NKA-botrány: Hankó Balázs kabinetfőnöke szabadlábon
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által vezetett nyomozás keretében két, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) milliárdos pénzügyi botrányában gyanúsított személyt kiengedtek a letartóztatásból. Köztük van Hankó Balázs, a korábbi kulturális és innovációs miniszter volt kabinetfőnöke is. Helyettük bűnügyi felügyeletet rendeltek el – így a hét gyanúsított közül már hárman vannak letartóztatásban, négyen pedig felügyelet alatt. A nyomozás egyre több részletet derít fel arról, hogy a kormánypárthoz közel álló művészek és szervezetek szabálytalanságok sorozatával hogyan kaphattak több milliárd forintnyi állami támogatást. A dokumentumokkal alátámasztott, több évet átfogó eljárás középpontjában a hűtlen kezelés vádja áll.
A Kecskeméti Járásbíróság augusztus 19-én hozott határozatában megszüntette két gyanúsított – köztük Hankó Balázs volt kabinetfőnökének – letartóztatását. Helyette bűnügyi felügyeletet rendelt el legfeljebb négy hónapra, vagy amíg az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során dönt. Kövecs Máté, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette a Telexnek, hogy az ügyészség azért kezdeményezte a kezelőintézkedés enyhítését, mert az eljárás jelenlegi szakaszában a szükséges célok – mint a szökés megakadályozása – enyhébb módon is biztosíthatók.
Hankó Balázs volt kabinetfőnökét július 23-án tartóztatták le, majd másnap egy hónapra letartóztatásba helyezték a szökés és az eljárás befolyásolásának veszélye miatt. A nyomozást a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja indokolta. A gyanúsítottak védekezését és az ügyészség pontos indoklását a bírósági határozat részletezi, ám az még nem hozzáférhető a nyilvánosság számára.
A botrány háttere: 17 milliárd forint és szabálytalanságok gyanúja
Az ügy nyilvánosságra kerülésének kulcsa Molnár Áron színész-aktivista április 23-i bejelentése volt, amely szerint egy állami kifizetőhelyről milliárdokat utaltak ki a Fidesz közeli művészeti és közéleti köröknek. Az ezt követő nyilvános visszhang hatására a Nemzeti Kulturális Alap honlapjára is felkerült egy lista, amely áttekinthetővé tette a támogatások mértékét és címzettjeit.
- Hankó Balázs volt kabinetfőnöke megnevezve
- Nyomozás során letartóztatottak
- Politikai körök támogatásának gyanúja
- Kiemelt Kulturális Programok Keretéből származó összegek
- Kormányhoz közeli művészek érintettsége
- Nyomozás kiterjedése a politikai szférára
A lista elemzése egyértelmű mintázatot mutatott. A Kiemelt Kulturális Programok Keretéből (KKPK) kirívóan nagy, akár 500 millió forintot is meghaladó összegek folytak kormánypárti közegekhez kötődő személyekhez és szervezetekhez. A legnagyobb egyösszegű támogatás, 500 millió forint például Mága Zoltán hivatalos fotósának, Dudás Róbertnek a cégéhez került. A támogatások gyakran olyan projektekhez kapcsolódtak, amelyek a Fidesz választási kampányait vagy narratíváit erősítették.
A nyomozás hivatalos kereteit a nyári hónapokban vonták meg. Június végén a Kecskeméti Járásbíróság letartóztatta Bús Balázst, az NKA volt alelnökét és a botrány középpontjába került Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának volt elnökét. Ugyanakkor elrendelte Ughy Attila, a Lechner Tudásközpont akkori tanácsadójának (aki a botrány kirobbanása után távozott pozíciójából) a letartóztatását is.
Az ügyészség gyanúja szerint az NKA döntéshozó testülete – különösen a fent említett Kollégium – 2024 decemberétől kezdve a törvényeket és saját szabályzatait súlyosan megszegve, összesen 1079 támogatási döntést hozott, melyek összértéke meghaladja a 17 milliárd forintot. A gyanú szerint ezek a döntések nem a kultúra fejlesztését, hanem egyértelmű politikai és személyes haszonszerzést szolgáltak.
Letartóztatások, lefoglalások és egy szélesedő nyomozás
A nyomozás során nem csak a döntéshozókat, hanem a pénzek gyakorlati kiutalásáért felelős intézmény vezetőit is őrizetbe vették. Letartóztatásba került a Kollégium további két tagja, valamint a pályázatok lebonyolításával megbízott Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatója és kabinetvezetője is. Mindannyiukat a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. Bár az érintettek fellebbeztek letartóztatásuk ellen, a Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú döntéseket.
A nyomozás kiterjedt a politikai szférára is. Júliusban a nyomozók megjelentek a Fidesz szervereit üzemeltető központban is, és adathordozókat foglaltak le, amelyekről azt remélték, hogy bizonyítékot tartalmazhatnak az ügyben. Ez a lépés azonban jogi vitát generált. A Legfőbb Ügyészség később nyilatkozott, miszerint a lefoglalás szabálytalan volt, mivel a nyomozók az ügyben nem releváns adatokhoz is hozzáfértek. Ennek eredményeként augusztusban az adathordozókat visszaszállították a szolgáltató telephelyére. Ez az eset rávilágít a nyomozás politikai érzékenységére és az ellenőrzési mechanizmusok bonyolultságára.
A dokumentumok nyelve: a támogatási lista mint bizonyíték
Bár a nyomozás részletes dokumentumait – például a konkrét pályázati anyagokat, a döntési jegyzőkönyveket vagy a pénzforgalmi nyomvonalat – az ügyészség jelenleg nem tette közzé, a nyilvánosság számára is elérhető források már alapos gyanúra adnak okot.
A botrány kitörése után az NKA honlapjára feltöltött „Kiemelt Kulturális Programok Kerete – támogatotti lista” kulcsfontosságú nyilvános dokumentum. A lista több száz oldalon, excel-táblázat formájában mutatja be a 2024 végén és 2025 elején kiírt támogatások címzettjeit és összegeit. A lista bár nyers adat, de elemzése során egyértelműen láthatóvá válik, hogy a legnagyobb összegek rendszeresen ugyanazon, a kormánypárti médiában és közéletben ismert személyekhez, intézményekhez vagy az azokhoz köthető cégekhez kerültek.
A lista statisztikai feldolgozása (amelyet független újságírók és kutatók is elvégeztek) kimutatta a támogatások rendkívüli koncentrációját. A teljes keretből aránytalanul nagy részt kapott egy viszonylag szűk csoport, míg a független, kisebb kulturális szervezetek vagy a szakmai presztízsű intézmények támogatása jelentősen elmaradt a korábbi évekhez képest, vagy egyáltalán nem került sor rá.
Válaszok, felelősségre vonás és a következő lépések
A nyomozás tárgyai, beleértve a már szabadlábon lévő gyanúsítottakat is, jogukat érvényesítve hallgatnak, vagy a vádakkal kapcsolatban nem nyilatkoznak. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a nyomozás folytatásáról és a bűnügyi felügyelet konkrét feltételeiről sem adott ki részletes tájékoztatást, hivatkozva az eljárás titkosságára.
Az ügyben a legfontosabb következő lépés a bűnügyi felügyelet alatt álló gyanúsítottakkal szemben folytatott nyomozás befejezése és a vádemelés lesz. A bűnügyi felügyelet – mely magában foglalhatja például útlevél lefoglalását, rendőrségi jelentkezési kötelezettséget vagy egyéb korlátozásokat – arra szolgál, hogy a gyanúsítottak ne akadályozhassák az eljárást, miközben előkészíthető a tárgyalás.
A botrány szélesebb jelentősége, hogy alapvető kérdéseket vet fel a magyar kulturális támogatási rendszer átláthatóságáról, politikai befolyásolhatóságáról és ellenőrzéséről. A 17 milliárd forintos ügy nem csupán egyes személyek magatartását vizsgálja, hanem tesztel egy olyan intézményi rendszer integritását is, amelynek közpénzek felelős kezelését kellene biztosítania. A nyomozás kimenetele jelentős precedenst teremthet a közpénzek politikai célú felhasználása elleni küzdelemben.
