Lúgos hatású a barnás folyadék, ami az almásfüzitői vörösiszap-tározónál szivárog a Dunába
Egy ismeretlen forrásból származó, erősen lúgos, barnás folyadék folydogál a Dunába az almásfüzitői vörösiszap-tározó területéről. Az Átlátszó környezetvédelmi szakértői saját mérésekkel állapították meg, hogy az érintett folyadék pH-értéke 10 körül van, ami erősen lúgos, tehát maró hatású kémiai anyagok jelenlétére utal. A szivárgás a tározó partjánál, mintegy egy kilométer hosszan figyelhető meg, és a helyiek szerint szokatlan – egyesek által gyógyszerként leírt – szag keveredik a vízzel.
Az almásfüzitői telephely Magyarország második legnagyobb vörösiszap-tározója. A vörösiszap az alumínium előállításának veszélyes hulladéka, amely nehézfémeket, például arzént, krómot és kadmiumot tartalmazhat. A telepet régóta nem eredeti céljára, hanem ipari és egyéb hulladékok tárolására használják. Jelenleg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Nász Bioftalm Kft. üzemelteti hulladéklerakóként. A Greenpeace környezetvédő szervezet már 2011 óta folyamatosan jelezni, hogy a létesítmény környezetvédelmi kockázatot jelent. 2013-ban a terület közelében végzett mérések határértéket meghaladó mennyiségű fluoridot, arzént és molibdént mutattak ki a talajvízben.
A szivárgás az elmúlt hetekben, a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt vált szemmel láthatóvá és nyilvánosságra került. A vízszint csökkenése felfedte azt a barnás anyagot, amely folyamatosan keveredik a folyóvízbe. A helyi lakosok és a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége bejelentést tett a szivárgás miatt, ami után a hatóságok környezetvédelmi vizsgálatot indítottak.
A helyzet különösen aggasztó, mert a Duna nemcsak helyi jelentőségű vízfolyás hanem nemzetközi folyó is, és szennyezése túlmutat az ország határain. A lúgos anyagok hosszú távú kibocsátása jelentősen megváltoztathatja a víz kémiai egyensúlyát, károsíthatja a vízi élővilágot és veszélyeztetheti az ivóvízellátást is. Az Átlátszó mérése szerint a szivárgó folyadék pH-ja jóval magasabb a Duna természetes értékénél (amely általában 7 és 8,5 között mozog), ami önmagában is káros a halakra és a vízi növényekre.
A hatóságok – jelenleg futó vizsgálat ellenére – korábban többször is kijelentették, hogy a tározónál végzett tevékenység szabályos. A jelenlegi eset azonban újabb kérdéseket vet fel a létesítmény biztonságával és a hatósági felügyelet megfelelőségével kapcsolatban. A kérdés az, hogy az elmúlt évek során a telephelyen tárolt anyagok pontos összetétele, és ebből fakadóan a Dunába szivárgó folyadék kémiai karaktere miért nem ismert nyilvánosan, és hogy a kockázatok ellenére miért folytathatódik a tevékenység.
- A szivárgás forrása
- A vörösiszap tartalma
- A helyi lakosok panasza
- A Duna vízállása
- A hatósági vizsgálatok
- A környezeti kockázatok
A duna-parti szivárgás esete rámutat arra, hogy Magyarországon a környezeti kockázatok felügyelete és a nyilvános tájékoztatás gyakran nem megfelelő. Míg a helyi közösségek és a civil szervezetek riadóznak, addig a hivatalos reakció lassú és kevésbé átlátható. A Duna szennyezése 2025-ben, ebben a formában, nemcsak egy helyi katasztrófa hanem egy olyan rendszerszintű probléma tünete, amely a környezetvédelem és a felelős gazdálkodás hiányát jelzi. A folytatódó hatósági vizsgálat eredménye és a szükséges intézkedések végrehajtása nemcsak az almásfüzitői térség, hanem az egész Duna-vízgyűjtő élővilágának és az itt élő emberek egészségének kérdése.
| Elem | Érték |
|---|---|
| Szivárgás hossza | 1 km |
| Folyadék pH-értéke | 10 |
| Duna természetes pH-értéke | 7-8.5 |
| Vörösiszap fő tartalmazott nehézfémek | Arzén, króm, kadmium |
| Határértékek | Túllépve |
| Érintett telephely | Almásfüzitő |