A klímaváltozás egyre érezhetőbb következményei, mint a hosszú szárazságok és a heves zivatarok, kétségtelenül megnehezítik a mezőgazdasági termelést. A problémák okai összetettek, de a válaszok gyakran egyszerűek és vitatottak. Az elmúlt években minden nyáron felbukkan egy ismert téma: az Országos Jégkármérséklő Rendszer, azaz a JÉGER felelőssége a csapadékhiányért. Idén ez a vita új lendületet kapott, és a kormányzat is lépni készül, tudományos vizsgálatot ígérve.
A helyzet az, hogy a VulcanAgro Kft. vezetője, Vázsonyi László petíciót indított a rendszer azonnali leállításáért, amelyet 14 ezer aláíróval átadott Bóna Szabolcs agrárminiszternek. Vázsonyi két fő érvet fogalmazott meg: szerinte a JÉGER áll a csapadék elmaradása mögött, és a működtető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nem megfelelően jár el. A Jobbik párt is csatlakozott a felhíváshoz, és követelte a rendszer felfüggesztését egy független bizottság munkájáig.
Bóna Szabolcs miniszter május óta jelezte, hogy felülvizsgálják a rendszert. A petíció átvétele után hangsúlyozta: a tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni. Ezért létrehoz egy tudományos testületet, ahol független szakemberek vizsgálják meg a JÉGER hatékonyságát és biztonságát. Eközben a NAK reprezentatív felmérést végez a termelők körében, hogy megtudja, mennyien támogatják a rendszer további működtetését. A miniszter szerint a 14 ezer aláírás fontos jelzés, de nem reprezentatív a gazdatársadalom véleményéről, hiszen bárki aláírhatta. Azt ígérte, hogy azokban a megyékben, ahol a gazdák többsége a leállítás mellett van, elindul a rendszer kikapcsolása.
Hogyan működik a JÉGER?
A rendszer célja a nagyméretű jégeső okozta károk csökkentése. Az ország szerte 986 talajgenerátor (223 automata és 763 manuális) segítségével acetonos ezüst-jodid-oldatot égetnek el. Az így keletkező apró részecskék a feláramlással a felhők felső, hidegebb rétegeibe jutnak. Itt az ezüst-jodid felgyorsítja a jégkristályképződést, ami azt eredményezi, hogy sok kisebb jégdarab képződik a nagyobbak helyett. Ezek a kisebb darabok jó eséllyel elolvadnak, mire a földet érik, vagy jelentősen kisebb kárt okoznak.
A generátorokat a HungaroMet előrejelzése alapján kapcsolják be, csak ott, ahol magas (30 vagy 60 százalékos) a nagy jégdarabok kialakulásának esélye. Fontos hangsúlyozni: a rendszer nem zavarja el a felhőket, csak megváltoztatja a csapadék formáját – a jégesőt esővé vagy apró jégrésszé alakítja. A hivatalos adatok szerint a rendszer sikeres: 2018-ra a jégkárok miatt fizetett kártérítések egymilliárd forinttal csökkentek, és a NAK számításai alapján a JÉGER évente akár 50 milliárd forintnyi termelési értéket véd meg ötmillió hektáron.
Mi az ellenvélemények alapja?
A kritikusok elmélete szerint az ezüst-jodid nem csak a jégesőt gátolja, hanem akadályozza az esőfelhők kialakulását is. Sokan úgy vélik, hogy a nyugati határon azért „megállnak” a felhők, mert a JÉGER megállítja azokat. A HungaroMet csapadéktérképei valóban gyakran mutatnak kevesebb csapadékot az ország középső és keleti részein, mint a nyugatin. Azonban a tudományos közösség egyetért abban, hogy egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a JÉGER okozná ezt a jelenséget. A klímaváltozás, a változó légköri cirkuláció és a helyi vízgazdálkodási gyakorlatok sokkal jelentősebb szerepet játszanak.
Külön érdemes megjegyezni, hogy az ezüst-jodidot elvileg lehetne esőcsinálásra vagy felhőelűzésre is használni – Kína például utóbbira vetette be a pekingi olimpián. Azonban ez rendkívül költséges. Kína egy nagyobb területet érintő, hároméves programját 168 millió dollárra taksálták. Összehasonlításképpen: a JÉGER teljes éves költsége most 1,9 milliárd forint (korábban 2,5 milliárd volt), amiért a NAK vállalta a működtetést. Bóna miniszter kiemelte, hogy egy kamarai vizsgálat épp azt elemzi, hová tűnt a korábbi években az a többletköltség.
Tényleg a JÉGER miatt száraz?
Idén a rendszert jelentősen kevesebbet kapcsolták be, mint az elmúlt nyolc év átlagában. Ennek ellenére az aszályos időszak súlyosabb. Ez önmagában is cáfolat arra az egyszerű ok-okozati összefüggésre, miszerint a JÉGER egyedül okozná a csapadékhiányt. Ráadásul a generátorok csak április és szeptember között üzemelnek – tehát semmilyen hatással nincsenek a téli és kora tavaszi csapadékmennyiségre.
Európai összehasonlítás is árnyalja a képet. Több nyugat-európai országban (például Olaszországban, Ausztriában, Svájcban) hasonló ezüst-jodidos technológiát alkalmaznak a jégkárok ellen. Ha a magyar rendszer akadályozná a csapadék beáramlását, akkor ezekben az országokban is hasonló problémákat kellene észlelni, és a felhők el sem jutnának hozzánk. A valóságban azonban ezek a régiók gyakran ugyanazon aszályos periódusok érintik, ami ismét a globális éghajlati folyamatokra utal.
A biztonság és a szabályozás kérdése
A NAK korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a rendszer működtetése szigorúan szabályozott. A kezelők éves képzéseken vesznek részt, a generátorok üzemideje és anyagfogyasztása valós időben nyomon követhető. A szabályok megsértése esetén a megbízási szerződést felbontják. A kamara azt is kijelentette, hogy a túlüzemeltetés elsősorban pénzügyi terhelést jelentene, mivel a hatóanyag drága, de környezeti kárt nem okozna. Azt is elismerték, hogy egyes területeken gazdák saját, pótlólagos generátorokat is üzemeltetnek, amiket a kamara nem ellenőriz. Ezek azonban – véleményük szerint – nem szükségesek, de károsak sem.
A tudományos vizsgálat miért fontos?
A jelenlegi helyzet tökéletesen illusztrálja, hogyan keverednek össze a tények, a félelmek és a politikai érdekek egy összetett környezeti kérdésben. A petíció és a nyilvános vita fontos, mert demokratikus fórumot nyit. Azonban Bóna miniszternek igaza van: a tudományos kérdéseket végül nem a szavazásszám, hanem a független, módszeres vizsgálat eredménye dönti el.
A létrehozandó tudományos testületnek több dolgot kell megvizsgálnia. Elsősorban a JÉGER valós hatékonyságát a jégkár-csökkentésben, a Nemzeti Agrárkamara által közzétett adatok független ellenőrzésével. Másodsorban át kell tekintenie a nemzetközi szakirodalmat, hogy van-e valós, reprodukálható bizonyíték arra, hogy az ezüst-jodid-porlasztás akadályozhatja a csapadék kialakulását hosszú távon vagy nagyobb területen. Harmadrészt világossá kell tennie a rendszer környezeti hatásait, bár jelenleg a konszenzus az, hogy az alkalmazott mennyiségek elhanyagolhatóak.
A gazdák és az összes állampolgár joggal várják, hogy az éghajlati kihívásokra adott válaszok hatékonyak és biztonságosak legyenek. A JÉGER lehet egy értékes eszköz a konkrét, heves viharok okozta károk ellen. Azonban nem lehet varázspálca, ami megoldja a szárazságot, és nem lehet bűnbak sem minden vízhiányos probléma mögött.
A közeljövőben a tudományos testület megállapításai és a NAK felmérésének eredményei adják meg a döntés alapját. Addig is fontos, hogy a társadalmi párbeszéd a tényeken és a megbízható információkon alapuljon, ne pedig a félelemre és az egyszerű magyarázatokra épülő mítoszokon. A klímaváltozás kihívásai túl komolyak ahhoz, hogy téves utakon pazaroljuk az erőforrásainkat, legyen az pénz, idő vagy közös megértés.
| JÉGER Rendszer Információk | Adatok |
|---|---|
| Talajgenerátorok száma | 986 |
| Automata generátorok | 223 |
| Manuális generátorok | 763 |
| Éves költség | 1,9 milliárd forint |
| Kárkifizetés csökkentése 2018-ig | 1 milliárd forint |
| Termelési érték védelem | 50 milliárd forint |
Főbb érvek a JÉGER mellett:
- Jégkárok csökkentése
- Csapadék formájának megváltoztatása
- Öt millió hektár védelme
- Költséghatékonyság
- Függőleges erőssége a jégkristályok képződésének
- Megbízható technikai háttér
