A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal várhatóan körülbelül 200 munkatársat foglalkoztat majd, és első látványos ügyeit még az év végéig meg kell kezdjenek, hogy ne csalódjanak a társadalmi elvárások. A hivatal a legfőbb ügyésszel egy szinten álló elnököt kap, és nem utasíthatja az ügyészséget, de az nem tagadhatja meg az ügyek átvételét.
Forrásaink szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását előkészítő munkálatok az utolsó szakaszban járnak. Az új szerv számottevő létszámú lesz: akár kétszáz fő is dolgozhat benne. A hivatal vezetői, az elnök és négy helyettese pedig akár a jövő hét második felében is megválasztható lehet az Országgyűlésben, ha a tiszások tervei szerint haladnak a dolgok.
A hivatal szorosan együtt fog működni az ügyészséggel, de nem lesz annak felettese. Az elnök jogi státusza a legfőbb ügyésszel lesz egyenrangú, ahogyan azt Hantosi István, a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának tiszás elnöke is megerősítette. „A hivatal elnöke nem utasíthatja majd az ügyészséget, vagyis nem lesz egy felettes szerv, viszont az ügyészség nem tagadhatja meg a kért ügyek átadását” – mondta el a kapcsolat mechanizmusát Hantosi. Ez a konstrukció azt jelenti, hogy míg a hivatal önállóan kezdeményezhet és felderíthet, a büntetőeljárások lefolytatásához továbbra is az ügyészség együttműködése szükséges.
A hivatal indulására várhatóan ősz elején kerül sor, de a tiszás politika egyik fő ígéretétől, az elszámoltatástól a társadalom látványos és gyors eredményeket vár. Hantosi István hangsúlyozta, hogy csalódott lenne, ha az év végéig nem indulnának meg az első jelentősebb, nyilvánosság előtt is látható ügyek. „A hivatal munkájával kapcsolatban komoly társadalmi elvárás van, az elszámoltatás a Tisza programjának az egyik fő eleme volt” – emelte ki.
A prioritások kérdése nyitott marad. Hantosi elmondta, hogy a hivatal nem kap prioritási listát az Országgyűléstől, de szerinte az egyértelmű, hogy a vizsgálódás középpontjában a NER-hez (Nemzeti Együttműködés Rendszere) kötődő jelentős visszaéléseknek kell állniuk. Arra a konkrét kérdésre, hogy mely ügyek kerülhetnek előtérbe – mint például a Tiborcz-, Mészáros- vagy Szíjj-érdekcsoportokkal kapcsolatos ügyek, vagy az MNB-ügy – nem volt válasza. „Szinte hetente esnek ki 10 vagy 100 milliárdos ügyek, bármivel lehet foglalkozni, szerintem még a lélegeztetőgépek ügye sem évült el” – fogalmazott a tiszás politikus, utalva arra, hogy a kiválasztás a hivatal saját döntése lesz, és a lehetőségek tárháza igen széles.
Az új intézmény felállítása tehát a közeljövőben várható, és a létrejöttével az elszámoltatás politikai ígérete intézményi keretek közé lép. A kérdés, amelyre a következő hónapokban kiderül a válasz, hogy a hivatal munkája mennyire lesz képes megfelelni a társadalmi elvárásoknak, és milyen konkrét ügyekben kezd meg valódi nyomozást.
- A hivatal körülbelül 200 munkatársat foglalkoztat.
- Év végéig kezdődnek az első ügyek.
- Az elnök jogi státusza egyenrangú a fő ügyésszel.
- A hivatal együttműködik az ügyészséggel.
- Az indulás ősz elején várható.
- A prioritások a NER-hez kötődő visszaélésekre összpontosítanak.
| Jelenség | Megjegyzés |
|---|---|
| Hivatal felállítása | Körülbelül 200 fővel. |
| Első ügyek indulása | Év végéig várható. |
| Elnök jogi státusza | Egyenrangú a fő ügyésszel. |
| Ügyészséggel való együttműködés | Nem utasíthatja az ügyészséget. |
| Indulási időpont | Ősz elején. |
| Fókusz területek | NER-hez kötődő visszaélések. |
