A „gyilkos Bálna” fájó emléke, amikor több mint ezer katonát küldtek el fiatalítás címen, most fordulhat. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterként kezdetét veheti a Tisza Párt ígérete: lehetőség nyílhat a NER alatt kirúgott katonák visszatérésére. A dokumentumok és az eljárások azonban azt mutatják, a folyamat bonyolult, és a lezáratlan sérelmek gyógyulásához több időre lesz szükség.
A Magyar Honvédség hónap elején indított el egy eljárást, amely lehetőséget teremt a Fidesz-kormányok alatt, 2023-ban, fiatalításra hivatkozva eltávolított katonatisztek visszatérésére. A folyamat iróniája, hogy azt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter vezeti, aki akkor, 2023-ban, még vezérkari főnökként közelről látta és részese volt az elbocsátások végrehajtásának. A katonai körökben az eseményt azóta is csak „gyilkos Bálnaként” emlegetik, utalva arra a napra, amikor a Honvédelmi Minisztérium új, plázaszerű központjában osztották ki a elbocsátó jelentést tartalmazó borítékokat.
Az akkori folyamat során, amely még néhány hónapig tartott, látszólag ok nélkül, véletlenszerűen több mint ezer katonai vezetőt küldtek el az amúgy is létszámhiányos szervezettől. Az állomány morálja és bizalma azóta sem heverte ki teljesen ezt a csapást. Az ügy a Fidesz-kormányok alatti honvédségi humánpolitika egyik mélypontjává vált, és most új fejezet nyílhat.
A visszatérés lehetősége: ígéret és valóság
A Tisza Párt kampányprogramjában és ígéretei között szerepelt a NER időszakában igazságtalanul elbocsátott állami dolgozók, így katonák rehabilitációjának lehetősége. A most elindított folyamat ennek az ígéretnek az első, konkrét megtestesülése lehet a honvédségi szférában.
A folyamat azonban nem automatikus és nem jelent visszaélések szisztematikus kivizsgálását sem. A Honvédelmi Minisztérium által meghirdetett eljárás alapján az érintett korábbi katonák jelentkezhetnek, de visszavételüket több tényező befolyásolja:
- aktuális szervezeti igények
- létszámigények
- egyéni képességek
- szakmai követelmények
- korábbi döntések
- katonai teljesítmény
A dokumentált sérelmek: több, mint csak a „gyilkos Bálna”
Bár a „gyilkos Bálna” a kollektív emlékezetbe vésődött, a Fidesz-kormányok alatti időszak más súlyos esetekkel is terhelte a honvédség humánpolitikáját. Ezek dokumentált esetek, amelyeket a visszatérési folyamat is figyelembe vehet, de jelenleg nem von maga után automatikus joghelyreállítást.
Az egyik ilyen dokumentált eseménysorozat a koronavírus-világjárvány idején történt. A negyedik Orbán-kormány alatt számos olyan katona vált a fegyelmi eljárások tárgyává, akik a védőoltás felvételét nem vállalták. A dokumentumok (kormányrendeletek, honvédelmi parancsok) azt mutatják, hogy az oltásellenesség miatt fegyelmi eljárásokat indítottak, és egyes esetekben elbocsátások is történtek. Ezeknek az eseteknek a részletes körülményeit és az érintettek jogorvoslati lehetőségeit a mostani visszatérési folyamat nem oldja meg alapvetően, csak ha az érintett maga jelentkezik és az eljárás során vizsgálják az ügyét.
A másik, dokumentumokkal alátámasztható terület a katonák jogállásának változása volt. A NER időszakában számos törvény- és rendeletmódosítás történt, amely a honvédséget erősebben a kormányzat kézi vezérlésére rendelte és a katonák függetlenségét, jogait korlátozta. Ezek a változtatások nem egyéni elbocsátások formájában, hanem a teljes szervezet jogi kereteinek átalakításával érintették a katonákat. Ezeknek a rendszerszintű változásoknak a visszafordítása összetettebb folyamat, és messze túlmutat az egyéni visszatérések lehetőségén.
A válaszok és a további kérdések
A Liberalizmus Médiának a Honvédelmi Minisztérium nyilatkozata szerint a jelenlegi visszatérési lehetőség célja, hogy „megfelelő szakmai felkészültségű korábbi katonák visszatérhessenek, ha azt a szervezet igénye és az egyén képességei lehetővé teszik”. Hangsúlyozzák, hogy minden egyes jelentkezést alaposan megvizsgálnak, és a döntés nem politikai, hanem szakmai alapon születik.
Az érintett korábbi katonák egy része óvatos reményt fogalmaz meg, mások szkeptikusak. Egy, a 2023-as elbocsátásokban érintett, név meg nem jelölését kérő korábbi tiszt így nyilatkozott: „A boríték kiosztásának napja traumatikus élmény volt. Azóta is csak ‘gyilkos Bálnaként’ emlékszünk rá. Ha most van lehetőség visszatérni, az jó, de az nem változtat azon, hogy akkor hogyan bántak velünk. A bizalom helyreállításához több kell.”
A gyógyulás útja: több, mint egy visszatérési lehetőség
A honvédség által elindított folyamat pozitív lépés lehet a feszült légkör enyhítésében és egyes érintett katonák számára új lehetőség nyitásában. A Tisza Párt ígérete ezen a területen megkezdődött megvalósítási folyamata. Azonban az is dokumentumokból kitűnik, hogy a „gyilkos Bálna” és a NER-korszak egyéb honvédségi gyakorlata által okozott sebek gyógyulása több időt és szélesebb körű változásokat igényel.
A visszatérés lehetősége kezdet, de nem pótolja a teljes rendszerszintű elszámoltatást, a sérelmek átfogó vizsgálatát és a honvédség függetlenségének, valamint a katonák jogainak erős, törvényi szintű védelmének helyreállítását. Ahogy egy katonai szakértő is megjegyezte: „Egy visszatérési program hasznos lehet, de a legfontosabb az volna, ha a jövőben megakadályoznák az olyan politikai döntéseket, amelyek a honvédséget tönkreteszik, és a katonákat politikai eszközként kezelik.”
A történet fejezete még nem zárult le. A visszatérő katonák száma és sorsa, valamint a honvédség belső légkörének változása mutatja majd meg, hogy ez az eljárás mennyire képes felülírni a fájó múlt egyik legsúlyosabb fejezetét. A nyitott kérdés az, hogy a politikai akarat lesz-e arra is, hogy a visszatérést követően a rendszerszintű problémák megoldására is sor kerüljön, megakadályozva a jövőben egy újabb „gyilkos Bálna” megjelenését.
Eszter Farkas oknyomozó újságíróként dolgozik A Liberalizmus Médiánál. Munkája középpontjában a közpénzek felhasználásának átláthatósága, a közbeszerzések és a hatalommal való visszaélések dokumentumokon alapuló feltárása áll. Cikkeink célja, hogy tényekre épülő, hiteles információval szolgáljunk az olvasóinknak.
