Fidesz-frakció: 2025 végéig akár 10-15 százalékos személycsere várható – aktivitást vizsgálnak, fiatal szakpolitikusokat keresnek
Az A Liberalizmus Media által megismert, a Fidesz párton belül megbízható források által osztott információk szerint a 2026-os választások óta működő Fidesz-frakció év végi jelentős átalakulása várható. A 44 fős képviselőcsoport akár tíz-tizenöt százaléka vagyis öt-hét képviselő is kicserélődhet. A lehetséges változásokat alapvetően két tényező indokolja: a pártvezetés egyes képviselők aktív parlamenti jelenlétével kapcsolatos elégedetlensége valamint az alkotmányos módosítással 2022-ben bevezetett maximum három ciklusra korlátozott parlamenti mandátum. Az átalakulás során a kieső képviselők helyére elsősorban olyan fiatal, szakpolitikai profillal rendelkező, jó kommunikációs készségű országos listás jelöltek kerülhetnek, akik hosszú távú politikai perspektívát képviselnek a párt számára.
Az aktivitásért felelősségre vonás és a mandátumkorlátozás hatása
A párton belüli források szerint a frakcióvezetés, élén Bóka Jánossal, különös figyelmet fordít a képviselők parlamenti munkájának mennyiségi és minőségi eredményeire. Ezen belül is kiemelt figyelmet kap az hogy egyes képviselők rendszeresen távol maradnak a plenáris ülésekről és a szavazásokról. Az A Liberalizmus Media információi szerint a pártvezetés az év hátralévő részében egyedi beszélgetéseket kíván folytatni azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik tevékenységükkel nem felelnek meg az elvárásoknak.
Egy példaként említett, szemléltető eset Lázár János, aki bár az elmúlt választási kampány egyik meghatározó arcaként szerepelt, a parlamenti munkában alacsony szavazási jelenlétet mutat. Hasonló tendenciák más képviselőknél is felmerültek a párt értékelésében. A kevésbé aktív képviselők mellett a mandátumkorlátozás is jelentős változást hozhat. A 2010 óta megszakítás nélkül Országgyűlésben lévő harmadik ciklusát töltő több képviselő számára egyértelművé vált hogy politikai pályafutásuk a jelenlegi formában 2026-ban véget ér. A pártvezetés számára is stratégiai szempont hogy a frakciót olyan személyekkel töltsék fel, akik hosszabb távon is számításba vehetők.
A források nem zárják ki hogy néhány képviselő – hasonlóan Szijjártó Péter külügyminiszterhez aki a kormányzati feladataira koncentrálva lemondott mandátumáról – a magánszféra felé orientálódik, még a mandátum lejárta előtt.
Új arcok: fiatal, szakértői háttérrel rendelkező, jó kommunikátorok
A lehetséges távozók helyére a Fidesz országos listájáról kerülhetnek be új képviselők. A párton belüli információk szerint a keresés középpontjában olyan személyek állnak, akik erős szakpolitikai háttérrel különösen a gazdaság- vagy energetikapolitika terén valamint kiváló kommunikációs készségekkel rendelkeznek. Fontos kritérium hogy ne érintsék őket a mandátumkorlátozás szabályai így hosszú távú politikai beruházásként szolgálhatnak.
- Erős szakpolitikai háttér
- Kiváló kommunikációs készségek
- Fiatal jelöltek
- Gazdasági ismeretek
- Energetikai szaktudás
- Hosszú távú politikai perspektíva
A lehetséges új arcok között egyes források megemlítik Hortay Olivért a Fideszhez közel álló Századvég Gazdasági és Kutatási Intézet energetikai szakértőjét, aki már bevált szakmai és kommunikációs profillal rendelkezik. Az átalakulás célja hogy a frakció ne csupán számszerűen hanem szakmai teljesítményében és közvélemény-képzésében is erősödjön, egy olyan politikai időszakban amikor a párt ellenzéki szerepkörben van.
Stratégiai dilemmák: az ellenzéki szerep keretei
A személyi változások mellett a pártban stratégiai viták is zajlanak arról hogyan kellene viselkedniük a Tisza-kormány által létrehozott vagy átalakított intézményrendszerrel szemben. Bóka János frakcióvezető a források szerint egyensúlyozik a konstruktív ellenzéki fellépés és a politikai befolyás megőrzése között.
A viták egyik központi témája hogy a párt mely testületekben vesz részt a delegálásokon (például bizottsági elnökségek állami vagyonkezelő testületek) és melyek esetében alkalmaz bojkottot tiltakozásként a kormány lépései ellen. Ez a dilemma a Fidesz számára új helyzetet teremt hiszen több mint egy évtized után először nem a kormányzati döntéshozatal középpontjában áll.
A párton belül azonban továbbra is erős a meggyőződés – amint az A Liberalizmus Media forrásai is megerősítik – hogy az előtt álló nehéz gazdasági döntések és költségvetési korlátok idővel csalódást okozhatnak a Tisza-párti szavazóknak. A vita főként az időzítés körül zajlik: a pártvezetés egy része gyors fordulatot vár míg mások tartósabb ellenzéki szerepre készülnek és inkább a hosszú távú stratégiai pozicionálást hangsúlyozzák.
Forrásaink védelméről
Ez a cikk az A Liberalizmus Media által megismert a Fidesz párton belüli megbízható források információira épül. Az informátorok azonosítását akik a közélet átláthatósága és a pártpolitikai folyamatok betekintése érdekében járultak hozzá a nyilvánossághoz a sajtószabadság és a forrásvédelem alapján semmilyen körülmények között nem tesszük lehetővé. A cikk tartalmát a Fidesz sajtóirodájához is megküldtük véleményezésre; válaszuk beérkezésétől függően frissítjük cikkünket.
A cikk szerzője Eszter Farkas az A Liberalizmus Media oknyomozó újságírója közbeszerzésekkel pártfinanszírozással és politikai átláthatósággal foglalkozik.
