Kormányzati kommunikációs közbeszerzések rejtett hálózata

Kormányzati közbeszerzések rejtett hálózata: Apósok, értékesítők és a propaganda gép rejtett várnai

A Fidesz-kormányok évtizedeire kinyúló állami propaganda-beruházásának egyik központi eleme a közbeszerzésen át megrendelt, milliárdokat mozgató kommunikáció volt. Míg az adóforintok forrása a Rogán Antal felügyelete alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) és a végcél a kormányközeli médiabirodalom részei régóta ismertek, a két pont közötti pénzáramlat rejtett rése eddig homályban maradt.

Az Átlátszó által jogi csatával kiperelt, összesen 125 milliárd forint értékű kormányzati kommunikációs szerződés több mint ezer dokumentuma most betekintést enged ebbe a világba. Az iratok nemcsak a már ismert főszereplőkre, mint Balásy Gyula New Land Media Kft.-jére világítanak rá, hanem feltárnak egy eddig kevésbé látható, középszintű, köztes értékesítői hálózatot is.

Ezek a dokumentumok alapján rejtett összeköttetések és felderítetlen vállalkozások tűnnek fel, amelyeken át folyt a pénz, és amelyek lehetővé tették, hogy az állami kampányok minden újságban, minden plakáton, minden felületen megjelenjenek. A nyomozás egyik legszembetűnőbb felfedezése egy személy körül rajzolódik ki: Balázs Ferenc, egy békéscsabai agrárvállalkozó, aki éppen akkor lépett be a magyar médiapiacra, amikor veje, Nagy Ádám a kormány egyik legbefolyásosabb pozícióját, Rogán Antal kabinetfőnöki székét töltötte be.

A titkosított pénzáramlat

A kormányzati kommunikáció költségvetése hatalmas volt. A Miniszterelnöki Kabinetiroda keretszerződései több tízmilliárd forintról szóltak. A dokumentumok szerint a megrendelések túlnyomó részét a Balásy Gyula irányította New Land Media Kft. szerezte be. Azonban a New Land sokszor nem közvetlenül a televízióktól, rádióktól vagy újságoktól vásárolta meg a hirdetési helyeket. Ehelyett úgynevezett köztes értékesítők, sales house-ok szerepét betöltő cégeken keresztül dolgozott.

Ez a gyakorlat önmagában nem szokatlan a szakmában. Azonban az Átlátszó dokumentumaiban többször is felbukkannak olyan köztes cégek, amelyekről a médiapiacon alig hallottak, amelyeknek nincs nyilvános referencialistájuk vagy jelentős honlapjuk, és amelyek tevékenysége a nyilvántartások alapján szűkösnek, néha csak néhány alkalmazottra korlátozódónak tűnik. Ennek ellenére milliárdos forgalmat bonyolítottak le, kizárólag állami megrendelőkkel.

Az egyik legjelentősebb ilyen szereplő a Village Media Kft. lett, amelynek története a rejtett kapcsolatok és a kormányzati pénzáramlat egyik legszembetűnőbb példája.

Az apóstól a médiavállalkozóig: a Village Media születése

A Village Media Kft.-t 2016 márciusában alapították. Az alapítók: Hidvégi Krisztina (75% tulajdon) és Balázs Ferenc (25% tulajdon). A cég székhelye a budapesti XIII. kerület, Kisgömb utca 31. szám alatti, 31 négyzetméteres lakás lett.

Hidvégi Krisztina ekkor már a New Land Media Kft. alkalmazottja volt, amely akkoriban kezdett felfutni az állami kommunikációs piacon. A New Land árbevétele 2015-ről 2016-ra 110 millióról 1,5 milliárd forintra ugrott.

Balázs Ferenc Békés megyei mezőgazdasági vállalkozóként ismert. Azonban van egy további családi kapcsolata, amely a kormányzati struktúrák középpontjába vezet: lánya, Nagy-Balázs Rita, Nagy Ádám felesége. 2016-ban, a Village alapításakor Nagy Ádám Rogán Antal személyi titkára, majd kabinetfőnöke volt, és a miniszter egyik legközelebbi bizalmasa, gyermekének keresztapja. Nagy Ádám később a Schadl-Völner-ügy nyomozati irataiban is többször szerepelt.

A székhelyváasztás is érdekes: a Kisgömb utcai lakást 2015-ben Balásy Gyula másik cége, a Lounge Design Kft. vásárolta meg, majd 2016 januárjában, két hónappal a Village alapítása előtt, azt Hidvégi Krisztina vette meg. A cégjegyzéki bejegyzés tanúi között maga Balásy Gyula is szerepelt.

A HVG megkeresésére Nagy Ádám tagadta, hogy köze lenne a Village-hez vagy az állami megrendelésekhez. „A kérdéseiben említett cégekkel soha nem voltam se üzleti, se egyéb kapcsolatban. Azok működése sem ismert előttem” – írta. Arra azonban nem reagált, hogy Balázs Ferenc az apósa-e.

Hidvégi Krisztina azt állította, nem tudott arról, hogy Balázs Ferenc és Nagy Ádám között családi kapcsolat áll fenn, sőt, azt sem ismerte, ki Nagy Ádám. A cég működéséről – állítása szerint – nem egyeztetett állami szereplőkkel. Balázs Ferenc telefonbeszélgetés során egyértelműen elismerte, hogy Nagy-Balázs Rita a lánya, de a cégről nem akart nyilatkozni.

A milliárdos befutás és a rejtélyes kiszállás

A Village Media karrierje meteorikus volt. Már az első, 2016-os, csupán kilenc hónapos üzleti évében 217,9 millió forintos árbevételt és 34,6 milliós nyereséget ért el – mindössze egy alkalmazottal. 2017-re a bevétel 1,1 milliárd forintra, a profit 275,1 millió forintra ugrott. 2018-ban, a választási évben a forgalom 1,7 milliárd fölé, a profit 304,9 millióra nőtt.

Ami különösen feltűnő: a nyereség aránya rendkívül magas volt. 2017-ben például a bevétel közel negyede, 275,1 millió forint maradt meg tiszta profitként.

2018 decemberében, az óriási sikerek után Balázs Ferenc váratlanul eladta 25%-os tulajdonrészét Hidvégi Krisztinának, aki így az egyedüli tulajdonos lett. Nem sokkal később, az egyedüli tulajdonosként, Hidvégi 304,7 millió forint osztalékot vett ki a cégből a 2018-as eredményből.

Hidvégi magyarázata a HVG-nek, hogy miközben a Village sikeres lett, a New Landnél folytatott karrierje miatt fontos volt számára, hogy a Village ügyvezetését átadja egy szakembernek, és ő csak tulajdonosként maradjon.

A kormányzati pénzcsap és a felpörgés

A számítás bejött. 2020-ra, amikor a rendelkezésre álló kabinetirodai médiatervek is kezdődnek, a Village már a rendszer központi elemévé nőtt. A cég árbevétele 2019-ről 2020-ra 2,26 milliárdról 4,02 milliárd forintra emelkedett, az adózott nyereség pedig 512,8 millióról 1,14 milliárd forintra – továbbra is mindössze nyolc alkalmazottal.

A dokumentumok elemzése szerint 2020 és 2024 között a Village Media 104 különböző médiatervben összesen 7,289 milliárd forintnyi hirdetési felületet értékesített a New Land Media Kft.-nek. Ez azt jelenti, hogy a kormány kampányait – a nemzeti konzultációkat, a háborúhoz kapcsolódó propagandát, a Magyar Falu Programot – ennyi értékben juttatta el a helyi televíziók, rádiók, újságok és online portálok felületére.

Az összeg mértékét érzékelteti, hogy az Átlátszó, amely ezeket a dokumentumokat perelte ki, 2024-ben mintegy 215 millió forintos bevétellel működött. A Village által továbbított összeg alapján az állam annyit költött a vidéki médiában való megjelenésre, hogy abból egy ilyen független, oknyomozó portál több mint harminc éven át fenntartható lenne.

A Village bevétele és nyeresége párhuzamosan robbant: 2021-től 2024-ig az árbevétel évente meghaladta az 5 milliárd forintot, a profit 1,33 és 1,69 milliárd forint között mozgott, alkalmazottai száma pedig 2024-ben is csak hét fő volt. 2020 és 2024 között a Village összesen 7,245 milliárd forint adózott nyereséget termelt. A tulajdonos, Hidvégi Krisztina, gyakorlatilag a teljes összeget osztalékként kivette.

A rejtett szálak: a Lounge Group és az exkluzív cím

Bár a Village látszólag egy önálló kisvállalkozás, a kapcsolatok mélyebbre nyúlnak. A cég 2024-es beszámolójának kiegészítő melléklete egyenesen a Lounge Group részeként, annak médiatervezési és -vásárlási divíziójaként határozza meg magát. A Lounge Group a Balásy Gyula által irányított vállalkozáscsoport.

A kapcsolat fizikai is: a Village Media egyik telephelye a II. kerületi Nagybányai út 92. alatt található. Ugyanezen az címen működnek Balásy Gyula p2m-cégei is, amelyek szervezetfejlesztési keretszerződésekkel több mint 18 milliárd forintot szereztek a kormánytól. Az ingatlan 2021 vége óta fele-fele arányban Balásy Gyula és Hidvégi Krisztina tulajdona.

Emellett Balázs Ferenc, az após, egy másik vállalkozásban, az Alföldi Gazdák Hűtőháza Kft.-ben volt üzlettársa Balásy Gyulának 2019-től 2026-ig. Ez a cég egy békéscsabai hűtőház projekthez kapcsolódott, amelyet Orbán Viktor is bejelentett, állami támogatásról szólva.

A dokumentumok tanulsága

Az Átlátszó által kiperelt iratok nem véletlenszerű adathalmazt, hanem egy jól működő, zárt rendszer dokumentumait tárják fel. A Village Media esete e rendszer több jellemzőjét is megmutatja:

• Láthatatlan köztes szereplők: A propaganda gépezet működtetéséhez egy olyan köztes értékesítői réteg kellett, amely a nyilvánosság elől elrejtve, de a megrendelő részéről teljes megbízhatósággal rendelkezve dolgozott.
• Magas profitráták: Ezek a cégek hihetetlenül magas nyereséget termeltek kevés alkalmazottal, ami arra utal, hogy a valódi „munka” – a médiumokkal való kapcsolattartás – mögöttük már megtörtént, és ők főként a pénz továbbításának, egyfajta „vámjog” gyakorlásának a szerepét töltötték be.
• Rejtett kapcsolatok: A cégek mögött olyan személyi kötelékek bukkannak fel (mint az após-vej kapcsolat), amelyek bár nem jelentik az egyenes befolyásolást, kétségtelenül megkönnyítették a belépést és a bizalmi kapcsolat kialakítását a legfelsőbb kormányzati körökkel.
• A pénz koncentrálódása: A hatalmas nyereségek végül egy szűk tulajdonosi kör zsebébe kerültek, akik az évek során százmilliókat, majd milliárdokat vettek ki osztalékként.

A dokumentumok nemcsak egy cég történetét mesélik el, hanem a kormányzati kommunikáció mint rejtett gazdasági rendszer működését mutatják meg. Egy olyan rendszerét, ahol a közpénz nemcsak a tartalom előállítására és megjelenítésére, hanem egy zárt, kiváltságos szereplőket gazdagító köztes hálózat fenntartására is szolgált. A kérdés, hogy ezek a szereplők valódi értéket teremtettek-e a reklámpiacon, vagy csupán a kormányzati pénzáramlat elkerülhetetlen, előre kijelölt „várnai” voltak. A dokumentumok alapján utóbbi a valószínűbb.