NAV leleplezte a filmipari stróman cégeket: több mint 174 millió forint károkozás gyanúja
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy olyan, népszerű televíziós műsorokat előállító céghálózatot tárt fel, amely összetett, fiktív számlázási és foglalkoztatási rendszeren keresztül több mint 174 millió forinttal károsította a költségvetést. Az ellenőrzés során a NAV célzottan elemezte az adatbázisokat és tárt fel egy olyan láncolatot, amelyben a cégjegyzékben szereplő névleges vezetők mögött valós foglalkoztatási és gazdasági viszonyok húzódtak meg. A vizsgálat jelenleg is folytatódik, eddig a számlázási lánc nyolc szereplőjénél zárult le az ellenőrzés.
A NAV által dokumentált rendszer egy jól ismert filmgyártási módszertant vetített rá a költségvetés megrövidítésére. A forgatókönyv szerint a felső szintű megrendelő meghatározta, mely szakemberekkel (operatőr, vágó, szerkesztő, hangmérnök) dolgozna. Ezeket a szakembereket azonban nem közvetlenül foglalkoztatta, hanem egy külön producer cégen keresztül vette igénybe munkájukat.
Itt kezdődött a valóságtól eltérő foglalkoztatás és számlázás rendszere. A producer cég a ténylegesen dolgozó szakembereket nem saját alkalmazottaként jelentette be. Ehelyett velük szerződő, gyakran cserélődő alvállalkozó cégekhez („stróman cégekhez”) kerültek bejelentésre. Ezeket a cégeket névlegesen, papíron vezető strómanok irányítottak.
A dokumentumok által rögzített károkozási mód
A NAV ellenőrzési dokumentumai szerint ezek a stróman cégek két fő tevékenységet végeztek, amelyek jelentős adó- és járulékveszteséget okoztak:
- Szabálytalan bejelentés: A produkciókon éjjel-nappal dolgozó, valós műszakokat teljesítő szakembereket a cégek jellemzően heti csupán 10 órára jelentették be. Ez a valós ledolgozott munkaidő töredéke volt, ami lényegesen kevesebb munkáltatói járulékfizetést jelentett.
- Fiktív számlázás: A stróman cégek fiktív számlákat állítottak ki a producer cégnek. Ezek a számlák egy olyan pénzforgalmat takartak, amely nem a valós gazdasági tevékenység tükröződött, hanem a költségvetés kijátszásának eszköze volt.
Amikor egy adott kamucég működése a NAV számára túl nyilvánvalóvá vagy kockázatossá vált, a láncban szereplők egyszerűen bezárták azt, és helyét egy újabb, hasonlóan felépített stróman cég vette át. Ez a folyamatos cégcsere azt a látszatot kívánta kelteni, mintha mindig új, független vállalkozók lennének a képben.
A NAV revizorai azonban – sokféle adatbázis célzott elemzésével, a pénzforgalom és a foglalkoztatási adatok összevetésével – képesek voltak feltárni a tényleges gazdasági és foglalkoztatási viszonyokat a cégjegyzékben szereplő névleges struktúra mögött.
Ki veszített ebben a rendszerben?
A NAV dokumentációja alapján a rendszer háromszoros károkozást jelentett:
- A költségvetés: Az állami kassza több mint 174 millió forintnyi adó- és járulékbevételt veszített el a szabálytalan bejelentések és a fiktív számlák következtében. Ez a közös, mindannyiunk adóforintjaiból tartható fenn.
- A munkavállalók: A szakemberek, akik ténylegesen dolgoztak, munkaügyi jogai sérültek. Alacsonyabb nyugdíjjárulék-fizetés, szabálytalan munkaviszony és a teljes jogosultságok hiánya fenyegette őket.
- A tisztességes verseny: Azok a gyártócégek, amelyek a törvények szerint működnek, tisztességes adózást és bejelentést folytatnak, versenyhátrányba kerültek a stróman rendszert használó előállítókkal szemben.
A NAV közleményében hangsúlyozza, hogy a vizsgálat még folytatódik. Eddig a számlázási láncolat nyolc szereplőjénél zárták le az ellenőrzést, ami arra utal, hogy az ügyészség részére történő feljelentés vagy további büntetőjogi eljárás is elképzelhető.
Ez az eset ismét rávilágít arra, hogy a költségvetési károk nem csak nagyszabású közbeszerzéseknél vagy építkezéseken fordulnak elő. Az úgynevezett kreatív iparágakban is működhetnek kiterjedt, szervezett rendszerek, amelyek a közös források rovására gazdagodnak. A NAV adatbáziselemző képessége és célzott ellenőrzései kulcsfontosságúak az ilyen, bonyolult ügyek felderítésében.
