A Tisza Párt kezdeményezte az országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását, hogy feltárja a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos pénzügyi visszaéléseket. A középpontban a több százmilliárd forint közpénzt kezelő MNB-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) áll. A LiberalisMedia oknyomozó szerkesztősége dokumentumok alapján elemezte, mire jutott eddig a nyilvánosság, és milyen kérdések várnak még megválaszolásra.
A vizsgálóbizottság működését Csőszi Attila, a Tisza Párt országgyűlési képviselője vezeti. A politikus a bejelentésében hangsúlyozta, a bizottság célja, hogy kiderítse: „kik miatt és hova tűnt a közpénz, kik húztak belőle hasznot és mire költötték”. A vizsgálat tárgyát képezi a PADME alapítvány vagyonkezelésének teljes körű elemzése, beleértve a nagyobb befektetéseket és azok értékvesztését.
A LiberalisMedia szerkesztősége, a dokumentumokra épülő oknyomozás elve szerint, összegyűjtötte a nyilvánosan elérhető információkat és korábbi sajtófeltárásokat, hogy áttekintést adjon az ügyről. Ez a cikk nem új bejelentésekre épül, hanem a nyilvános tények rendszerezésére és a vizsgálat számára fontos irányok feltárására összpontosít.
Mit vizsgál a bizottság? A nyilvánosságra került információk
A bizottság munkája három fő területre koncentrálódhat, amelyeket Csőszi is megnevezett.
- A Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány vagyonkezelése
- Az MNB egyes beruházásai
- Az MNB és az alapítvány kapcsolata az állami projektekben
1. A Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány vagyonkezelése Ez a vizsgálat központi eleme. Az alapítványt 2021-ben hozták létre, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi vagyont juttatott át neki. A vagyonkezelést a PADME Vagyonkezelő Zrt. végzi. Két, nyilvánosságra került, nagy volumenű befektetésük a svájci Ultima Capital és a lengyel Globe Trade Center (GTC) cégekbe történt. A sajtóhírek szerint mindkét befektetés jelentős értékvesztést szenvedett azóta. A vizsgálóbizottság feladata lehet ezen befektetések döntési folyamatának, kockázatbecslésének és az értékcsökkenés pontos mértékének feltárása.
2. Az MNB egyes beruházásai Bár ezek nem az alapítvány, hanem közvetlenül a jegybank kiadásai voltak, a vizsgálat tárgyát képezhetik, mert közpénzből valósultak meg. A legismertebb ilyen tételek:
- Az MNB székház felújítása: A projekt költségeiről a múltban sok vita volt. A kritikusok szerint a felújítás rendkívül költséges volt.
- A balatonakarattyai MNB-üdülő: Az üdülőt 2024 májusában bezárták. A létesítmény fenntartási költségei és hasznosítása kerülhet a vizsgálók szeme elé.
3. Az MNB és az alapítvány kapcsolata az állami projektekben Csőszi Attila példaként említette a Neumann János Egyetem új campusa és tudásváros építését. A projekt megvalósításához a magyar állam 144 milliárd forintot biztosított. Ebből a pénzből 127,5 milliárd forintot a PADME Vagyonkezelő Zrt. utalt át a Neumann János Egyetem Alapítványnak. A vizsgálóbizottság célja lehet annak feltárása, hogy ez a pénzforrás milyen feltételek mellett, milyen ellenőrzési mechanizmusokkal került átadásra, és hogy az alapítványi vagyonkezelés hogyan kapcsolódott állami beruházások finanszírozásához.
A dokumentumok és a nyilvánosság által feltárt információk
A LiberalisMedia alapelvét követve, a cikk nem új vádakat támaszt, hanem a már létező, nyilvános információkra hívja fel a figyelmet. Az MNB-ügy különböző szálait számos független újságírói csapat dolgozta fel az elmúlt években. Ezek a feltárások kerültek a nyilvánosságra cikkek, adatbázis-lekérdezések és dokumentumelemzések formájában. A vizsgálóbizottság feladata lehet ezeknek a nyomoknak a hivatalos szintű, dokumentumok alapján történő ellenőrzése és kiegészítése.
Az ismertté vált információk között szerepelnek például a PADME alapító okirata, amely meghatározza az alapítvány céljait, vagy a nyilvános beszámolók, amelyek a vagyonkezelő cég tevékenységéről számolnak be. A nagyobb pénzmozgások, mint a Neumann-egyetemnek történt utalások, szintén nyilvános számlákról nyomon követhetők. A legnagyobb kihívást azonban a külföldi cégekbe történt befektetések részletes körülményeinek és aktuális helyzetének a feltárása jelenti, ami részletes nemzetközi együttműködést és szakértői elemzést igényelhet.
A vizsgálóbizottság jelentősége és a várható lépések
Egy országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának legfőbb ereje a hivatalos információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés. A bizottság hivatalos úton kérhet ki adatokat a Magyar Nemzeti Banktól, a kormányzati szervektől, vagy akár nemzetközi partnerektől. További fontos eszköz a tanúk meghallgatása. A bizottság behívhatja a döntéshozókat, a vagyonkezelők szakembereit, független szakértőket és ellenőrző szervek képviselőit, hogy előttük számot adjanak tevékenységükről.
A vizsgálat sikerének kulcsa a politikai akarat és a szakmai függetlenség lesz. A Tisza Párt kezdeményezte a bizottságot, de annak munkájában az országgyűlés összes frakciójának képviselői részt vesznek. A nyilvánosság, a média és a civil társadalom feladata, hogy figyelemmel kísérje a folyamatot, és követelje a teljes átláthatóságot és a tények középpontba állítását.
Mi a következő lépés?
A vizsgálóbizottság augusztus 26-án tartja első ülését. Innen kezdve várhatóan kidolgozzák a munkatervet, meghatározzák a kérni kívánt dokumentumok listáját és a meghallgatandó személyek körét. A LiberalisMedia szerkesztősége, az oknyomozó újságírás elvei szerint, figyelemmel kíséri majd a folyamatot, és tájékoztatja olvasóit a nyilvánossághoz kerülő információkról.
A középpontban mindig a közpénzek sorsa és a felhasználásuk feletti demokratikus ellenőrzés áll. Az MNB, mint a nemzeti vagyon egyik legfontosabb őrzője, különösen magas szintű átláthatósággal és elszámoltathatósággal tartozik minden magyar állampolgárnak. A vizsgálóbizottság munkája ennek az elszámoltathatóságnak a próbája lesz.
A cikk a 2025. augusztus 24-én nyilvánosan elérhető információkra és hírekre épül. A LiberalisMedia elve, hogy minden információt dokumentumokkal és nyilvános forrásokkal támaszt alá. Az MNB-ügyről folytatott vizsgálódás során a szerkesztőség elsődleges forrásai a hivatalos közlönyök, cégnyilvántartási adatok, nyilvános beszámolók és az ellenőrző szervek jelentései maradnak.
