglói irodakomplexumba és 300 milliárdot követel vissza
A Tisza-kormány elállt a zuglói irodakomplexum megszerzésétől és visszaköveteli a már kifizetett több mint 300 milliárd forint közpénzt. A döntést Magyar Péter miniszterelnök jelentette be egy Facebook-videóban amelyben a beruházást az Orbán-kormányzás szimbólumaként írta le. A jogi átvilágítás számos szerződésszegést tárt fel és a zárási feltételek jelentős része sem teljesült – állapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A kormányfő felkészült egy hosszadalmas jogi harcra hangsúlyozva hogy kötelességük visszaszerezni a magyar emberek pénzét.
Magyar Péter szerint a 300 milliárd forint olyan összeg amiből az összes HÉV-szerelvényt le lehetne cserélni vagy jelentős szélerőmű-parkot és energiatároló kapacitást lehetne építeni. A videóban elmondta hogy az elmúlt években a kormány százmilliárdokat költött a hozzá közel álló üzleti körök gazdagítására miközben létfontosságú beruházásokat mint például a paksi atomerőmű biztonságának korszerűsítését elhalasztotta. Ehelyett összesen 700 milliárd forint közpénzt szántak új és – szerinte – túlárazott irodaházak építésére és megvásárlására.
A zuglói irodakomplexum vásárlása 2023 novemberében történt meg 244 milliárd forintért. A projekt a korábbi kormány által kezdeményezett több nagy volumenű irodavásárlás egyike volt melyek közös jegye hogy mindegyik erősen kötődik a kormányközeli üzleti körökhöz köztük Garancsi István és Tiborcz István vállalkozásaihoz. Az elmúlt két évben az állam mintegy 350 ezer négyzetméter irodaterületet vásárolt meg ilyen körökből.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által végzett jogi átvilágítás konkrét hiányosságokat tárt fel. A jelentés szerint a szerződési zárási feltételek közel fele nem teljesült és az ingatlanokat továbbra is terhelte a zuglói önkormányzat elővásárlási joga amelyet a tranzakció lezárása előtt töröltetni kellett volna. Ezek a hiányosságok jelentős kockázatot és lehetséges szerződésszegést jelentenek ami alapot adott a kormány számára a vétel visszautasítására és a már kifizetett összeg visszakövetelésére.
Magyar Péter a bejelentésben hangsúlyozta hogy a NER „hátországa” mindent meg fog tenni annak érdekében hogy a pénzénél maradjon ezért várhatóan hosszú és komplikált jogi harc várható. A kormány azonban elkötelezett abban hogy visszaszerezze a közpénzt és más hasonló kérdéses tranzakciókat is átvilágítson.
A döntés egyértelmű politikai üzenet is: a Tisza-kormány eltávolodik az előző kormányzat gazdaságpolitikájától amely szerintük közpénzek elvezetését és a kormányközeli körök meggazdagodását szolgálta. Ehelyett a jelenlegi vezetés hangsúlyozza a közpénzek átlátható és közérdeket szolgáló felhasználásának fontosságát.
- Megszünteti az előző kormány gazdaságpolitikai vonalát
- Visszaköveteli a kifizetett közpénzt
- Biztosítja a közforrások átláthatóságát
- Hosszadalmas jogi harcra számít
- Új ügyek átvilágítása várható
- Hangsúlyozza a közérdeket
A bejelentés után számos kérdés merül fel: sikerül-e visszaszerezni a 300 milliárd forintot milyen jogi lépéseket tesz a kormány és hogyan befolyásolja ez a többi korábban megkötött hasonló jellegű irodavásárlási szerződést. A történet további fejleményei befolyásolhatják nemcsak a kormányzat gazdasági politikáját hanem a közvélemény bizalmát is az állami pénzügyek kezelésében.
| Elem | Összeg |
|---|---|
| Zugló irodakomplexum vásárlás | 244 milliárd forint |
| Követelt összeg | 300 milliárd forint |
| Összes költött közpénz | 700 milliárd forint |
| Átvizesett irodaterület | 350 ezer négyzetméter |
| Jogi átvilágítás során feltárt szerződésszegés | Közel 50% |
| Kapcsolódó üzleti körök | Garancsi István, Tiborcz István |
