A mentőszolgálat híváshoz kapcsolódó legfontosabb mutatója az, hogy milyen gyorsan érnek ki a mentősök egy balesethez vagy betegséghez. Ez a szám sokszor élet és halál közötti különbség. Ezért is jelentett nagy visszhangot, amikor Takács Péter, az akkori egészségügyért felelős államtitkár 2025 augusztusában nyilatkozott arról, hogy a legsürgősebb esetekhez – ahol az élet veszélyben forog – a mentők nagyon magas arányban, 15 percen belül érnek ki.
Pontos szavaival élve: „Biztos, hogy 95 százalék fölött, a pontos számra most nem emlékszem, meg tudom neked nézni legközelebb, de Magyarországon ez 95 százalékban az ország bármelyik pontján megvalósul.”
Ez egy nagyon magas célkitűzés, aminek a sikerében mindenki hiszni szeretne. Amikor azonban az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új vezetése a napokban kiadta a kiérkezési adatokat, kiderült: a valóságnak ez a szám köszönőviszonyban sem áll.
A nyilvánosságra került adatok szerint még az esetek 90 százalékához sem jutottak el 15 percen belül a mentők az elmúlt hónapokban. Az átlagosan mért leggyorsabb kiérkezési idő, ami már az esetek 90 százalékát lefedi, több mint 18 perc volt. Ebből matematikailag következik, hogy a még sürgősebb, 95 százalékot lefedő arányszámról szó sem lehetett 15 percen belül. Takács Péter állítása tehát nem felelt meg a valóságnak.
A történet azonban ennél árnyaltabb, és megmutatja, hogy mennyire fontos az átláthatóság és a nyilvános adatok rendelkezésre állása. Még tavaly ősszel, Takács nyilatkozata után, mi is megkérdeztük a mentőszolgálatot: igazak-e ezek a számok? A válaszukban már finomítottak az államtitkár szavain: országosan „közel 90 százalék”-ról beszéltek, Budapesten „több mint 95”-ről. Konkrét adatot azonban – akárcsak másoknak korábban – nekünk sem adtak ki.
Az áttörést a mentőszolgálat új vezetése hozta, aki transzparens kommunikációt ígért és ezt be is tartotta. Így végre nyilvánosságra kerültek azok a részletes számok, amelyek alapján a korábbi állítások ellenőrizhetővé váltak.
A megoszlás pontos megértéséhez fontos tisztázni a statisztikai fogalmakat. A „90. percentilis” azt jelenti, hogy az összes eset 90 százalékához ennyi idő alatt (vagy annál rövidebb idő alatt) értek ki a mentők. Ha tehát a 90. percentilis 18 perc, akkor a kiérkezések 90 százaléka 18 percen belül történt. Takács Péter viszont egy másik arányszámról beszélt: a 15 percen belüli kiérések arányáról. Ha ez az arány valóban 95% felett lett volna, az azt jelentette volna, hogy a 95. percentilis – tehát az az idő, ami alatt az esetek 95 százalékához kiérnek – kevesebb, mint 15 perc lett volna. Ez pedig lehetetlen, ha már a 90. percentilis is meghaladta a 18 percet.
| Hónap | Országos 90. percentilis (percben) |
|---|---|
| Január | 19,67 |
| Február | 19,43 |
| Március | 19,33 |
| Április | 19,19 |
| Május | 18,61 |
| Június | 18,65 |
| Július | 18,39 |
| Augusztus | 18,57 |
| Szeptember | 18,55 |
Az átlag a kilenc hónap alatt 18,92 perc. Ez azt jelenti, hogy január és szeptember között az esetek 90 százalékához a mentők átlagosan majdnem 19 percen belül értek ki. A leggyorsabb hónap július volt, amikor is ez az érték 18,39 perc volt – de ez is jelentősen meghaladja a 15 percet.
Ezért fontos megemlíteni a következő tényezőket:
- A mentőszolgálat működési kultúrája
- Az adatok átláthatósága
- Az állampolgári jogok a közérdekű adatok elérésére
- A nyilatkozatok független ellenőrzése
- A közbizalom építése
- A mentősök teljesítményének elismerése
Az ellentmondás súlyossága abban rejlik, hogy a közérdekű adatok elérése hónapokig akadályokba ütközött. Az OMSZ régi vezetése több adatigénylésre sem adta ki a 90. percentilis értékeket, ami lehetetlenné tette a teljes kép megalkotását és a nyilatkozatok független ellenőrzését. Az új vezetés lépése tehát nem csupán egy adatsor kiadása, hanem a működési kultúra változását is jelezti.
A helyzet tanulsága egyértelmű: a társadalmi bizalom építéséhez az átláthatóság és a tényekre épülő kommunikáció nélkülözhetetlen. A mentőszolgálat olyan alapvető szolgáltatás, amelynek teljesítményéről minden állampolgárnak joga van tájékozódni. Az adatok eltitkolása vagy a valóságnál jobb mutatók közlése hosszú távon aláássa ezt a bizalmat. A mostani adatok közzététele pozitív lépés, mert lehetővé teszi, hogy a problémákról nyíltan beszélhessünk, és azok megoldásán együtt dolgozhassunk.
