A nyilvános adatok és a parlamenti statisztika egyértelmű képet fest: Lázár János képviselő a 2024-es május óta tartó ciklusban gyakorlatilag inaktív volt a parlamentben. Augusztus 20-i lemondását megelőzően három hónap alatt egyetlen alkalommal sem szólalt fel a plenáris ülésen, és a szavazások csupán 16 százalékán vett részt. Korábbi, rendkívül aktív időszakaival szemben ez a hanyatlás nem csak személyes választás, hanem az adatok szerint konkrét anyagi következményekkel is járt a képviselői juttatások tekintetében.
A számok a tények. Az Országgyűlés hivatalos nyilvános adatlapja szerint Lázár Jánost a 2024-es országgyűlési választáson az országos listáról jutott mandátumhoz. A május óta eltelt időszakban, azaz a 2024-es ciklusban a statisztikák szerint egyetlen önálló indítványa sem volt. Egy, a migrációs paktum elutasításáról szóló, közösen beadott határozati javaslat szerepel a neve mellett, amelyet azonban még tárgyalásra sem vettek fel.
Ez radikális változást jelent a pályafutásához képest. Lázár 2002 és 2014 között rendszeresen több tucat önálló indítványt nyújtott be ciklusonként. A csúcspontot 2006 és 2010 között érte el, amikor 120 indítvány fűződött a nevéhez. Ez az aktivitás azonban folyamatosan csökkent: az előző, 2022-ben kezdődött ciklusban már csak 6, a még korábbiban pedig mindössze 2 önálló indítványt nyújtott be.
A felszólalások tekintetében a kontraszt még markánsabb. A legaktívabb beszédidőszaka nem a képviselői, hanem a miniszteri éveihez köthető: 2014 és 2018 között, miniszterelnökséget vezető miniszterként 449 alkalommal vette fel a szót. Miniszterként az előző ciklusban is 51 alkalommal szólalt fel. A jelenlegi, 2024-es ciklusban azonban, lemondásáig, a felszólalások száma nulla. A hiánya annyira feltűnő volt, hogy már júniusban egy parlamenti vitában Kátai-Németh Vilmos is megjegyezte, nem látja, hol van Lázár.
Az igazi mérföldkő azonban a szavazási jelenlét. A nyilvános szavazási jegyzőkönyvek szerint Lázár János a 2024. május óta tartó ciklus 255 szavazásából mindössze 41 alkalommal adott le voksot. 214 alkalommal hiányzott. Ez 16,08 százalékos részvételt jelent. Ez az arány messze alatta van az átlagos képviselői aktivitásnak.
| Időszak | Önálló indítványok száma | Beszédalkalmak | Szavazási részvétel (%) |
|---|---|---|---|
| 2002-2014 | Több tucat | N/A | N/A |
| 2006-2010 | 120 | N/A | N/A |
| 2022 | 6 | 51 | N/A |
| 2024-es ciklus | 0 | 0 | 16,08 |
Ennek a hiányzásnak az adatok szerint közvetlen pénzügyi következménye is volt. Az Országgyűlés Házszabálya szerint a képviselők havonta igazolható távolmaradás esetén arányosan kevesebb juttatásra jogosultak. Lázár János július havi jelenléti adatai alapján a szavazások több mint 90 százalékát hagyta ki. A számítások szerint emiatt júliusban nem a teljes képviselői alapilletményt, hanem csak a bruttó 322 800 forintos minimálbér összegű fizetést kapta.
A képviselői munka helyett Lázár az elmúlt hetekben a Fidesz párton belüli állapotfelméréssel foglalkozott, vagyis a helyi szervezeteket járta. Ezeknek a külső tevékenységeknek a nyilvános dokumentumai azonban nem állnak rendelkezésre, így azok időigényét és jellegét nem lehet összevetni a kötelező parlamenti munkával. Augusztus 20-án Lázár bejelentette a parlamenti képviselői mandátumáról való lemondását.
A nyilvános adatok tehát egy olyan képet mutatnak, ahol egy hosszú éveken át aktív politikus utolsó parlamenti hónapjai a teljes inaktivitás jegyében teltek. A mandátum teljesítése helyett a képviselői kötelezettségek nagy részét nem vállalta, ami a szavazási jelenlét adatai szerint konkrét anyagi levonásokban is megnyilvánult. A dokumentumok által támasztott kérdés egyértelmű: ha egy képviselő nem szavaz és nem szólal fel, akkor miként képviseli a választóit, és miért él tovább a mandátummal?
