Korrupciógyanús közbeszerzés az augusztus 20-i rendezvényen

A Szent István-napi rendezvény szervezésére kiírt közbeszerzés teljes folyamata nagyon ismerős lehet az elmúlt években megszokott, urambátyám-rendszerre épülő kiválasztásokra. A G7 által felderített levelezés szerint az a vállalkozás, amelyik végül meg is kapta a 3,8 milliárd forintos megbízást, már hetekkel a hivatalos eljárás megindítása előtt, sőt, az előző szerződés felmondása előtt aktívan információkat gyűjtött és egyeztetett az eseményről. A dokumentumok egy olyan előre lejátszott kiválasztási mechanizmust mutatnak, amely nem fér össze a tisztességes verseny és az átlátható közpénz-kezelés elveivel.

A tender és a nyertes: egy 4 milliárdos megbízás három hét alatt

A történet kulcsmomentuma 2026. június 23-án következett be, amikor a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. (NRÜ) azonnali hatállyal felmondta a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződését. A Lounge-csoport, amely a Viktor Orbán alatti időszakban a hatalmas állami rendezvénysorozatok egyik főszereplőjévé vált, pénzügyi problémákba ütközött, így az augusztus 20-i állami ünnepség szervezése is kérdésessé vált. A korábban, több részletben kötött megállapodások alapján a teljes program 17,5 milliárd forintba került volna. Az új szervezőnek kevesebb, mint két hónapja volt a teljes esemény összeállítására.

Ennek megfelelően a tendert rendkívüli sürgősséggel, egy úgynevezett „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” keretében írták ki július 7-én. Ez az eljárás azt jelenti, hogy nem a szokásos módon hirdetik meg a lehetőséget, hanem csak kifejezetten meghívott cégek adhatnak le ajánlatot. Ebben a konkrét esetben három vállalkozást hívtak meg. A közbeszerzés július 14-én ért véget, egyetlen befutott ajánlattal.

A nyertes a Hardrock Kft. lett, nettó 3,1 milliárd forintos árajánlattal, ami áfával növelve 3,8 milliárd forintot jelentett. A cég ügyvezetője és többségi tulajdonosa Besnyő Dániel. A vállalat korábbi éves árbevétele 200 és 500 millió forint között mozgott, tehát ennél a projektnél többszöröse volt egyetlen szerződés összege a korábbi teljes forgalmának. A cég egy korábbi évben már dolgozott a Lounge-csoport alvállalkozójaként az augusztus 20-i rendezvényen, ami szakmai előnyt jelenthetett.

A hivatalos történet szerint a Hardrock Kft. csak július 7-én, a közbeszerzési meghívás kézhezvétele után értesült a lehetőségről és kezdett el dolgozni rajta. A G7-hez eljutott belső levelezés és az érintettek válaszai azonban egy teljesen más idővonalat rajzolnak ki.

A dokumentumok szerinti idővonal: egyeztetések, információk és szereplők

A G7 birtokába jutott email-cserék és az érintett cégek, személyek válaszai alapján a következő kronológia állítható össze:

• 2026. június 16.: Zelcsényi Miklós, a Tisza Párt egykori rendezvényigazgatója, aki azóta „hátrébb lépett” a pártmunkától, levelet ír a Lounge Event Kft. ügyvezetőjének, Wolf Diának. Zelcsényi a megkeresésben Radnai Márk kormánybiztos kérésére hivatkozva kér tájékoztatást „a 2026-évi Tűzijáték és Szent István Napi ünnepségek előleg kifizetései” kapcsán. Kérdőívet is mellékelt a témában. Ez a dátum egy héttel korábbi, mint az NRÜ és a Lounge szerződésének felmondása. Vagyis olyan információkat kezdtek gyűjteni a szervezésről, amikor még hivatalosan nem is volt szükség új szervezőre.
• 2026. június 21.: A levelezésbe aktívan belép Besnyő Dániel, a később nyertes Hardrock Kft. tulajdonosa. Wolf Dia ettől kezdve neki küldi a kért információkat a rendezvény költségvetéséről és az előkészületekről. A korábbi levelek utalnak arra, hogy szóbeli egyeztetések már ezelőtt is zajlottak.
• 2026. július 7. (délelőtt): Megindul a hivatalos közbeszerzési eljárás. Az NRÜ elküldi a meghívásokat a három kiválasztott cégnek.
• 2026. július 7. (késő délután): Alig egy órával az eljárás hivatalos kezdete után Besnyő Dániel emailt ír a Lounge-nak, amelyben a következőket közli: „az augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatban lehetőségünk nyílhat a rendezvény megszervezésére” és „amennyiben sikerül elnyernünk a projektet”, 8-10 lounge-os szakember közreműködését kérné. Ez azt jelenti, hogy a tender lezárása előtt, a nyertes kihirdetése nélkül már utalt a megnyerés lehetőségére és embereket kért át.
• 2026. július 14.: A közbeszerzés lezárul. Este Besnyő Dániel átküldi a Lounge-nak egy 13 fős listát, akikkel projektalapú szerződést szeretne kötni. A Lounge válasza szerint a cég hozzájárult ehhez. Ez az egyetlen dátum, amikor a Hardrock vezetője már biztosan tudhatta, hogy cége nyert, hiszen a tender ezen a napon ért véget.

Ez az idővonal egyértelműen azt mutatja, hogy a későbbi nyertes már jóval a formális folyamat megkezdése előtt mély információkkal rendelkezett, aktív kapcsolatot tartott a korábbi szervezővel, és szakembereket is lefoglalt, mielőtt bármiféle nyertesnek ki lett volna hirdetve.

A szereplők és a válaszok: ütköző narratívák

A G7 kérdéseire az érintettek különböző válaszokat adtak, amelyek részben ellentmondanak egymásnak és a dokumentumoknak.

• A Lounge Event Kft. válaszában megerősíti, hogy a június közepén megkezdődött egyeztetésekben Besnyő Dániel Zelcsényi Miklós csapatának tagjaként vett részt. Azt is állítják, hogy az információk átadásához az NRÜ, mint megrendelő, hozzájárult. Ez azért jelentős, mert a közbeszerzéshez csatolt hivatalos indoklásban az NRÜ azt állítja, hogy az új beszerzési igény meghatározásához szükséges szakmai felmérést csak június 24-én, a szerződésbontás után kezdték meg. A Lounge válasza azt sugallja, hogy az információgyűjtés már korábban elkezdődött, és az ügynökség tudott róla.
• Besnyő Dániel, a Hardrock Kft. tulajdonosa viszont ellentmond ezeknek. Állítása szerint csak a közbeszerzési meghívás kézhezvétele (július 7.) után vették fel a kapcsolatot a Lounge-zal szakemberek miatt. Az előző, júniusi email-cserére nem tért ki válaszában. Zelcsényi Miklósról azt írta, hogy vele csak szakmai egyeztetés történt, de együttműködésre végül nem került sor.
• Zelcsényi Miklós megerősítette, hogy már a kiírás előtt egyeztetett a Lounge vezetőjével. Azt állítja, hogy ekkor még nem tudta, lesz-e közbeszerzés, és később, mivel nem kapott meghívást a tenderre, kivonult a folyamatból.
• Radnai Márk kormánybiztos, akire Zelcsényi Miklós a június 16-i levelében hivatkozott, nem válaszolt arra a konkrét kérdésre, hogy miért lett a neve felhozva. Általános válaszában azt állította, hogy ő a társadalmi egyeztetésekért felel, és semmilyen rálátása nincs az állami rendezvényszervezésre.
• Az NRÜ a G7 kérdésére annyit válaszolt, hogy olyan cégeket próbáltak bevonni, amelyek a múltbeli teljesítésük alapján alkalmasak lehetnek a feladatra. Azt nem magyarázták meg, hogy a meghívott másik két cég miért ítélte rövidnek a határidőt, és miért csak egy ajánlat érkezett.

A közbeszerzés alapvető problémái: transzparencia és tisztességes verseny hiánya

Az eset több olyan szabályozási és etikai problémát vet fel, amely komoly kételyeket ébreszt a folyamat tisztaságával kapcsolatban.

1. Előzetes információhoz jutás és tisztességtelen versenyelőny: A dokumentumok erős gyanút keltő egybeesést mutatnak. A későbbiekben nyertes cég vezetője július 7-én, még a tender eredménye ismerete előtt utalt arra, hogy „lehetőségük nyílhat” a projektre, és már szakembereket is lefoglalt. Ez azt sugallja, hogy bizonyos fokú előzetes tudással vagy garantált lehetőséggel rendelkezett. Az a tény, hogy már több héttel korábban kapta a korábbi szervező belső költségvetési és technikai információit, tisztességtelen versenyelőnyt jelenthet a többi, csak július 7-én értesülő meghívott céggel szemben.
2. A „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” és annak veszélyei: Ez az eljárásformátum, bár rendkívüli esetekre van kitalálva, kiemelten alkalmas az urambátyám-rendszer fenntartására. Nagyon szűkíti a versenyt, és az ajánlatkérő szabadon választhatja ki, hogy kivel tárgyal. Jelen esetben ez ahhoz vezetett, hogy a másik két meghívott cég el sem indult, így a Hardrock Kft. gyakorlatilag verseny nélkül nyerte el a 3,8 milliárd forintos megbízást.
3. A politikai kapcsolatok kérdése: A folyamatot kezdeményező szereplő, Zelcsényi Miklós szoros kapcsolatban állt a Tisza Párttal, és egy állítólagos NER-es ügyben is érintett volt. Annak ellenére, hogy már nem dolgozott aktívan a pártnak, továbbra is olyan politikai névre hivatkozva lépett fel, amely kormányzati pozíciót tölt be. Ez átláthatatlanná és politikailag befolyásoltnak tűniketi a folyamatot.

A dokumentumok mit bizonyítanak, és miért probléma ez?

A G7 által bemutatott levelezés és a válaszok nem pusztán az időzítésről szólnak. Egy olyan rendszer működését dokumentálják, ahol a hivatalos pályázati folyamat már csak egy utólagos formalitás, amely mögött a valódi döntések és előkészületek már korábban megtörténtek.

• A nyertes cég információelőnyhöz jutott a versenytársaihoz képest.
• A kiválasztási folyamatot egy olyan politikai szereplő indította el, akinek kapcsolatai vannak a kormánypárttal.
• A meghívott versenytársak a rövid határidő miatt lemondtak a pályázatról, ami a kiválasztás minőségét és a verseny hiányát jelzi.
• A szervezés végül egy viszonylag kis céghez került, amely korábbi árbevételéhez képest óriási léptékű megbízást kapott.

A történet optikája a kormányváltás ellenére is rendkívül rossz. Bár az állam rengeteget spórolt (17,5 milliárd helyett 3,8 milliárd), a megtakarítás érvét jelentősen aláássa az a mód, ahogyan a szerződés gazdát cserélt. A kiválasztás folyamata ha nem is illegális, de erkölcsileg és intézményesen kifogásolható. Megőrzi azt a közbeszerzési kultúrát, amely az elmúlt másfél évtizedben gyökeret vert, és amely a polgárok szemében aláássa a közpénzekkel való felelős gazdálkodás hitelét.

A G7 minden érintettet megkeresett és lehetőséget adott a válaszadásra, a cikkben közöltük álláspontjukat. A nyilvánosság előtt azonban a dokumentumok beszélnek, és azok egy olyan képet festenek, amely távol áll a teljes átláthatóságtól és a tisztességes versenytől.