Az Integritás Hatóság költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával feljelentést tett három, összesen mintegy 450 millió forint vissza nem térítendő támogatást igénybe vevő halastó-beruházás ügyében. A hatóság esettanulmányban számol be a vizsgálat eredményéről, amely egy budapesti egyéni vállalkozó által benyújtott, Nógrád vármegyében megvalósult projektekre vonatkozik. A dokumentumok szerint a támogatásnyújtás ellenőrzési rendszere komoly hibáit tárta fel az ügy.
Az esettanulmány, amely az Integritás Hatóság honlapján jelent meg, konkrét nevek nélkül, de részletes számadatokkal mutatja be, hogyan kerülhettek kifizetésre jelentős összegű közpénzek olyan projekteknek, amelyek valós megvalósítása és gazdasági hozzáadott értéke kétséges. A vizsgálat három, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (Mahop) keretében támogatott beruházást értékelt, amelyek összesen körülbelül 450 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A kedvezményezett egy budapesti egyéni vállalkozó volt.
Az Integritás Hatóság vizsgálata során több, a támogatásnyújtás szabályait és a valóságtartalmat érintő súlyos rendellenességet tárt fel. Ezek közül kiemelkedik, hogy a támogatásnyújtás egyik alapvető feltétele – a halgazdálkodási jog és engedély birtoklása – nem állt fenn. A kedvezményezett 2016 és 2023 között nem rendelkezett a szükséges engedéllyel, mégis halértékesítési számlákkal igazolta a projektjei támogathatóságát. Ez önmagában kétségbe vonja a beruházások valódi célját és életszerűségét.
A másik jelentős probléma a beszállítók függetlenségének hiánya volt. A vizsgálat 11 olyan esetet azonosított, ahol a számlát kibocsátó beszállító és a támogatást kapó vállalkozó közötti független kapcsolat nem volt igazolható. Ezekben az esetekben összesen nagyjából 623 millió forint értékű számlát állítottak ki, amelyekhez körülbelül 311 millió forint támogatás kapcsolódott. Ez a három projekt teljes elszámolt támogatásának közel 70 százalékát teszi ki. Az ilyen, nem független számlázás kockázata, hogy a támogatás valójában nem önálló gazdasági tevékenység finanszírozására, hanem pénzkörforgatásra vagy indokolatlan tőkeátcsoportosításra szolgál.
Harmadik nagyobb rendellenességként került elő a benyújtott adatok és a hatósági nyilvántartások közötti ellentmondás. A kedvezményezett által benyújtott, a termelési és foglalkoztatási célokat igazoló számadatok nem voltak összhangban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és más hatóságok nyilvántartásaiban szereplő információkkal. Ez azt jelenti, hogy a támogatás kifizetésének alapjául szolgáló teljesítési mutatók valódi megvalósulása nem volt bizonyítható.
Az Integritás Hatóság véleménye szerint az esetnek fontos tanulsága van a közpénzek felhasználásának hatékonyságát és a korrupciós kockázatok kezelését illetően. A hatóság hangsúlyozza, hogy ha a kontrollok csak formálisak, a támogatások nem érik el a szakpolitikai célokat. Ennek következtében a források nem hoznak valós kapacitás- és teljesítménynövekedést, a helyi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás pedig elmarad. Egyszerűen fogalmazva: a pénz elpárolog, anélkül hogy a társadalom hasznot húzna belőle.
A tapasztalatok alapján a hatóság konkrét javaslatokat fogalmazott meg a jövőbeni visszaélések megelőzésére. Ezek közé tartozik:
- szakmailag megalapozatlan projekteket ki kell szűrni már a pályázati fázisban
- azonosítani kell a kedvezményezettől nem független szállítókat
- személyi, tulajdonosi vagy székhelyi kapcsolatok alapján
- a kifizetések előtt szigorúbb, mélyebb ellenőrzést kell végezni
- számláknak, szerződéseknek és a megvalósítást alátámasztó dokumentumoknak
- több helyszíni ellenőrzés szükséges
A vizsgálat végén az Integritás Hatóság feljelentést tett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása elkövetésének gyanúja miatt. Az ügyet most a büntetőeljárásról szóló törvény és a büntetőeljárásban részt vevő szervek hatásköre szerint kell kezelni. Az esettanulmány célja az volt, hogy a lezárt vizsgálat tapasztalatai visszajussanak a pályázati tervezésbe, az ellenőrzésbe és a szervezeti kockázatkezelésbe, segítve ezzel a hasonló visszaélések megelőzését a jövőben.
Az ügy rávilágít arra, hogy a közpénzek elszámoltatása és a támogatási rendszerek átláthatósága mennyire alapvető az eredményes gazdaságfejlesztés és a korrupció visszaszorítása szempontjából. Amikor az ellenőrzési mechanizmusok nem működnek megfelelően, nemcsak pénz vész el, hanem alááttatik azoknak a vállalkozóknak a helyzete is, akik tisztességesen és a szabályok szerint dolgoznak.
