MTI hírek manipulációja: 482 oldalas dokumentum jelent meg

MTI hírek manipulációja: a Pro Domo csoport 482 oldalnyi dokumentuma leleplezi a rendszeres torzítást

A Duna Médiaszolgáltató Zrt. kedd délután közzétette a teljes, 482 oldalas dokumentumot, amely egy több mint egy évtizedes, a Magyar Távirati Irodán (MTI) belül zajló hírtorzítási rendszert leleplező belső gyűjtemény. A „Narancs csíkos” fedőnevű, a „Pro Domo” munkacsoport által összeállított iratanyag levelezéseket, emaileket és csetüzeneteket tartalmaz, amelyek konkrét utasításokkal és esetekkel bizonyítják: az ország egyetlen állami hírügynökségénél rendszeresen manipuláltak, hamisítottak és hallgattak el híreket.

A dokumentum szerkesztői, maguk is az MTI dolgozói, egyértelművé teszik, hogy az általuk dokumentált gyakorlatok „nyilvánvalóan ellentétesek a szerkesztőségi alkalmazottak munkaköri leírásával, az MTI Szerkesztőségi Kézikönyvével, a 2010. évi CLXXXV. törvénnyel, illetve a jogszabály alapján készített Közszolgálati Kódexszel és az Alaptörvénnyel”. Az anyagot a Duna Médiaszolgáltató Zrt. új vezetése augusztus elején kapta meg, és belső vizsgálatot rendelt el. A most közzétett 482 oldal az egész gyűjteményt tartalmazza, míg korábban egy 15 oldalas válogatás látott napvilágot.

Az esetek kategóriái és a bizonyítékok

• Elhallgatott vagy parancsra készített hírek: Olyan történések, amelyekről az MTI – bár más hírforrások beszámoltak róluk – nem közölt anyagot, vagy olyan híreket, amelyeket kifejezett utasításra kellett „legyártani”. Ilyen volt például Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor miniszterelnök 2021-es, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóján történt első telefonbeszélgetése. A dokumentum szerint ez a tény csak „eldugva” jelent meg egy Szijjártó Péter külügyminisztert idéző, Ukrajnát kritizáló közlemény alján, főhírként nem került bemutatásra.
• Kidobott hírek: Olyan, már elkészült hírek, amelyeket a szerkesztőség belső döntése alapján mégsem tettek közzé. Ilyen volt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2022 áprilisában kiadott nyilatkozatának a megjelenítése egy lehallgatott telefonbeszélgetésről. A dokumentum idézi a belső vitát: az irányítók többórás „érlelés” után „a dobás mellett döntöttek, feltehetően azért, mert nem ítélték hasznosnak a választási kampány szempontjából.”
• Manipulált anyagok: A már meglévő hírek tartalmának vagy szerkezetének megváltoztatása. Erre mutat példát egy, az ukrajnai háborúról szóló hír átírására vonatkozó utasítás, amely szerint a cikk egy szereplő kijelentésével kezdődjön, ne pedig a hírügynökségi összefoglalóval, mert „a cenzorok nem szeretik a hírügynökségek értelmezéseit, magyarázatait.”
• Cenzúrázott és hamis hírek: Az a gyakorlat, amikor nemzetközi szervezetek Orbán Viktort vagy a magyar sajtószabadság helyzetét bíráló jelentések megjelenését akadályozták meg, vagy olyan híreket terjesztettek, amelyek tényalapjukat tekintve megkérdőjelezhetők. A dokumentum példaként hozza azt az esetet, amikor a kijevi tudósító pontosítani kényszerült egy hírt Olaf Scholz német kancellár kijevi kijelentéséről, mert az eredeti, elküldött változat nem felelt meg a valóságnak. Egy másik esetben a szerkesztőség napokon át „hiteltelen és semmilyen komolyan vehető hírügynökség által nem idézett, jobboldali amerikai lapokból” készíttetett anyagot Hillary Clinton kampányáról.

A dokumentum szerkezete és korlátai

A 482 oldalas anyag a korábban ismert 15 oldalas kivonat struktúráját követi: a témák szerint, időrendben vannak rendezve, és belső levelezések részleteit mutatják be. A dokumentumban jelenlévő, külsőleg is ellenőrizhető tények (például a Zelenszkij-Orbán hívás dátuma, a Lavrov-nyilatkozat) lehetővé teszik a belső kommunikáció hitelességének ellenőrzését.

Az irat korlátai is megjelennek: sok dolgozó neve ki van húzva, néhány levél rossz felbontású, és – a dokumentum szerkesztőinek hangsúlyozása szerint – belpolitikai hírek nem szerepelnek benne. Emiatt a magyar politikai szereplők nevei (Szijjártó Pétert kivéve) nem jelennek meg. Ez arra utal, hogy a gyűjtemény nem teljes, inkább a külpolitikai vonalra koncentrál.

Jogi keretek és következmények

A Pro Domo csoport hangsúlyozza, hogy a dokumentált gyakorlatok ütköznek számos jogszabállyal. A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról rögzíti a közszolgálati műsorszolgáltatók kötelezettségét a hiteles, objektív, sokoldalú és időben történő tájékoztatásra. Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot”. A dokumentumban leírt, a tények kiválogatásán és a narratíva előírásán alapuló gyakorlat kétségbe vonja ezeknek a normáknak a betartását.

A Duna Médiaszolgáltató Zrt. belső vizsgálatának eredményei és az esetleges jogi vagy fegyelmi következmények egyelőre ismeretlenek. A teljes dokumentum közzététele azonban lehetőséget ad a nyilvánosság, a szakma és a civil társadalom számára, hogy a konkrét esetek alapján értékelje az MTI múltbeli működését, és kérdéseket tegyen fel a közérdekű tájékoztatás jövőjéről.