MFB új vezetés: politikamentes szakemberek
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezető testületeiben új tagok ülnek. A tulajdonosi joggyakorló, vagyis a kormány, döntött a személyekről. Az átalakítás célja egyértelmű volt: a piacon jó hírű, szakmailag elismert, politikamentes szakemberek érkezzenek, akik nem politikai tisztségviselők, hanem erős magánszektori múltra tekintenek vissza. Ez a koncepcióváltás arra a három nagy feladatra koncentrál, ami a bank előtt áll: az uniós források, különösen a helyreállítási alap (RRF) pénzek sikeres lehívása, a kis- és középvállalkozások (KKV) támogatása, és a lakhatási programok hatékony lebonyolítása.
A kérdés természetesen az, hogy a kinevezések valóban alkalmasak-e arra, hogy az MFB hatékonyan szolgálja a magyar gazdaság érdekét, és hogy a bank működése a verseny és a piaci szabályok szerint történjen-e, vagy újabb eszközként szolgál majd állami beavatkozásokra.
Kik ülnek az új asztalnál?
Az MFB legfontosabb döntéshozó testülete az igazgatóság. Itt két régi tag maradt: Gerendás János, az igazgatóság elnöke és a bank vezérigazgatója, valamint Dercsényi György, általános vezérigazgató-helyettes. Az új arcok közül kiemelkedik Duronelly Péter. Pályafutása jelképes lehet a változásra: egykori elemző (Budapest Bank, Aegon) lett mesterséges intelligenciával foglalkozó innovációs szakember a Magyar Telekomnál. Ez a pénzügyi szaktudás és a digitális innováció keveréke egy fejlesztési banknál biztosan értékes lehet. Győr-Klézl Erika már dolgozott korábban az MFB-nél és a CIB Banknál is, de utóbbi években a Futureal (ingatlanfejlesztő) csoport pénzügyi vezetője volt. Ingatlanos tapasztalata alapján feltehetően a lakhatási programok felügyeletében lesz kulcsszerepe. Horváth Áron Botond közgazdász és lakhatási szakember, aki saját tanácsadó cégét vezeti.
A felügyelőbizottság, ami a bank működésének ellenőrzéséért felel, szintén új tagokkal bővült. Walter György lett az elnök, aki jelentős banki múltat hoz (Commerzbank, FHB Bank), és tanári tapasztalattal is rendelkezik. Ipacs Viktor a Raiffeisen Bankból érkezett, így Dercsényi György egykori munkatársa, és elsősorban KKV-finanszírozási szakértőként ismert. Kalocsai Zsolt pedig az RSM Hungary alapítója, nemzetközi hírű adószakértő, korábban a PwC-nél dolgozott.
A szakmai előélet és a politikai függetlenség
A kormány hangsúlyozta, hogy olyan embereket keresett, akiknek van szaktudása és kapcsolatrendszere. Sok esetben ez a szakmai előélet valóban meggyőző. A nemzetközi banki, tanácsadói vagy innovációs tapasztalat pozitívum. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság nem operatív testületek. Nem ők fognak konkrét hiteleket folyósítani vagy projektmenedzsmentet végezni. Legfőbb döntéshozói, illetve felügyelői szerepük van. Ez azt jelenti, hogy a bank napi működését és a politikai-parancsszó alatt történő döntéseket továbbra is a vezérigazgató és a felsőbb vezetés formálja.
A „politikamentesség” értelmezése is kulcsfontosságú. Valóban, az új tagoknak jelenleg nincsenek nyilvános politikai tisztségeik, és a magánszektorban építették karrierjüket. Ez önmagában jó jel. Ám egy fejlesztési bank, mint az MFB, alapvetően állami tulajdonban van, és feladata a gazdaságpolitika eszközeivel történő támogatása. A valódi függetlenség nem annyira a személyek múltján, hanem azon múlik, hogy a bank mennyire képes függetlenül, szakmai alapon dönteni, anélkül, hogy konjunkturális politikai célok vagy érdekcsoportok befolyásolnák a finanszírozási döntéseket. A korábbi évtizedek tapasztalatai szerint ez Magyarországon gyakran probléma volt.
Érdekes momentum, hogy az új vezetők közül sokan – Gerendás, Dercsényi, Duronelly – már a választások előtt, Kármán András miniszterelnök-jelölt informális tanácsadó testületének is tagjai voltak. Ez nem feltétlenül baj, mert természetes, hogy egy kormány a maga megbízható szakembereit delegálja. Ugyanakkor ez is azt mutatja, hogy a „politikamentesség” itt elsősorban a formális pozíciók hiányát, és nem feltétlenül a politikai vonalaktól való teljes elhatárolódást jelenti.
Gazdasági kihívások és az MFB felelőssége
Az új vezetésnek óriási feladat elé néz, amely közvetlenül érinti minden magyar vállalkozót, vállalkozó-ambíciójú polgárt és háztartást.
- Az EU-pénzek lehívása: A helyreállítási alap (RRF) pénzek lehívásának első jelentős határideje 2025. augusztus 31. A kormány kijelentette, hogy az MFB tervezett módon halad a dokumentációk előkészítésében, és együttműködik az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Ez kritikus. A sikeres lehívás nemcsak milliárdokról szól, hanem arról, hogy a magyar gazdaság mennyire képes csatlakozni az európai zöld és digitális átalakuláshoz. Az új vezetésnek biztosítania kell, hogy a bank nem adminisztratív akadály, hanem hatékony eszköz legyen ebben a folyamatban. Az átláthatóság és a hatékonyság itt az elsődleges szempont.
- A KKV-sektor támogatása: A magyar gazdaság gerince a kis- és középvállalkozások sokasága. Az MFB egyik alapvető feladata, hogy hozzájáruljon az ő növekedésükhöz, innovációjukhoz és nemzetköziesedésükhöz. Erre kapták meg Ipacs Viktor KKV-szakértőt a felügyelőbizottságba. A kérdés az, hogy a támogatások a legjobb, leginnovatívabb vállalkozásokhoz jutnak-e el, vagy politikai, vagy egyéb nem gazdasági szempontok alapján osztják ki. A verseny és a teljesítményorientáltság itt döntő. Egy egészséges piacgazdaságban a fejlesztési banknak segítenie kell a vállalkozásokat a piaci versenyben, nem pedig az állami preferenciák kiosztásában.
- A lakhatási programok: A lakhatás válság mindenkit érint. Az MFB-nek ezen a téren is kulcsszerepe van. A kérdés itt is a piaci alapú, hatékony megoldások előtérbe helyezése. A programoknak az ingatlanpiac torzítása nélkül kellene segíteniük azoknak, akik a legnagyobb szükséget látják. A magas építőipari költségek és a kamatkörnyezet mellett ez rendkívül nehéz feladat.
A múlt átvilágítása és a jövő
A bejelentés szerint a bank „közben a múlt átvilágítása is zajlik”, vagyis a korábbi hitel- és tőkeprogramokat vizsgálják. Ez abszolút szükséges lépés. Az MFB múltját súlyos vádak és gyanús tranzakciók árnyékolják. A teljes átláthatóság és a múltbeli hibák szakszerű felderítése alapfeltétele annak, hogy a közvélemény és a nemzetközi partnerek újra bízzanak a bankban. Egy tisztasági vizsgálat nélkül nehéz lesz hitelt érdemlően kommunikálni az RRF-pénzekkel kapcsolatos erőfeszítéseket Brüsszel felé.
A piac és a verseny szemével
A liberalizmus és a piacgazdaság alapja a verseny. Egy fejlesztési banknak, mint állami szereplőnek, különösen óvatosnak kell lennie, hogy ne torzítsa ezt a versenyt. Az MFB nem szabad, hogy versenyelőnyt adjon egyes cégeknek csak azért, mert politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. A támogatásoknak világos, objektív, piaci kritériumok alapján kell történniük, és teljesen átláthatónak kell lenniük.
Az új vezetés szakmai előélete biztosan ad okot a reményre. Duronelly innovációs tapasztalata, Ipacs KKV-szakértsége vagy Kalocsai nemzetközi adóismerete értékes tőke. Azonban a bank valódi függetlensége és hatékonysága nem a vezetők önéletrajzán, hanem a jövőbeli döntések minőségén és átláthatóságán fog múlni.
Meg kell kérdeznünk: Vajon az új igazgatóság és felügyelőbizottság képes lesz-e garantálni, hogy az MFB támogatásai a gazdaság legtermékenyebb, leginnovatívabb részeire koncentrálódjanak? Képesek lesznek-e ellenállni a politikai nyomásnak, ha az a szakmai döntésekkel ellentétes irányba akarja terelni a bankot? És végül, lesz-e elég erőtük és akaratuk a múlt teljes feltárására és rendbetételére?
A válaszokat nem a névsor, hanem a következő hónapok és évek tettei adják majd. A magyar gazdaság – és minden adófizető – érdeke, hogy az MFB valóban a fejlődés bankja legyen, a politika eszköze helyett.