Közbeszerzési botrány augusztus 20-i ünnepségek körül: Levelek ellentmondanak Radnai Márk állításainak
Egy nyilvánosságra került email-levélcserében, amely az idei augusztus 20-i állami ünnepség szervezésének kétes közbeszerzési folyamatáról szól, Radnai Márk kormánybiztos neve többször is felbukkan. A politikus viszont azt állítja, soha nem olvasta ezeket az üzeneteket, és tartalmukról is csak a sajtóból értesült. A dokumentumok alapos vizsgálata azonban súlyos kérdéseket vet fel az állami rendezvények pénzek kezelésének átláthatóságáról és a tisztességről.
A dokumentumok mit mutatnak?
A G7 cikkében feltárt levelezés, illetve Hadházy Ákos által bemutatott képernyőfotók szerint Radnai Márk email-címe több, az augusztus 20-i rendezvény közbeszerzésével kapcsolatos levélben szerepelt, akár címzettként, akár másolatként. A levelek időrendje különösen tanulságos.
- Június közepén a Tisza Párt korábbi rendezvényigazgatója levelet írt a Lounge csoport ügyvezetőjének.
- A levélben megköszönte a találkozót, amelyet Radnai Márk kormánybiztos kérésére szerveztek.
- Megkérdezte a 2026. évi tűzijáték előlegeiről.
- Később júliusban a Hardrock Kft. vezetője információkat gyűjtött a Lounge csoporttól.
- A nyertes vállalat előzetes, belső információkkal rendelkezett.
- A közbeszerzési pályázaton való tisztességtelen előny gyanúja merül fel.
Radnai Márk változó magyarázatai
Radnai Márk ezekre a konkrét dokumentumokra szerdán egy közösségi oldali posztban reagált. Kijelentette: A nyilvánosságra hozott levelezések egy részén másolatban szerepel az email-címem. A hivatkozott leveleket nem olvastam, azokra nem válaszoltam, tartalmukról a sajtóból értesültem. Azt is hozzátette, hogy sem feladata sem hatásköre nincs az állami rendezvényszervezésben.
Ez az állítás több szempontból is problémás. Egyrészt ha valaki másolatként kap fontos, közbeszerzési folyamatot érintő leveleket, az etikus és szakmai kötelessége, hogy átolvassa azokat, különösen ha állami tisztséget visel. A „nem olvastam” kijelentés kevésbé tűnik hitelesnek, főleg hogy egy korábbi, rádiós interjúban már nyilatkozott arról, milyen nehéz kikerülni a rendezvényszervezői piac meglévő szereplőit. Akkor azt mondta: „Az, hogy itt is egy rendszerváltás legyen, nincs olyan, hogy eltörlöm az eddigi cégeket meg az embereket, és akkor nulláról építek fel valamit.” Ez a komment azt sugallja, mélyen benne volt a témában és ismerte a szektor problémáit, ami összeegyeztethetetlen azzal, hogy később semmilyen tudomással nem rendelkezett a vele kapcsolatos levelekről.
A közbeszerzési folyamat kérdőjelei
A botrány hátterében egy átláthatatlan közbeszerzési eljárás áll. Amikor a korábbi szervező, Balásy Gyula vállalatainak gazdasági nehézségei miatt kiesett a képből, sürgősen új szervezőt kellett találni. A normál közbeszerzési eljárásra már nem volt idő, ezért egy úgynevezett „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban” döntöttek. Ez azt jelenti, hogy nem hirdették meg nyilvánosan a pályázatot, hanem közvetlenül három vállalatot hívtak meg. A nyertes a Hardrock Kft. lett.
A probléma az, hogy a nyilvánosságra került levelek szerint a nyertes vállalat már az eljárás előtt belső információkkal rendelkezett, és kapcsolatban állt a korábbi szervezővel. Ez komoly kétséget vet fel az eljárás tisztaságával kapcsolatban. A közbeszerzési törvény egyik alapelve a versenyesség és az egyenlő esélyek biztosítása. Ha egy pályázó előre tudja a projekt részleteit, míg a többiek nem, az súlyosan sérti ezt az elvet.
Politikai reakciók és a következő lépések
Az ügy nyilvánosságra kerülése után több politikai erő is cselekedett. A Fidesz parlamenti frakciója közérdekű bejelentést tett a Közbeszerzési Hatóságnál, hogy vizsgálják ki az eljárást. A Mi Hazánk Mozgalom pedig bejelentette, hogy feljelentést tesz a versenykorlátozás gyanúja miatt.
Hadházy Ákos, aki részletezte a dokumentumokat, azt írta: „Ez az egész történet nagyon szomorú, de lehet még belőle happy end: ha végül mégis lenne a dolognak komoly következménye.” Megfogalmazta, hogy ha a kormány nem kezd komolyan az üggyel, ő is feljelentést fog tenni.
Az ügy rámutat a magyar közbeszerzési gyakorlat egyik krónikus problémájára: a sürgősségi és a nem nyilvános eljárások rendszeres visszaélése. A dokumentumok – a júniusi találkozó megemlítésétől a nyertes vállalat előzetes információ szerzéséig – egy olyan folyamatot sejtenek, ahol a formális szabályokat betartják, de a kulisszák mögött már a végeredményt előre megegyezték. Radnai Márk „nem olvastam a leveleket” állítása ebben a kontextusban nem elég erős védelem. Az állampolgárok joggal várják el, hogy az ő adóforintjaikból finanszírozott, milliós értékű állami ünnepségek szervezése teljesen átlátható és tisztességes legyen. A dokumentumok, amelyek a nevével kapcsolatosak, ezt jelenleg kétségbe vonják. A hatósági vizsgálatnak és az ügyészségnek ki kell derítenie, hogy a képernyőn látható email-címek mögött valóban csak véletlen egybeesés van-e, vagy a nyilvánosságra került levelek valós problémára mutatnak rá.
