Egy 6000 milliárd forintot, vagyis 16,2 milliárd eurót érő védelmi kedvezményes hitel program sorsa kérdésessé vált.
Az Európai Bizottságnak benyújtott, Orbán-kormány által kidolgozott felhasználási tervet nem hagyta jóvá a brüsszeli szerv, így nyitott a módosításra az újonnan megalakult Magyar Péter-kormány számára.
A korábbi kormányzat részletes tervei szerint a jelentős összeg a hadiipar, a kibervédelem és a stratégiai ellátási láncok fejlesztésére, valamint úgynevezett kettős felhasználású infrastruktúrákra – például közutakra, vasútvonalakra, hídakra – szolgálhatott volna.
Érthető, hogy miért lenne olcsó hitelre szükség: az államháztartási hiány tavaly több, mint 5000 milliárd forint volt, és csak idén márciusban további 1314 milliárddal nőtt a tervezett 2026-os hiány.
Az új kormány és a hitel felhasználásának kilátásai
Az új kormány azonban új utat járhat be. Információink szerint a leköszönő Orbán-kormány védelmi tervét felül fogja bírálni a védelmi tárca új vezetése.
A fő ok a nagy összegű közpénz felhasználásának korrupciós kockázata.
Ez nem alapnélküli aggodalom, hiszen a tervben említett infrastruktúra-fejlesztések legnagyobb magyarországi kivitelezői jellemzően olyan vállalatok, amelyeket közeli Orbán-környezeti üzletemberek, mint Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László irányítanak.
Ha ilyen beruházások kerültek volna a kettős célú fejlesztések listájára, lényegében közvetett úton az állami hitel egy része a NER-nek nevezett hatalmi és gazdasági körökhöz áramolhatott volna.
A korábbi időszak gyakorlata nem nyugtathatja meg a brüsszeli hitelkihelyezőket sem.
Önmagáért beszél, hogy amíg a kormány a védelmi ipar európai támogatását tervezgette, addig több magyar hadiipari vállalatot is eladtak magánkézbe.
A legfeltűnőbb példa az állami vagyonkezelő Corvinus Szövetség és a 4iG közötti üzlet volt, amelyben egyes hadiipari érdekeltségek – mint például a HM Eltron – a kevesebb mint fél év alatt átkerültek az alapvetően informatikai és távközlési szolgáltatásokkal foglalkozó 4iG-csoporthoz.
A szervezett átadás során a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény szerinti átvilágítási eljárást sem követte a tulajdonos állam – írták korábban a Transparency International elemzői.
A 4iG védelmi ágának gyors kiépítése a tőzsdén is látszott.
A cég részvénye árfolyama nyárra leértékelődött ugyan, de tavaly ősszel, a kormányzat által nyilvánosságra hozott hadiipari ambíciók hatására az 1800 forintos nyári szintről novemberre 5000 forint közelébe emelkedett.
A kormányváltás előtti bizonytalanságban ezt újabb zuhanás követte, jelenleg a papír mintegy 2300 forint körül kereskedik.
A kérdés most az, hogy Magyar Péter kormánya milyen irányba tereli a jelentős összegű kedvezményes hitel felhasználását, ha az Európai Bizottság végül jóvá is hagyja a magyar kérelmet.
A biztos, hogy a hitel rendeltetése nem változhat: csak védelmi, kettős célú infrastruktúra, kibervédelmi vagy ellátási lánc beruházásokra használható fel.
A kormányváltozás után azonban megszűnt a feltűnő összefonódás a döntéshozók és a leendő megrendelések lehetséges befogadói között.
A cél valószínűleg az lesz, hogy a felhasználási terv sokkal átláthatóbb és valódi közérdeket szolgáló projektekre épüljön, melyek nem kockáztatják, hogy az olcsó európai pénzek a régi érdekeltségekhez kerüljenek.
Az új kormány az első fontos vizsgája elé kerülhet ezzel a kérdéssel: képes lesz-e a korrupciós kockázatot minimálisra csökkenteni, és ezáltal biztosítani Brüsszel számára, hogy Magyarország megbízható partner a közös európai védelem erősítésében.
A SAFE-hitel sorsa nemcsak kétezer milliárdokról, hanem a politikai akaratról és az átlátható pénzügyek ígéretéről is szól.
