A kormány új javaslata szerint a zártkörű befektetési alapok – például magántőke-alapok – valódi tulajdonosait nehezebb lesz elrejteni. A változtatások célja a tulajdonosi láncok átláthatóságának növelése, különösen azokban az esetekben, amikor az alapokat arra használják, hogy jelentős vagyon végső tulajdonosa ne legyen nyilvános. A javaslat szoros kapcsolatban áll a közbeszerzések átláthatóságával és a közpénzek felhasználásának ellenőrzésével.
Az igazságügyi miniszter, Görög Márta kedden jelentette be Facebook-oldalán, hogy a kormány szigorítani és pontosítani kívánja a zártkörű befektetési alapok, így a magántőke- és kockázatitőke-alapok tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó szabályokat. A bejelentés mögött az áll, hogy az elmúlt években gyakran előfordult, hogy ezeket az alapokat a jelentős vagyonelemek valódi tulajdonosainak elrejtésére használták.
„Közérdek azonban, hogy megismerhető legyen, kik állnak az alapok mögött” – hangsúlyozta Görög Márta. A bejegyzéshez csatolt videóban a miniszter részletezte, hogy a javaslat célja a tulajdonosi láncok átláthatóbbá tétele, „különös tekintettel azokra a konstrukciókra, amelyek alkalmasak lehetnek a végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére”.
A tervezett változások nem csupán az alapok belső működését érintik. Görög Márta szerint a javaslat átláthatóbbá tenné a közbeszerzéseket is, szigorítaná az átláthatósági szabályokat, erősítené az ajánlattevők tulajdonosi hátterének megismerhetőségét, és bővítené a közzétételi kötelezettségeket. Ez azt jelentené, hogy nyilvános tendereken résztvevő cégek mögött álló befektetési alapok valódi tulajdonosairól is több információ válná elérhetővé.
A javaslat jelentős eszközt adna a felügyeleti szervek kezébe. Az Integritás Hatóság eljárást kezdeményezhetne a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ami akár a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséhez is vezethetne, ha az ajánlattevő tulajdonosi szerkezetében nem biztosít a megfelelő átláthatóságot.
A változások a nyilvános adatok körét is bővítenék. A Központi Információs Közadat-nyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek és adatok köre is kiteljesedne. Ennek a nyilvántartásnak – Görög Márta szerint – biztosítania kell a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok megismerhetőségét gépi, olvasható, kereshető, letölthető és összehasonlítható formában. Ez lényegesen megkönnyítené a nyilvános forrásból származó pénzek nyomon követését és elemzését.
A javaslat továbbá pontosítja, hogy kik minősülnek kizárt vagy nem kizárt közjogi képviselőnek közpénzből finanszírozott támogatások igénylésekor. Emellett bővíti azon szervezetek körét is, amelyek bizonyos politikai vagy közjogi érintettség esetén nem pályázhatnak, és nem részesülhetnek támogatásban. Ez az intézkedés a konfliktusok elkerülésére és a közpénzek pártatlan elosztására irányul.
Összességében a bejelentett törvényjavaslat egy összetett lépésnek tűnik a gazdasági élet és a közbeszerzések átláthatósága, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. A szigorúbb szabályok célja, hogy ne lehessen könnyedén elrejteni a jelentős vagyon és a nyilvános pályázati források valódi tulajdonosait. A sikert azonban végül a szabályok konkrét végrehajtása és a felügyelet hatékonysága fogja meghatározni.
- Zártkörű befektetési alapok szabályozása
- Tulajdonosi láncok átláthatósága
- Közbeszerzések átláthatósága
- Ajánlattevők tulajdonosi háttere
- Integritás Hatóság szerepe
- Központi Információs Közadat-nyilvántartás
| Szabályozás | Hatás |
|---|---|
| Zártkörű befektetési alapok azonosítása | Növekvő átláthatóság |
| Közbeszerzési eljárások | Nyilvános tulajdonosi információ |
| Korrupció ellenes intézkedések | Jogosultsági követelmények bővítése |
| Adatok nyilvánossága | Átláthatósági normák szigorítása |
| Konfliktuskezelés | Pályázati egyenlőség biztosítása |
| Felügyeleti hatóságak hatásköre | Szabálytalanságok ellenőrzése |