A Pécsi Tudományegyetem (PTE) egy nap alatt megváltoztatta döntését, és nem veszi fel a Baranya megyében korábban jelentős médiavezetői pozíciót betöltő Fülöp Zoltánt kommunikációs vezetőnek. A kinevezés visszavonása arra utal, hogy a közvélemény és a kritikák nyomására az egyetem újraértékelte az alkalmazás következményeit.
A tervezett kinevezés és a visszavonás idővonala
A történet szerdán kezdődött, amikor a SzabadPécs arról számolt be, hogy a PTE kommunikációs vezetőnek felveszi Fülöp Zoltánt. Fülöp 8 éven át, 2017 és 2025 között a Mediaworks Hungária Zrt. baranyai médiaeszközeinek főszerkesztőjeként tevékenykedett, irányította a nyomtatott Dunántúli Naplót és az online bama.hu portált.
A tervek szerint szeptembertől az ő feladatkörébe tartozott volna az egyetem teljes médiaarchitektúrája: az egyetemi televízió, rádió, podcastok, valamint a nyomtatott és online sajtótermékek irányítása és fejlesztése.
A kinevezés hírére azonnal felmerült a kérdés: hogyan egyeztethető össze Fülöp korábbi, egy kormánypárti tulajdonú médiavállalatnál töltött ideje azzal, hogy egy állami egyetem közönséges és pártatlan médiáit vezesse? A PTE kommunikációja szerdán még határozottan védte a döntést. Az egyetem képviselője hangsúlyozta, hogy a PTE „sosem tett különbséget bármely politikai oldallal szimpatizáló szerkesztőségek és újságírók között, bárki is finanszírozta vagy irányította őket”.
A válasz azonban nyilvánvalóan nem volt elegendő a felmerülő aggodalmak eloszlatására. A helyzet csütörtökre drámaikusan megváltozott. Az egyetem új közleményt adott ki, amelyben bejelentette: egyelőre mégsem vesznek fel új embert a pozícióba.
A hivatalos magyarázat és az átmeneti megoldás
A PTE csütörtöki közleménye szerint a kiírt pályázat elbírálásáig a főszerkesztői feladatokat munkaerő-átcsoportosítással próbálják megoldani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a meglévő kommunikációs csapat tagjai veszik át átmenetileg a médiafelületek koordinálását, amíg az egyetem végső döntést nem hoz.
Az egy nap alatt történt fordulat – amiről a 444 is részletesen számolt be – egyértelművé teszi, hogy a tervezett kinevezés komoly belső vagy külső ellenállásba ütközött. Az ilyen gyors döntésváltoztatás ritka az egyetemi adminisztrációban, és általában jelentős nyomásra utal.
A háttér: médiavezetői múlt egy vitatott időszakban
Fülöp Zoltán vezetésének évei alatt, 2017 és 2025 között a Mediaworks baranyai lapjai a közvélemény és a médiakritika egy része szerint egyre inkább a kormánypárt narratívájának regionális hordozóivá váltak. A független médiaelemzők gyakran említik ezeket az éveket, mint az országos lefedettségű regionális lapok tartalmi és szerkesztési irányváltásának időszakát.
Egy ilyen múltú szakember felvétele egy állami egyetem kommunikációs csúcsára kérdéseket vetett fel az egyetemi média függetlenségével, pártatlanságával és hitelességével kapcsolatban. A PTE végül úgy döntött, hogy ezek a kérdések és a velük járó nyilvános vita súlyosabbak, mint a tervezett kinevezés előnyei.
Következmények és nyitott kérdések
A döntésváltoztatás rövid távon bizonytalanságot jelent az egyetemi média működésében. Hosszú távon pedig legalább két alapvető kérdést vet fel:
- Az egyetemi kommunikáció jövője: Kinek a kezébe kerüljenek az egyetem „hangját” formáló eszközök? Milyen szakmai és személyes előéletű jelölt tekinthető elfogadhatónak?
- Az elszámoltathatóság és átláthatóság: Hogyan dönt egy állami felsőoktatási intézmény a kulcsfontosságú kommunikációs pozíciók betöltéséről? Milyen szempontok mérlegelése után változtat meg 24 óra alatt egy látszólag végleges döntést?
A PTE most újra kiírhatja a pályázatot, vagy meglévő munkatársai közül kinevezhet valakit. A biztos azonban, hogy a következő jelölt múltja, szakmai hozzáállása és pártatlansága minden bizonnyal sokkal alaposabb nyilvános vizsgálat tárgyát fogja képezni, mint ez előtt az esetben.
Az eset egy tanulságos példa arra, hogy a közérdekű intézmények vezetői kinevezései – főleg, ha azok a közélet vitatott személyiségeivel kapcsolatosak – nem maradhatnak nyilvános vita nélkül. A PTE végső soron úgy tűnik, ezt a nyilvános vitát és az abból eredő nyomást figyelembe vette döntésében.
