Egy tisztázatlan eset vet fényt arra, hogyan keveredhet össze egyetemi vezetői felelősség, családi érdek és több százmillió forintnyi közpénzes támogatás. A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla szerint nincs összeférhetetlenség abban, hogy az egyetem gazdasági társasága olyan cégbe vásárolt részesedést, amelynek fő tulajdonosa a fia, és amely cég egyedi miniszteri döntések alapján kapott állami támogatásokat. A dokumentumok és a nyilvános nyilatkozatok azonban komoly kérdéseket vetnek fel az ügy körül. A kérdés nem csupán egy család vagy egy cég ügye, hanem az állami források becsületes és átlátható felhasználásának próbaköve.
A KinaviX és a félmilliárd forintos támogatások
A KinaviX Kft. egy innovatív projektje – digitális avatarok fejlesztése egészségügyi oktatásban – másfél éven belül három egyedi támogatással összesen 599 369 882 forintot kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH). Ez a szám önmagában is figyelemre méltó, de az ügy bonyolultabbá válik a támogatások hátterének vizsgálatakor.
A cég története szorosan kapcsolódik a Semmelweis Egyetemhez és annak rektorához, Merkely Bélához. A KinaviX tulajdonosi szerkezete idővel változott, de a kapcsolatok megmaradtak. Merkely Béla 2025 októberéig tulajdonosa volt a KinaviX Kft.-nek, amelynek a fő tulajdonosa mindvégig a fia, Merkely Gergő maradt. A rektor kiszállása után azonban az egyetem gazdasági társasága, a Semmelweis TTC Zrt. lépett a helyére, részesedést vásárolva a cégnél.
A TTC Zrt. tulajdonosa maga a Semmelweis Egyetem, melynek Merkely Béla a rektora. Ezen felül Merkely az igazgatóságának elnöke is. Ez a láncolat azt mutatja, hogy bár a rektor formálisan kiszállt a családi vállalkozásból, az egyetem által vezérelt társaságon keresztül az összeköttetés fennmaradt.
A miniszteri egyedi döntések kérdőjele
A KinaviX által kapott támogatások nem hagyományos, nyílt pályázati rendszerben, hanem egyedi miniszteri döntések alapján kerültek megítélésre. A döntéseket Hankó Balázs, akkori kultúráért és innovációért felelős miniszter hozta, mindössze néhány héttel a 2026-os választások előtt. Az időzítés és a nem szabványos eljárás önmagában is felkeltette a közfigyelmet.
A Telex cikke megjelenése után a Tudományos és Technológiai Minisztérium nyilatkozatában elismerte, hogy a cég projektjének még Hankó Balázs exminiszter által megítélt egyedi tudományos támogatást felülvizsgálatuk szakmailag indokolatlannak és aggályosnak találta. A minisztérium közleménye szerint „a szakértői értékelés a projektet a különösen problémás támogatások közé sorolta”, és vizsgálják, hogy milyen jogi lépéseket tudnak tenni a már kifizetett összegek visszaszerzése érdekében.
A KinaviX ügyvezetője, Tóth György azonban a Telexnek azt nyilatkozta, hogy „egyelőre semmilyen információ nem érkezett hozzánk minisztériumi felülvizsgálatról vagy utóértékelésről”. Azt írta, egyelőre nem kereste őket a minisztérium, így nincs információjuk az esetleges jogi lehetőségekről sem.
Az összeférhetetlenség kérdése és a rektor válasza
Merkely Béla a Magyar Hangnak adott interjújában tagadta, hogy összeférhetetlenség állna fenn. „Nem, mert ez a mindennapi gyakorlat és cél” – mondta az egyetem rektora. Magyarázatképpen hozzátette, hogy „a KinaviX egy úgynevezett egyetemi spinoff-cég, innovációk fejlesztésére és a szellemi tulajdon hasznosítására alakult.”
A rektor elmondta, hogy „amikor a TTC és az egyetem hasznosítási szerződése napirendre került, még a döntés előtt jeleztem, hogy ebben a döntésben nem kívánok részt venni, éppen az összeférhetetlenség elkerülése miatt.” Ez az állítás azonban nem változtat azon a tényen, hogy a döntés meghozatala után az egyetem társasága belépett a cégbe, amelynek fő tulajdonosa a rektor fia.
Arra a kérdésre, hogy a cég miért kizárólag miniszteri egyedi döntések alapján kapott állami támogatást, Merkely azt válaszolta, hogy nem volt ilyenre nyílt pályázat. A rektor elmondta, nem tud arról, hogy a támogatások felülvizsgálata érinti-e a cégnek adott támogatásokat.
A megválaszolatlan kérdések
Az interjú során Merkely Bélát több más kérdésben is próbálták megválaszolásra bírni. Azt kérdezték tőle, hogy hány olyan pozíciót tölt be, ahol közpénzen kap fizetést, és ezekből mennyi összesen a havi jövedelme. A rektor erre nem volt hajlandó válaszolni, közölve, hogy ez egy személyes adat.
Arra a felvetésre, hogy összesen több mint tíz különböző vezetői pozíciót tölt be, és az ezekből származó közpénzes jövedelme elérheti a havi 10 millió forintot, a rektor közölte, hogy „három terület után kapok fizetést”, majd megismételte, hogy „ezek személyes adatok.” Ez a válasz megkérdőjelezi az átláthatóság elvét, hiszen közszereplőként, több közpénzből finanszírozott pozíció betöltőjeként a jövedelme nyilvános érdek kérdése lehet.
A szélesebb kontextus: egyetemi spinoff-cégek és a felelősség
Merkely Béla arra a felvetésre, hogy az egyetem saját cége egyelőre csak a KinaviXbe vásárolta be magát, a Magyar Hangnak elmondta, hogy „épp az a baj, hogy kevés az egyetemi spinoff-cég”, hozzátéve, hogy „tudomásom szerint több ilyen folyamatban van.” Ez a megjegyzés azt sugallja, hogy az egyetem aktívan dolgozik azon, hogy a tudományos eredményeit kereskedelmi forrásokká alakítsa, ami önmagában pozitív törekvés.
A probléma azonban nem az ambícióval van, hanem a megvalósítás módjával. Az egyetemi spinoff-cégek létrehozása és támogatása átlátható, versenyképes és etikai szempontok szerint kellene, hogy történjen. A KinaviX esete épp az ellenkezőjét mutatja: zárt, egyedi döntések, családi kapcsolatok és a minisztérium által is aggályosnak minősített támogatások.
Következtetések és nyitott kérdések
| Kérdés | Leírás |
|---|---|
| Összeférhetetlenség | Valóban nincs-e összeférhetetlenség abban, hogy egy egyetem gazdasági társasága olyan cégbe fektet, amelynek fő tulajdonosa a rektor fia? |
| Egyedi támogatások | Miért volt szükség egyedi miniszteri döntésekre, és miért pont a választások előtti időszakban? |
| Átláthatóság | Közszereplőként miért nem vállalja Merkely Béla a teljes pénzügyi nyilvánosságot? |
| Felelősségre vonás | A minisztérium felülvizsgálata valóban eredményez-e majd intézkedéseket? |
- Összeférhetetlenség
- Egyedi támogatások
- Átláthatóság
- Felelősségre vonás
- Jogi lépések
- Miniszteri döntések
A KinaviX és Merkely Béla ügye több fontos kérdést vet fel, amelyek a közpénzek kezelésének alapvető elveire vonatkoznak. Az ügy jól példázza, hogy az állami támogatások odaítélése nemcsak szakmai, hanem erős etikai és átláthatósági szempontok szerint is történnie kellene. A KinaviX esete nem zárult le, a minisztériumi vizsgálat és a további nyilvános vita alakulása dönti majd el, hogy ez az ügy példa lesz a felelősségre vonásra, vagy egy újabb fejezete a magyarországi közpénz-kezelés problémáinak történetében. A közpénzek sorsa minden adófizetőt érint, és joguk van tudni, hogy az ő pénzüket becsületesen és hatékonyan használják-e fel.
