Takács Péter elnézést kért a valótlan mentőadatokért

Takács Péter elnézést kért a mentőadatokért, de a korábbi nem válaszolásának és a mostani kijelentésének összevetése tovább árnyalja a történetet

Egy szokatlan dolog történt a múlt hétvégén: választ kaptunk Takács Pétertől, az egykori egészségügyi államtitkártól. Nem egy hagyományos sajtómegkeresésre küldött válaszban, hanem egy Facebook Reels-videóban utalt a múlt pénteken megjelent Telex-cikkünkre. Ez önmagában is jelentős, hiszen ugyanezen téma kapcsán korábban, másfél év leforgása alatt kétszer is hiába kerestük. A válasz azonban inkább újabb kérdéseket vet fel, mint zárja le a történetet.

A pénteki cikkünk arról szólt, hogy az Országos Mentőszolgálat új vezetése végre nyilvánosságra hozott olyan, korábban titkolt adatokat a mentők kiérkezési idejéről, amelyek világosan cáfolják nemcsak a szolgálat korábbi vezetésének állításait, hanem Takács Péter, mint akkori egészségügyi államtitkár szavait is. Takács ugyanis 2024 augusztusában egy interjúban azt állította, hogy a legsürgősebb, életveszélyes esetekhez (P1 riasztás) a mentők „biztos, hogy 95 százalék fölött” érnek ki 15 percen belül „az ország bármelyik pontján”. A most közzétett hivatalos statisztikák szerint azonban 2024 január-augusztus között ez az arány országosan mindössze 78,1% volt. Tehát nem 95% „fölött”, hanem jóval alatta.

Erre a dokumentált eltérésre reagált szombaton Takács Péter, pontosabban Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azon bejegyzésére, aki a cikkünket megosztva írt az adatok transzparens közlésének fontosságáról. Takács videóüzenetében neki is „beszólt”, a Telexet pedig manipulációval vádolta.

„Előkotortak egy korábbi beszélgetést, ahol én egy interjúszituációban rosszul emlékeztem egy adatra. Az a vicces, hogy még be is mondtam, hogy nem vagyok biztos benne, utána kell néznem. A mentők kiérkezési idejéről van szó, és rossz adatot mondtam. Tévedtem, ez sajnos előfordul, ezúton is elnézést kérek érte. De most ezt megpróbálják úgy beállítani, mintha én tudatosan hazudtam volna” – hangzott a magyarázata.

Egyrészt, dicséretes és korrekt lépés, hogy egy közszereplő nyilvánosan elnézést kér egy téves információ közléséért. Másrészt viszont a helyzetet jelentősen árnyalja az időzítés és a tények pontosabb vizsgálata.

A tények kronológiája és a nem válaszolás mintázata

• 2024. augusztus: A téves nyilatkozat. Takács Péter így nyilatkozott: *„A mentésirányítás triázsol, és a P1-es riasztás, ahol életveszély van, ott kell 15 percen belül kiérni, és [ez] nagyon-nagyon magas arányban valósul meg. Biztos, hogy 95 százalék fölött, a pontos számra most nem emlékszem, meg tudom neked nézni legközelebbre, de Magyarországon ez 95 százalékban az ország bármelyik pontján megvalósul.”* A mostani állításával ellentétben itt egyáltalán nem mondta, hogy nem biztos az adatban. Ellenkezőleg, biztosnak tűnt abban, hogy legalább 95%, csak a pontos számot nem tudta fejből. Ez egy kulcsfontosságú különbség.
• 2024. szeptember: Az első megkeresés. Pontosan az augusztusi ígéretére hivatkozva – *„meg tudom neked nézni legközelebbre”* – emailben megkértük, hogy küldje el a pontos, hivatalos adatokat, amelyekre akkor hivatkozott. Nem kapott választ.
• 2025. február (a pénteki cikk előtti nap): A második megkeresés. Amikor a mentőszolgálat új vezetése nyilvánosságra hozta a valódi számokat, ismét megkerestük Takács Pétert, és konkrétan feltettük neki a következő kérdéseket:
• *Tudta ön akkor, hogy nem helytálló az ön által bemondott adat?*
• *Ha igen, miért tett mégis ilyen állítást?*
• *Ha nem tudta, mivel magyarázza, hogy mást mondott akkor, mint ami most látszik ugyanazokból az adatokból, amelyekre akkor is hivatkozott?*

Ismét nem érkezett válasz a cikkünk megjelenéséig.

• 2025. február (szombat): A videós reakció. Csak a cikk és a miniszteri megosztás után szólalt meg, egy videóban, ahol bocsánatot kért, de egyúttal azt állította, hogy akkor jelezte volna, hogy nem biztos az adatban (ami nem igaz), és hogy a médium manipulál (holott cikkünkben konkrétan megírtuk, hogy *„Azt persze nem tudhatjuk, hogy félreértett-e valamit, esetleg rosszul emlékezett, vagy tudatosan állított valótlanságot”*).

Összefoglalva: Takács Péter egy nyilvánvalóan helytelen adatot közölt. Amikor erre rákérdeztünk az ígérete alapján, nem válaszolt. Amikor a cáfoló hivatalos adatok napvilágra kerültek, és ismét megkérdeztük, mi a magyarázat, szintén nem válaszolt. Végül, amikor a tévedés nyilvánvalóvá vált és nyilvános vita tárgyává lett, akkor kért elnézést, de a kísérő magyarázata több ponton is ellentmond a korábbi szavainak és a tényeknek.

A pohár félig teli: végre egy bocsánatkérés

Bár a szombati nyilatkozata számos ponton problematikus, és a nem válaszolás mintázata nem vet jó fényt egy közszereplő elszámoltathatóságára, a bocsánatkérés önmagában pozitív lépés. Sokkal korábban is megtette volna, hiszen már szeptemberben lehetősége volt korrigálni a tévedését, amikor első megkeresésünkre valódi adatokkal válaszolhatott volna. Ehelyett közel egy év telt el, és csak a nyilvános dokumentumok és a nyomás hatására történt meg.

A történet legfontosabb tanulsága talán nem is Takács Péter egyéni emlékezetében vagy kommunikációjában rejlik, hanem abban, hogy mennyire alapvető a hivatalos adatok átlátható és időben történő nyilvánosságra hozatala. Ha a mentőszolgálat akkori vezetése (akikről tudomásunk szerint 2024 őszén, szintén egy megkeresésünkre, Takács állításait igazoló, de konkrétumok nélküli választ adtak) már akkor kiadta volna ezeket a statisztikákat, vagy ha Takács maga utánanézett volna és korrigálta volna az információt, ez az egész helyzet elkerülhető lett volna.

Az elnézést elfogadjuk, de a történet valódi értéke abban áll, hogy végre napvilágra kerültek a tények, és a vita a nyilvános adatok mezejére került, ahol is tartozik.