A kormány bejelentette, hogy törvénytervezeten dolgozik a közéleti szereplők, újságírók és civil szervezetek ellehetetlenítésére irányuló perek – az úgynevezett SLAPP-perek – elleni hatékonyabb védelem kialakítására. Ez első pillantásra jó hírnek tűnhet egy olyan országban, ahol a kritikus hangok pereskedéssel való ellehetetlenítése ismert jelenség. A bejelentés mögött azonban nem csupán a belső igény, hanem elsősorban egy európai uniós határidő áll. A valós kérdés az, hogy ez a törvény vajon érdemi védelem lesz-e, vagy csak papíron tűnik jónak, miközben a kritikusok ellehetetlenítésének egyéb, kormányzati eszköztárban meglévő módszerei továbbra is érintetlenek maradnak.
Mi is az a SLAPP, és miért fontos az EU-nak?
A SLAPP (Strategic Lawsuits Against Public Participation, azaz stratégiai perek a közéleti részvétel ellen) nem hétköznapi polgári perek. Ezeket olyan, jelentős pénzügyi vagy politikai hatalommal bíró szereplők indítják, nem azért, hogy jogi vitát nyerjenek, hanem hogy magát a pert felhasználják fegyverként. A cél a kritikus – legyen az újságíró, környezetvédő aktivista, korrupcióellenes civil vagy egy aggódó polgár – megfélemlítése és anyagilag valamint lelkileg történő kimerítése. A perek költségei, a hosszú jogi procedúra nyomasztó terhe és a kockázat (még ha alaptalan is a kereset) gyakran eleve elrettenti az embereket attól, hogy nyilvánosan szólaljanak fel közérdeket érintő ügyekben.
Az Európai Unió már 2022 áprilisában elfogadott egy irányelvet a SLAPP-perek ellen. A határideje annak hazai átültetésére – vagyis arra, hogy minden tagállam, így Magyarország is, saját törvénybe foglalja az irányelv szabályait – 2024. május. A kormány bejelentése tehát egy kötelező lépésre, az uniós jogharmonizációra reagál. Az EU irányelve olyan eszközöket kínál, amelyek segíthetnek a SLAPP áldozatain, például lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy a nyilvánvalóan alaptalan kereseteket a procedúra korai szakaszában elutasítsák. Emellett előírja, hogy az alaptalan perek költségeit és a kártérítési követelés bizonyítási terhét a perindítónak kell viselnie, és nem azzal szemben, akit perbe fogtak.
A civil szféra reakciója: Üdvözlés, de komoly fenntartásokkal
A magyar civil szervezetek, amelyek közül számos már megküzdött SLAPP-szerű perekkel, alapvetően üdvözlik, hogy a téma napirendre került. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Közéleti Részvételi Programjának szenior szakértője, Vissy Beatrix azonban egyenesen kijelenti: a kormány a javaslattal csupán az EU-ból érkező jogharmonizációs feladatát igyekszik kipipálni. A kritika lényege, hogy a tervezet önmagában nem ad választ a magyarországi sajátosságokra, ahol a közéleti részvételt gyakran nem is hagyományos perekkel, hanem egyéb kormányzati eszközökkel akadályozzák.
Szajbély Katalin, a Magyar Helsinki Bizottság jogi vezetője erősíti ezt a véleményt. Rámutat, hogy az elmúlt tizenhat évben a kritikusok ellehetetlenítése sokszor más formát öltött. A hatalom gyakran nem peres úton, hanem például adóhatósági vizsgálatokkal, támogatások megvonásával, vagy a médiatörvényeket kihasználva korlátozza a civilek munkáját. Egy, csak a pereskedésre fókuszáló törvény tehát a probléma csak egy szűk szeletét érintené, miközben a fenyegetés fő forrásai változatlanul működhetnek.
A magyar valóság kérdőjelei
A civil szakértők aggályai mélyebbre nyúlnak, mint a puszta törvénytechnikai részletek. A SLAPP-irányelv hatékonysága nagyban függ attól, hogy a bíróságok mennyire hajlandóak és függetlenek annak alkalmazásában. Ha egy bíróság nem ismeri el egy kereset nyilvánvaló alaptalanságát, vagy ha a perindító továbbra is képes a procedúra húzására, a védelem gyakorlatilag életveszélyes marad. A magyar igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatos uniós aggályok és folyamatok jól ismertek. A kérdés az, hogy egy új törvény önmagában hogyan változtatna ezen a környezeten.
Továbbá, a SLAPP jelenség gyakran a médiatulajdonosok vagy a kormányközeli üzletemberek által indított óriási kártérítési igényű becsületsértési perek formájában jelenik meg. Ezek a perek gyakran nem csak pénzügyileg, hanem a nyilvános diskurzus elfojtására is irányulnak. A hatékony védelemhez nem elég a procedúra gyorsítása, hanem szükség van a véleménynyilvánítás védelmének és a tisztességes vita lehetőségének erős alapokra helyezésére is.
Összefoglalva: Lépés előre, de nem áttörés
A kormány SLAPP-ellenes törvénytervezete technikailag egy lépés előre az irányba, amelyet az EU is szorgalmaz. Kötelező lépés, de lépés. A magyar civil szféra és a független szakértők azonban éberek. Üdvözlő jelnek tekintik, hogy a téma szóba kerül, de egyértelműen látják: egy valódi védelemhez nem elég egy európai irányelvet betű szerint átvenni. Szükség lenne a bírósági gyakorlat függetlenségének és a közéleti vita szabadságának átfogó megerősítésére is. Amíg azonban a kritikusok ellehetetlenítésére számos más eszköz is rendelkezésre áll és alkalmazva van, addig egy, csak a pereskedésre korlátozódó törvény csupán a felületet kaparja. A törvény végül milyen lesz, és a bíróságok hogyan alkalmazzák, az fogja megmutatni, hogy a kormány valóban a közéleti részvétel védelmét szolgálja-e, vagy csak formálisan teljesít egy uniós kötelezettséget.
- SLAPP perek háttere
- Uniós jogharmonizációs kötelezettség
- Civil szféra reakció
- Közéleti részvételt akadályozó eszközök
- Bíróságok függetlensége
- Egyéb védelem szükségessége
| Jellemző | A SLAPP-perek hatása |
|---|---|
| Pereskedés célja | Kritikusok elhallgattatása |
| Perek költségei | Magas anyagi terhet jelentenek |
| Alaptalan keresetek | Könnyen indíthatóak |
| Bírósági eljárás hossza | Eltartja a kritikusok munkáját |
| Védelem szükségessége | Ügyvéd költségei nőnek |
| EU irányelv | Hatékonyabb eljárásokat javasol |
