Transparency International és MNB adatigénylési vita: Eltitkolja-e a jegybank az új szerződéseit?
A Magyar Nemzeti Bank nem hajlandó nyilvánosságra hozni 2025. január 1-je után megkötött szerződéseinek részleteit, amikor a Transparency International (TI) közérdekű adatigénylést nyújtott be a szerződésekről. A civil szervezet szerint a jegybanknak kötelessége lenne közzétenni az adatokat, és az elutasítás törvénysértő. Az ügy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elé került, amelynek most azt kell megvizsgálnia, hogy a jegybank jogosan titkolózik-e vagy sem. Az eset alapvető kérdést vet fel: mennyire kötelesek a nem költségvetési szervek – így a jegybank is – az átláthatósági szabályoknak megfelelni?
Az MNB elutasítja az adatigénylést
A TI még július elején kérte a jegybanktól a 2025. január 1-je után megkötött, visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait. A szervezet úgy véli, hogy ezeket az adatokat az MNB-nek egyébként is kötelessége lenne nyilvánosságra hoznia az állami szervek átláthatóságáról szóló törvény értelmében. Az MNB azonban először a válaszadási határidő meghosszabbítását kérte, majd augusztus 13-án véglegesen elutasította a kérelmet. A bank indoklása szerint az átláthatósági jogszabály nem vonatkozik rájuk, mivel a Magyar Nemzeti Bank nem költségvetési szerv.
A Transparency International szerint az MNB törvényt sértett
A TI nem ért egyet az MNB álláspontjával, és az ügyet a NAIH elé vitte. A civil szervezet azt kéri a hatóságtól, hogy vizsgálja ki az adatigénylés megtagadását, mondja ki, ha az törvénysértő volt, és kötelezze a jegybankot az információk kiadására. A TI szerint az MNB több ponton is sértette a törvényt:
- jogtalanul húzta el a válaszadási határidőt
- alaptalanul utasította el a kérelmet
- az átláthatósági szabályok nem csak költségvetési szervekre vonatkoznak
- a jegybank közfeladatot lát el
- az átláthatóság alapvető követelmény
- a társadalmi bizalom megőrzése érdekében fontos az információk kiadása
Miért fontos ez az ügy?
Az eset nem csupán egy technikai jogvitáról szól. A közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető demokratikus elv. Az MNB, mint a pénzügyi rendszer központi szereplője, jelentős forrásokat kezel és költ. Annak ismerete, hogy a jegybank kivel és milyen feltételekkel köt szerződéseket, nélkülözhetetlen a közvélemény számára, hogy megítélhesse, a pénzeket hatékonyan és tisztességesen használják-e fel. Ha a jegybank mentesülne ezek alól az elvek alól, az precedenst teremtene más, nem költségvetési szervek számára is, hogy visszautasítsák az átláthatósági követelményeket.
Várható következmények
Most a NAIH-nak kell döntenie az ügyben. A hatóság vizsgálata megállapítja, hogy az MNB indoklása jogos-e vagy pedig köteles volt kiadni a kért információkat. A döntés messzemenő következményekkel járhat. Ha a NAIH a TI álláspontja mellett dönt, az megerősítené, hogy az átláthatósági szabályok a jegybankra is vonatkoznak, és ez a precedens meghatározó lehet a jövőben. Ha viszont az MNB javára dönt, az azt jelentené, hogy egy olyan szerv, amely milliárdokat kezel, lényegében az átláthatósági szabályok alól mentesülne. Az ügy kimenetele tehát nemcsak e konkrét adatigénylés sorsát, hanem a magyar állam működésének egy alapvető kérdését is eldönti.
| Téma | Leírás |
|---|---|
| Jegybank | Magyar Nemzeti Bank |
| Kérdező | Transparency International |
| Hatóság | Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság |
| Kérdés | Átláthatóság és adatigénylés |
| Szerződések Készítése | 2025. január 1. után |
| Következmények | Legalábbis jogi precedens |
