Médiaszervezetek kifogásolják a Közmédia Testület jelölési eljárását

A nyolc médiaszervezet közös levele nem egy rutinszerű szakmai megjegyzés. Ez egy korábban példátlan összefogás jele, amely alapvető eljárási kérdéseket vet fel a Független Közmédia Testület (FKT) létrehozásának szellemével és a közmédiát érintő uniós joggal szemben. A Kedd reggeli meghallgatás elmaradása, Radnai Márk bizottsági elnöknek a kritikák figyelembevételére tett ígérete után, az Országgyűlés Művelődési Bizottságának egy fontos döntési pillanatát jelenti: figyelmen kívül hagyja-e az általános aggodalmakat vagy komolyan veszi saját, a törvényben rögzített átláthatósági és szakmaisági követelményeket. A helyzet kulcsa az, hogy a kifogások nem személyek ellen irányulnak, hanem egy hibásnak tartott rendszer ellen, amely kérdéseket vet fel a testület jövőbeli tényleges függetlenségével és hitelességével kapcsolatban.

A közös levélben fogalmazott kritikák nem technikai részletek, hanem az új testület alapvető jogszerűségét és működési képességét érintik.

• A jelölő szervezetek jogosultságának homálya. Ez talán a legsúlyosabb eljárási kérdés. A médiaszakmai szervezetek egyértelmű, írásbeli jogalapot követelnek arra, hogy a hat szervezet egyáltalán jogosult-e tagot jelölni. Az, hogy a Közszolgálati Tanács (KT) erre nem adott választ, jogi biztonságot romboló precedenst teremt. Ha a jelölő testület jogalapja kérdéses, akkor az általa kijelölt személyek mandátuma is kérdésessé válik, ami a teljes FKT munkájának legitimitását aláássa a jövőben.
• A tanácskozási jog versus szavazati jog problémája. A törvény nem egyértelmű abban, hogy a jelölő szervezeteknek a nyilvános meghallgatáson milyen jogosultságuk van. A KT gyakorlata szerint csak „tanácskozási jogot” biztosított számukra, ami lényegében véleményezési lehetőséget jelent döntési jog nélkül. Ez sérti az igazságos eljárás elvét, mert a szakmai szervezeteket, akiknek a törvény szerint egyenlő szerepük van a pártokkal a testület összetételében, megfosztja a tényleges befolyástól a döntési folyamat egy kulcspillanatában.
• A szempontrendszer és a feladatok eltérése. Itt ér közvetlen összeütközésbe a magyar szabályozás az Európai Unió elvárásaival. Az FKT alapító okirata szerint a testület feladatainak túlnyomó része (13 a 17-ből) vállalatirányítási, pénzügyi, ellenőrzési jellegű. Ennek megfelelően elsősorban gazdasági, pénzügyi, jogi és audit szakértőkre lenne szükség. A KT által a meghallgatáson alkalmazott szempontrendszer azonban elsősorban „szerkesztőségi-médiaszakmai tapasztalatot” helyezett előtérbe.
• A kijelölt személyek és a szélesebb kontextus. A három szakmai jelölt – Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós médiakutató és Kollár Árpád irodalomszervező – szakmai háttere vitathatatlan. Az aggodalom forrása azonban nem személyenkénti, hanem rendszerszintű.
• Mi következik? A bizottság választása közvetlenül a közmédiáról szól Radnai Márk, a Művelődési Bizottság elnökének ígérete, hogy „figyelnek az észrevételekre”, és a jövő héten újra üléseznek, lehetőséget kínál a folyamat korrekciójára.

A pártok jelöltjei – Siklósi Beatrix (Fidesz), Martí Zoltán (KDNP), Moys Zoltán (Mi Hazánk) – a politikai spektrum szélesebb részét képviselik, ami formálisan megfelel a törvényi elvárásoknak. A szakmai szervezetek kritikája azonban pontosan azt célozza, hogy a formális keretek betartása mellett az eljárás lényegi tartalma, az átláthatóság és a szakmai alátámasztottság vajon garantált-e.

A helyzet tükrében jól látszik, hogy a közmédiáról való társadalmi vita már nem csak a tartalmakról, hanem a szabályozó keretek átláthatóságáról és demokratikus ellenőrzéséről szól. Az FKT létrehozása lehetett volna a közmédia megújulásának valódi esélye. A jelenlegi jelölési folyamat azonban, ahogy azt a médiaszakmai szervezetek is rámutatnak, még az indulóvonalon is komoly aggályokat vet fel. A bizottság jövő heti döntése nem csupán három személyről, hanem arról szól, vajon a „független” jelző a Független Közmédia Testület nevében címke marad-e vagy valódi tartalommal töltődik majd el.